Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Tometz, L.–Dugáček, D.: A kassai történelmi vízvezeték
TOMETZ, L. - DUGÁCEK, P.: A kassai történelmi vízvezeték 49 zónájába jut, ahonnan a helyi vízadóból az eróziós bázis irányába mozog. A víz egy része újra felszínre bukkan. Ez vagy a karbonátos komplexumból hasadékos vagy hasadékos-karsztos kőzetből kilépő forrás képében, vagy érintkező forrásként, a kevésbé vízáteresztő alsó-triász korú agyagpalák határán (vízzáró és vízvezető kőzetek határán) történik. A jura mészkövekkel együtt a ramsaueri dolomitok amelyeket források csapolnak meg - fontos hidrogeológiai struktúrát alkotnak a vizsgált területen. Néhány forrás, mely a nem vízáteresztő karbon kori üledékben található a Gömöri hegységben, ennek a struktúrának a nyugati oldalán lép ki. Ami a mezozóos kőzeteket illeti, a jura korú karbonátok - amelyek főleg mészkövek - meglehetősen jó vízadók, és az MTZ mentén bukkannak a felszínre egy töredezett övet alkotva. A jura mészkövek a triász dolomitokkal együtt fontos hidrogeológiai struktúrát alkotnak, amelynek egy része érintkező (duzzasztott) források formájában ürül le a grafitos fillitekkel érintkező szakaszon, a Gömöri egység termel' csoportját képviselve. Negyedkor A mélyre ható erózió eredményeképpen a negyedkori üledék a vizsgált területen csak helyenként maradt jól meg. Főleg a folyami és prollúviális üledékek az elterjedtek, melyeket a Cermel'-patak és mellékágainak holocén felhalmozódása képvisel. A prollúviális üledék morfológiailag jól megfigyelhető kúpos formákat hozott létre a kisebb mellékpatakok nagy részének kilépési pontjánál; jó példa erre a vizsgált területen a Hlinny-patak és a Senny-patak. A prollúviális üledékek, melyek rendelkeznek agyagos, homokos és kavicsos jellemzőkkel is, hidrogeológiai szempontból nem fontosak. A íermel'-völgyi források jelenlegi vízellátási szerepe Ahogy már a bevezetőben említésre került, az első kassai vízvezeték jelenlegi kezelőjét főként a létesítmény megőrzése érdekli. Az elsődleges feladat a vízrendszer részletes feltérképezése, minden objektumot beleértve. Nem csak a vizet foglaló és továbbító műtárgyaknak, hanem a fogyasztóhoz vezető vezetékrendszerben lévő aknáknak is fel kellett mérni a műszaki állapotát. Ez a felmérés abból állt, hogy minden egyes létező objektumot fizikailag dokumentáljanak, így a forrásfoglalásként szolgáló aknákat, a szállított víz továbbvezetésére használt aknákat, vagy a felügyeleti célokat szolgáló aknákat is. Az eredeti, történelmi dokumentumban is említett, összesen 215 akna közül 209 adatait sikerült rögzíteni a vizsgálatot végeztető vízmű-vállalat közreműködésével. Minden egyes műtárgy (főleg a források) esetében ez volt az első eset, hogy alapvető hidrogeológiai paramétereiket dokumentálták. Ezek a következő mérésekből álltak: 1. táblázat. A Cermet'-völgyi források összhozamának minimális, - Vízhozam beáramlás az aknába Q [l.s" 1] - pH érték [-] - Fajlagos elektromos vezetőképesség C [nS.m 1] - Vízhőmérséklet T v o [°C] - Levegő hőmérséklet T v z [°C] - A dokumentált objektum helyzetének és az abszolút tengerszint feletti magasság meghatározása a Garmin Comp GPSMAP 60CSx műszerrel. A technikai ellenőrzés az aknafalak csempézésének vizsgálatából, a záró és biztosítóelemek működőképességének vizsgálatából állt. A terepi munkának egy jelentős részét a minden objektumot kívülről és belülről is bemutató fotódokumentáció elkészítése tette ki. A dokumentált, egymást követő terepi vizsgálatok a következőket tárták fel: - 18 aknának van forrásjellege, javasolt védőidommal; - 15 átfolyó akna forrással - ebből 8 védőidommal; - 2 keverőakna forrással - ebből 1 javasolt védőidommal; - 1 átfolyó keverőakna forrással, javasolt védőidom nélkül; - 1 átfolyó akna két forrással, javasolt védőidom nélkül; - 1 átfolyó akna 2 forrással és megszakító kamrával javasolt védőidom nélkül; - 125 átfolyó akna, - 25 átfolyó akna megszakító kamrával; - 4 keverőakna; - 4 átfolyó keverőakna; - 2 átfolyó akna záró szeleppel. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy ezeknek a műtárgyaknak a jelentős része megfelelő műszaki állapotú. A műszaki állapotfelmérés során alapvető mennyiségi és minőségi vízjellemzők is megfigyelésre kerültek a foglalt forrásokból. Ezeknek a forrásoknak nagyon alacsony a vízhozama (min. 0.01 [l.s 1]). Az átlagos vízhozam 28 objektum esetén eléri a 0.29 [l.s"']-t. A maximalis vízhozamot az S 65-ös számú forrás (P2) adja (1.97 [l.s 1]). így a Cermel' foglalt forrásainak összesített vízhozama a 2007-es őszi hidrogeológiai felmérés szerint tehát 8.0 [l.s"']. Ebben az időpontban épp egy száraz klímaszakasz uralkodott, minimális csapadékmennyiséggel, amely az egyetlen forrása a felszín alatti vizekhez adódó vízmennyiségnek a helyi körülmények között. A források vízhozama megfelelt a hidrogeológiai helyzetnek. Mivel ez a vízforrás nem létfontosságú ivóvízforrása a kassai lakosoknak, ezért a vizsgálat során meghatározott minimális hozamérték nem jelent különleges fontosságot az ivóvízellátásban. Azonban az átlagos (29.28 [l.s 1]) és maximális (40.43 [l.s 1]) vízhozamok esetén a vizsgált vízrendszer nem elhanyagolható mennyiségű, jó minőségi ivóvizet biztosít. Az 1994 és 2004 között a szivattyúállomáson mért hozamadatokat (Mát'us et al., 2006) az 1. táblázat mutatja be. maximális és átlagos évi értékei 1994. és 2004. között Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Hozam Q [l.s 1] Min. 25,8 23,1 15,31 29,3 26,22 22,3 18,3 14,8 12,5 11,6 12,9 Hozam Q [l.s 1] Max. 71,1 50,6 37,8 50,2 42,4 36,6 33,5 39,1 23,7 23,7 36,1 Hozam Q [l.s 1] Átlag 47,4 37,8 29,87 39,8 34,11 31,2 23,8 25,2 16,7 16,5 25,7
