Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Nagy László: Hidrológiai katasztrófák humán veszélye Magyarországon
41 Hidrológiai katasztrófák humán veszélye Magyarországon Nagy László Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rp- 3Kivonat: Az árvízi események a természeti folyamatok részét képezik. A vízkár a természeti katasztrófák egy fajtája. Árvizek eddig is voltak és a jövőben is lesznek. Árvíz megjelenésére a jövőben is számítani kell, sőt a klímaváltozás miatt veszélyessége fokozódhat, következményei azonban megfelelő stratégiával csökkenthetők. A vízkárelhárítás stratégiája a megelőzés. Az árvízi stratégiának az Európai Unió által kiadott az „Árvízvédekezés legjobb gyakorlata" dokumentum szerint ki kell terjednie az egész vízgyűjtőre és elő kell mozdítania a vízzel, a földterülettel s az ezekhez kapcsolódó erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek koordinált fejlesztését, kezelését és a természeti környezet megőrzését. Az árvizek fenntartható megelőzése az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legfontosabb szempontja. A megelőzés az árvízi biztonságpolitikára épül. A kor igényeinek, szellemének megfelelő biztonságpolitika nélkül a megelőzés nem lehet hatékony. Kulcsszavak: árvíz, árvízmentesités, árvízvédelem. A kockázat csak egy veszélynek kitett tárgyból vagy rendszerből származtatható. A kockázat szociális, gazdasági, ökológiai és vegyes veszteségek (károk) valamint a negatív jelenség visszatérési valószínűségéből meghatározott érték. A nagy-katasztrófák 1 (Nagy-Tóth 2003, Nagy 2003) kockázatánál elsősorban történelmi adatokra kell támaszkodni. A kockázat nagyságának meghatározásához adatokat kell gyűjteni - a kedvezőtlen esemény bekövetkezésének valószínűségéről, és - a kedvezőtlen esemény esetén jelentkező kár nagyságáról (az áldozatok, kitelepítettek számáról, a számszerűsíthető és nem számszerűsíthető károkról, az újjáépítés költségéről, stb.). A természeti veszélyeket, a természeti katasztrófákat visszatérési idejük és súlyosságuk alapján értékelhetjük. Tekintettel, hogy ezek megjelenésére hatással nem vagyunk, így a műszaki beavatkozások is csak korlátozottak. Az 1. ábrán (U.S. Nuclear Regulatory Commission 1975) tornádó, hurrikán, földrengés és meteorok becsapódásának kockázatát láthatjuk a potenciális áldozatok száma és a káros esemény éves előfordulásának gyakorisága alapján. Megállapítható, hogy a földrengés, tornádó és hurrikán áldozatainak száma körülbelül 1000-10000szer annyi, mint a meteorit találaté. A földrengés 2-10szer biztonságosabb az Egyesült Államok lakosságára, mint a tornádó vagy a hurrikán az áldozatok számát tekintve. Annak a valószínűsége, hogy olyan 1000 áldozattal járó földrengés lesz p = 0,01 évente. Hasonló módon a 10 áldozattal járó földrengés 10 évente várható. Különböző országokban a területi arányok, a népesség és a megtermelt nemzeti jövedelem eltérő módon alakult, az árvízi veszélyeztetettség, a lehetséges elöntés is különböző módon jelentkezik. Fontos különbség az országok között a veszélyeztetettség mértéke is. A Földön a három területileg legveszélyeztetettebb ország - Banglades 82 %-a folyami árvíz és tengerár miatt, - Hollandia 65 %-a folyami árvíz és tengerár miatt, - Magyarország 23 %-a folyami árvíz miatt. 1. Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása a víz. A víz okozta (árvíz, belvíz, aszály) károkkal való együttélésnek, a vízkárok elleni küzdelemnek évszázados hagyományai vannak. A vízkárok értékelésének egyik lehetséges módja a veszélyeztetett lakosság számba vétele, ami a közigazgatási adatok alapján viszonylag egyszerű. A természeti katasztrófák kockázat analízisénél az egyik kiindulási alap a veszélyeztetett lakosság száma, eloszlása. Magyarországon a 151 öblözetben élők száma, eloszlása jól meghatározható a települések lakóinak száma alapján a tízévenkénti cenzusok szerint. > •fl> :E+O c -aj E 0 1E-1 (0 SL 0 1 1F-2 -RJ 1f c* M m >. O Földrengés Tornádó 1.0 10.0 100.0 1000 10000 ' A Münnich Re definíciója szerint Az áldozatok száma ( db) 1. ábra. Természeti veszélyek előfordulása az Egyesült Államokban Magyarországon a teljes lakosság közel 25 %-a él ártéren, azonban nem ugyanakkora veszélyeztetettség, nem ugyanakkora kockázat mellett. Az adatokat vizsgálva az első szembeötlő megállapítás az, hogy az öblözetekben élők száma széles határok között változik, 0-180 000 fő között. Az öblözetek 20 %-ánál (30 öblözetnél) a védvonalak település belterületét nem védik, a legnépesebb öblözetben pedig a lakosok száma meghaladja a 180 ezret. Az öblözetben élők száma tehát széles határok között mozog, ami jó lehetőséget ad a differenciálásra. Az öblözetek 4 %-ában lakik az ártéren élők közel 40 %-a (/. táblázat) és 14 %-ában az ártéri lakosság %-e. Jogos igény a lakosság számának nagyságához igazítani a biztonság mértékét (Nagy 2003), vagyis ha nagyobb az öblözetben élők száma, akkor azt kövesse magasabb biztonság. Az öblözetekben élők száma mellett fontos szempont a védett gazdasági érték (Nagy 2003) figyelembe vétele az árvízi biztonsági stratégia kialakításánál. Kétségtelen tény, hogy a katasztrófák kockázat analízisénél az egyik kiindulási alap a veszélyeztetett lakosság száma lehet, azonban öblözetben élők száma csak egy sorolási szempont a veszélyeztetettség becsléséhez.
