Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Tometz, L.–Dugáček, D.: A kassai történelmi vízvezeték

TOMETZ, L. - DUGÁCEK, P.: A kassai történelmi vízvezeték 49 zónájába jut, ahonnan a helyi vízadóból az eróziós bázis irányába mozog. A víz egy része újra felszínre bukkan. Ez vagy a karbonátos komplexumból hasadékos vagy hasadékos-karsztos kőzetből kilépő forrás képében, vagy érintkező forrásként, a kevésbé vízáteresztő alsó-triász korú agyagpalák határán (vízzáró és vízvezető kőzetek határán) történik. A jura mészkövekkel együtt a ramsaueri dolomitok ­amelyeket források csapolnak meg - fontos hidrogeoló­giai struktúrát alkotnak a vizsgált területen. Néhány for­rás, mely a nem vízáteresztő karbon kori üledékben talál­ható a Gömöri hegységben, ennek a struktúrának a nyu­gati oldalán lép ki. Ami a mezozóos kőzeteket illeti, a jura korú karboná­tok - amelyek főleg mészkövek - meglehetősen jó víza­dók, és az MTZ mentén bukkannak a felszínre egy töre­dezett övet alkotva. A jura mészkövek a triász dolomi­tokkal együtt fontos hidrogeológiai struktúrát alkotnak, amelynek egy része érintkező (duzzasztott) források for­májában ürül le a grafitos fillitekkel érintkező szakaszon, a Gömöri egység termel' csoportját képviselve. Negyedkor A mélyre ható erózió eredményeképpen a negyedkori üledék a vizsgált területen csak helyenként maradt jól meg. Főleg a folyami és prollúviális üledékek az elter­jedtek, melyeket a Cermel'-patak és mellékágainak holo­cén felhalmozódása képvisel. A prollúviális üledék mor­fológiailag jól megfigyelhető kúpos formákat hozott létre a kisebb mellékpatakok nagy részének kilépési pontjá­nál; jó példa erre a vizsgált területen a Hlinny-patak és a Senny-patak. A prollúviális üledékek, melyek rendel­keznek agyagos, homokos és kavicsos jellemzőkkel is, hidrogeológiai szempontból nem fontosak. A íermel'-völgyi források jelenlegi vízellátási szerepe Ahogy már a bevezetőben említésre került, az első kassai vízvezeték jelenlegi kezelőjét főként a létesítmény megőrzése érdekli. Az elsődleges feladat a vízrendszer részletes feltérképezése, minden objektumot beleértve. Nem csak a vizet foglaló és továbbító műtárgyaknak, ha­nem a fogyasztóhoz vezető vezetékrendszerben lévő ak­náknak is fel kellett mérni a műszaki állapotát. Ez a felmérés abból állt, hogy minden egyes létező objektumot fizikailag dokumentáljanak, így a forrásfog­lalásként szolgáló aknákat, a szállított víz továbbvezeté­sére használt aknákat, vagy a felügyeleti célokat szolgáló aknákat is. Az eredeti, történelmi dokumentumban is említett, ös­szesen 215 akna közül 209 adatait sikerült rögzíteni a vizsgálatot végeztető vízmű-vállalat közreműködésével. Minden egyes műtárgy (főleg a források) esetében ez volt az első eset, hogy alapvető hidrogeológiai paraméte­reiket dokumentálták. Ezek a következő mérésekből áll­tak: 1. táblázat. A Cermet'-völgyi források összhozamának minimális, - Vízhozam beáramlás az aknába Q [l.s" 1] - pH érték [-] - Fajlagos elektromos vezetőképesség C [nS.m 1] - Vízhőmérséklet T v o [°C] - Levegő hőmérséklet T v z [°C] - A dokumentált objektum helyzetének és az abszolút tengerszint feletti magasság meghatározása a Garmin Comp GPSMAP 60CSx műszerrel. A technikai ellenőrzés az aknafalak csempézésének vizsgálatából, a záró és biztosítóelemek működőképessé­gének vizsgálatából állt. A terepi munkának egy jelentős részét a minden objektumot kívülről és belülről is bemu­tató fotódokumentáció elkészítése tette ki. A dokumen­tált, egymást követő terepi vizsgálatok a következőket tárták fel: - 18 aknának van forrásjellege, javasolt védőidommal; - 15 átfolyó akna forrással - ebből 8 védőidommal; - 2 keverőakna forrással - ebből 1 javasolt védőidom­mal; - 1 átfolyó keverőakna forrással, javasolt védőidom nél­kül; - 1 átfolyó akna két forrással, javasolt védőidom nélkül; - 1 átfolyó akna 2 forrással és megszakító kamrával java­solt védőidom nélkül; - 125 átfolyó akna, - 25 átfolyó akna megszakító kamrával; - 4 keverőakna; - 4 átfolyó keverőakna; - 2 átfolyó akna záró szeleppel. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy ezeknek a műtárgyaknak a jelentős része megfelelő műszaki állapo­tú. A műszaki állapotfelmérés során alapvető mennyiségi és minőségi vízjellemzők is megfigyelésre kerültek a foglalt forrásokból. Ezeknek a forrásoknak nagyon ala­csony a vízhozama (min. 0.01 [l.s 1]). Az átlagos vízho­zam 28 objektum esetén eléri a 0.29 [l.s"']-t. A maxima­lis vízhozamot az S 65-ös számú forrás (P2) adja (1.97 [l.s 1]). így a Cermel' foglalt forrásainak összesített víz­hozama a 2007-es őszi hidrogeológiai felmérés szerint tehát 8.0 [l.s"']. Ebben az időpontban épp egy száraz klí­maszakasz uralkodott, minimális csapadékmennyiséggel, amely az egyetlen forrása a felszín alatti vizekhez adódó vízmennyiségnek a helyi körülmények között. A forrá­sok vízhozama megfelelt a hidrogeológiai helyzetnek. Mivel ez a vízforrás nem létfontosságú ivóvízforrása a kassai lakosoknak, ezért a vizsgálat során meghatározott minimális hozamérték nem jelent különleges fontosságot az ivóvízellátásban. Azonban az átlagos (29.28 [l.s 1]) és maximális (40.43 [l.s 1]) vízhozamok esetén a vizsgált vízrendszer nem elhanyagolható mennyiségű, jó minősé­gi ivóvizet biztosít. Az 1994 és 2004 között a szivattyú­állomáson mért hozamadatokat (Mát'us et al., 2006) az 1. táblázat mutatja be. maximális és átlagos évi értékei 1994. és 2004. között Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Hozam Q [l.s 1] Min. 25,8 23,1 15,31 29,3 26,22 22,3 18,3 14,8 12,5 11,6 12,9 Hozam Q [l.s 1] Max. 71,1 50,6 37,8 50,2 42,4 36,6 33,5 39,1 23,7 23,7 36,1 Hozam Q [l.s 1] Átlag 47,4 37,8 29,87 39,8 34,11 31,2 23,8 25,2 16,7 16,5 25,7

Next

/
Oldalképek
Tartalom