Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Nagy László: Hidrológiai katasztrófák humán veszélye Magyarországon
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. A lakosság száma nem tévesztendő össze az egyes árvizek során az áldozatok számával, sőt azt mondhatjuk, hogy nincs összefüggés az öblözet lakosai és a halálos áldozatok száma között. 1. táblázat Az árvízvédelmi öblözetekben lakók megoszlása (Budapest nélkül) 2. Történelmi árvizek humán vesztesége Magyarországon Az árvízkárok lényeges jellemzője - többek között - az áldozatok száma, elöntött terület nagysága, árvíz következtében kitelepítettek száma stb. Sajnos az előző évszázadok ilyen irányú információi rendkívül hézagosak, így csak viszonylag korlátozott adathalmaz áll rendelkezésre. Még rosszabb a helyzet a XX. század második felének ide vonatkozó adataival. Egészen 1670-ig nagyon kevés információval rendelkezünk az árvizekkel kapcsolatos humán veszteségekről, a szájról szájra terjedt információk és az emlékek sokszor felnagyították a valóságot. Később, csak a XIX. században vált pontosabbá az adatgyűjtés és információ továbbítás, elsősorban a közigazgatási rendszer fejlesztésével. A rég idők árvízi eseményeit elsősorban Réthly 2 (1962, 1970) és Zawadowski (1891) gyűjtése alapján ismerhetjük meg. - 1670 július: „A dühös felhőszakadások következtében volt árvizek az egész Csallóközben kimondhatatlan károkat okoztak. Mintegy 500 ember és több mint 4000 szarvasmarha megfulladt. Bécsben majdnem az egész zsidóvárost a Ferencesek zárdája mellett az ár elvitte." - 1709 februárban elindult a jég, s nagy árvizeket okozott mindenfelé. Nagy károk történtek, s csak a Rába-Duna vidékén állítólag 400 ember fulladt meg és nagyszámú háziállat." - 1757 06 04.-én az Eger-patak vize a tomboló esőzések miatt megáradt és elöntötte Egert. Több mint 40 ember halt meg, amikor a vár felé vezető kőhíd összeomlott. - 1768 márciusában „a Duna rendkívül jeges árvize alatt Pest megye (a Duna bal part Bajáig) sokat szenvedett". A vármegyei levéltár adatai szerint (Zawadowski 1891) 21 községben 5 ember lelte halálát, 881 szarvasmarha, 277 ló, 368 juh, 2136 sertés pusztult el. Az összeomlott házak száma 557; Kalocsán 239, Hartán 119 ház dőlt össze. A vármegye a károsultak között 4723 frt 71 krt osztott szét. - az 1775 évi dunai jeges árvízről a korábbiakhoz képest relatíve sok információnk van, azonban azok nincsenek megfelelő módon összesítve. Az árvíz áldozatainak száma a feljegyzések szerint Pesten csak 2 fő. Azonban Zawadowski (1891) beszámol a vidéki eseményekről is: "A Duna jeges árvize tönkretette Pesten az 1775-i árvíz után emelt védtöltéseket és az új Ferencvárost összerombolta, Balla Antal je2 Réthly adatait azért kell óvatosan kezelni, mert nagyrészt újságok híradásait gyűjtötte össze, az újságokhoz is már áttételesen, esetleg több emberen keresztül nem autentikus személyektől jutott el az információ. lentése szerint Majosháza és Taksony közti szigeteken (a jég) megakadt, de már nagyobb kár nélkül. Harmadszor Rácalmásnál állott meg a jég. Majd a sárközi helységeknél akadt meg, 6 helyen a töltéseket átszakította az ár és Foktő, Fájsz és Kalocsát öntötte el; utóbbi helyen 130 ház ment tönkre és 3 ember halt meg, a Varjasi hidat oszlopostól elsodorta, s a híd néhány darabját más határban találták meg." - 1781 június 13.-án az „Ung kilépett a medréből, 1 fő megfulladt". - 1784 januárban „a Maros áradásánál az áldozatok száma meghaladta a 200 főt". - 1785 márciusában Köpcsény-Pozsony közötti részről jelentették: „Minden víz alatt áll, bár napról napra apad a Duna. Szombaton (7-én) 3 ember elpusztult. Múlt héten a zajló Duna jegén egyik jégtáblán egy térdeplő öreg embert láttak, akit életveszedelmek között a halászok megmentettek... Temesvár és Lúgos közt nincs közlekedés, minden víz alatt áll. A postás a hullámokban elpusztult és két rác ember január 29-én útközben megfagyott." - 1799 március 10.-i kalocsai feljegyzés szerint: „A Duna annyira kilépett medréből, hogy a városba vezető összes utak mélyen a víz alatt állnak. A kiöntés a parttól 2 mérföldnyire (1 osztrák mérföld valamivel 8,35 km, 1 földrajzi mérföld 7,42 km) teijed. A várost teljességgel víz veszi körül, s magassága egyes mélyebb helyeken eléri a 1 1/2 ölet (csaknem három méter), egyébként 2-3 lábnyi (megfelel kb. 0,64-0,96 méternek) mélységű. 300 ház vízben áll, ezekből már 73 összedőlt; 4 ember a vízbe fúlt. Tegnap a székesegyház kusztosza (gondnoka) egy tutajon átkelve két embert, akik csónakjaikból kiesve egy fába kapaszkodtak, megmentett, ő maga azonban a vízbe fúlt... Komáromban is fulladtak meg emberek; az árvízkárosultaknak itt 2 nap alatt 4000 kenyeret sütöttek, és több mázsa lisztet osztottak szét." 3. Helyi vízkár Magyarországon A XIX. század első felében a mai szóhasználat szerinti „helyi vízkár" áldozatait a 2. táblázatban tüntettük fel, első sorban Réthly (1998) munkája alapján. A helyi vízkárok sorozatából jelen közleményben csak négy emelhető ki, melyek talán a legjelentősebbek. A Vág 1813. évi árvizének tapasztalatait Mednyánszky Árpád (1813) jelentette meg könyvben. A felhőszakadások következtében a Vágón lezúduló víz sok gátszakadást okozott, korábban nem vízjárta területeket is elöntött. Az árvíz következtében 1 földesúr, „44 fő szabad kir. városlakó, paraszt 242 esett áldozatul". Ez az árvíz, mely március 23-án alakult ki 56 órás heves esőzés hatására talán egyike volt a legsúlyosabb árvízkatasztrófáknak a Kárpát-medencében. Elpusztult 2939 szarvasmarha, 869 ló, 8155 juh és 23 sertés. 50 falu került elöntésre, a károkat 10 millió forintra 3 becsülték. Összehasonlításul meg kell említeni a pár évvel későbbi, közismert 1838. évi Pest-Budai árvizet, ahol a keletkezett károk összege 20 millió forint volt. Az 1870. márciusában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa átvette az Ördögárok rendezésének ügyét. 1873-ban a "Fővárosi Pénzalap"-ból 376.000 forintot biztosított a munkálatok kivitelezésére, amelyet a vállalkozók 1873. március 5-én a Horváth-kert D-i végén lévő Szent János téri hídnál kezdtek meg. A rendezési munkák még folyamatban voltak, amikor 1875 június hó 26-án délután és 3 Zawadowski (1891) csak 4,5 millióra becsülte. Az árvízvédelmi öblözetekben lakók megoszlása Öblözet Lakosság db % fő % 6 4 504 000 36,3 15 10 551 000 39,7 50 33 282 000 20,3 50 33 50 000 3,6 30 20 <1000 0,1 151 100 1 388 000 100,0
