Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Tometz, L.–Dugáček, D.: A kassai történelmi vízvezeték

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. 1. kép. Gyökerek az S6 akna belső csővezetékében 3. kép. Karbonátos bevonat az S64-es akna bevezető csővezetékén 4. kép. A lerakódás egyértelműen leszűkíti a csővezeték keresztmetszetét (S 117-es akna) 5. kép. A beton lezárást ért rongálódás egyik példája (S 20-as akna) Mivel a terepi méréseknek megvannak a korlátai, régeb­bi laboratóriumi elemzések is elsődleges (alapvető) adatfor­rások voltak a Cermel'-völgybéli források ivóvízminőségé­nek meghatározásában. Ezeknek az eredményeknek az ösz­szesítése azt mutatja, hogy ezen források beszivárgási terü­letén nem zajlik olyan tevékenység, amely befolyásolhatná a talajvíz minőségét kémiai (szerves vagy szervetlen), vagy fizikai szennyezéssel. Azonban a hatóságilag ivóvízben til­tott coliform baktérium és E. coli néha mégis előfordul a vízben. Ennek a baktériumnak a jelenléte azt sugallja, hogy a fertőzöttség a nem megfelelő védelemhez kapcsolódik. Je­lenleg a nem megfelelő védelem a források nem megfelelő 6. kép. A beton lezárást ért rongálódás egyik példája (S 132-as akna) műszaki állapotából fakad, mivel a Cermel'-források első védelmi vonalának a védőidoma nincs elkerítve, és vannak aknák, melyek a védelmi zónákon kívül helyezkednek el. E­zek tehát nincsenek eléggé biztosítva az állatok és idegenek behatolása ellen. Ezen a helyen ki kell emelnünk olyan tevékenységeket, amelyek negatívan befolyásolhatják a hasznosított víz mi­nőségét és mennyiségét. Veszélyesnek látszik például a nö­vekvő fakitermelés Kassa város önkormányzatának erdejé­ben, ahol a vizsgált források első és második egészségügyi védelmi zónája található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom