Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Vitális György: Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. Megjegyezzük, hogy a Zebegény melletti Bakó kúti mészkőbányában is észleltük a miocén lajtamészkő gyenge hídrotermás hatásra történt bontását (Vitális-Hegyiné 1973a). Megjegyezzük továbbá, hogy a Vác Gombás-i agyagbányában mélyített fúrásokban a középső-oligocén márgás aleurit hidrotermás bontását is észleltük (Hegyiné 1968). A triász mészkő-összlet másodlagos dolomitosodásának felismerése fontos a nyersanyag műrevalóságának megítélésében (Vitális-Hegyiné 1979). A metaszomatikus dolomitosodás a mészkő kötőanyag-ipari (cement- és mészipari) felhasználhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja. A cementipari mészkövek mürevalósági feltételei: CaC03 nagyobb, mint 80-90 %, az MgO kisebb mint 0,95-2,0 % lehet. A tiszta mészkő Ca0/Mg0 %-a nagyobb, mint 24 %, a dolomitos mészkő 4-24 %, a meszes dolomit 1,7-4 %, a dolomit kisebb, mint 1,7 %. A dolomitos mészkő kisebb mennyisége még műrevalónak tekinthető (Hegyiné-Vitális 1977). 7. ábra. A Dunai andezithegység és a határos mészkő—dolomitterületek prognózis térképe 1. Forrásvízi (édesvízi) mészkő (pleisztocén), 2. Lajta-mészkő (miocén), 3. Andezit, andezittufa (miocén), 4. Mészkő-dolomit (triász) a felszínen, 5. Paleozóos és mezozóos alaphegység határa a felszín alatt, 6. A Magyar-középhegység (Horusitzky F. szerinti) Északi és Középső Egysége mezozóos fáeiesövének határa, 7. Vízvezető törés, 8. MAFI távlati kutatófúrás, 9. Hévízkút és langyos forrás, 10. Hévforrás-nyom, 11-13. Hidrotermás metaszomatózissal keletkezett: 11. Dolomitos mészkő, 12. Meszes dolomit, 13. Dolomit, 14. Hévforrás eredetű limonit, 15. Pirit impregnáeió, 16. Szulfidos ércesedés, 17. Szkarnos (metaszomatikus) és polimettalikus ércesedés, 18. Magnezitesedés, 19. Ankerit-szideritesedés szempontjából reménybeli terület, 20. Szelvényvonal. A pliocén és a negyedidőszaki forrásvízi mészkő kőzet-változatai A területen található forrásvízi (édesvízi) mészkő aszerint, hogy a felszínre áramló hévíz amelyből a mészkő kivált, útközben milyen összetételű kőzetekkel érintkezett, azokból különböző kémiai összetételű mészkő-féleségek származtak. A típusos forrásvízi mészkő mellett - a kémiai összetételüknek megfelelően agyagos (pl. Vác Nagyszál), gyengén kovás (pl. Tata Pokol forrás), kissé kovás (pl. Tokod Hegyeskő), kovás (pl. Vértesszőlős), erősen kovás (pl. Vértesszőlős), gyengén kovás, dolomitos (pl. Csolnok Magos hegy), kissé kovás, dolomitos (pl. Dunaszentmiklós Kőpite hegy), kovás, dolomitos (pl. Szentendre Szelim patak völgye) és erősen kovás, dolomitos (pl. Tata Tükör forrás) forrásvízi mészkő is szerepel (Vitális-Hegyiné 1982, Vitális 1994). A forrásvízi mészkövekről itt nem kívánunk bővebben szólni, mivel Scheuer Gyula-Schweitzer Ferenc mind a Hidrológiai Közlönyben, mind a Hidrológiai Tájékoztatóban is olvasható gazdag részletességű tanulmányai és összefoglaló munkája (Scheuer Schweitzer 1988) tájékoztatnak. 5 6 V 8 O 9 + 10 m 11 . a 12 • IS X 14 X ÍS A 16 J