Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Hidrológiai katasztrófák humán veszélye Magyarországon

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. A lakosság száma nem tévesztendő össze az egyes árvi­zek során az áldozatok számával, sőt azt mondhatjuk, hogy nincs összefüggés az öblözet lakosai és a halálos áldozatok száma között. 1. táblázat Az árvízvédelmi öblözetekben lakók megoszlása (Budapest nélkül) 2. Történelmi árvizek humán vesztesége Magyar­országon Az árvízkárok lényeges jellemzője - többek között - az áldozatok száma, elöntött terület nagysága, árvíz következ­tében kitelepítettek száma stb. Sajnos az előző évszázadok ilyen irányú információi rendkívül hézagosak, így csak vi­szonylag korlátozott adathalmaz áll rendelkezésre. Még rosszabb a helyzet a XX. század második felének ide vonat­kozó adataival. Egészen 1670-ig nagyon kevés információval rendel­kezünk az árvizekkel kapcsolatos humán veszteségekről, a szájról szájra terjedt információk és az emlékek sok­szor felnagyították a valóságot. Később, csak a XIX. szá­zadban vált pontosabbá az adatgyűjtés és információ to­vábbítás, elsősorban a közigazgatási rendszer fejlesztésé­vel. A rég idők árvízi eseményeit elsősorban Réthly 2 (1962, 1970) és Zawadowski (1891) gyűjtése alapján is­merhetjük meg. - 1670 július: „A dühös felhőszakadások következtében volt árvizek az egész Csallóközben kimondhatatlan károkat okoztak. Mintegy 500 ember és több mint 4000 szarvasmar­ha megfulladt. Bécsben majdnem az egész zsidóvárost a Fe­rencesek zárdája mellett az ár elvitte." - 1709 februárban elindult a jég, s nagy árvizeket okozott mindenfelé. Nagy károk történtek, s csak a Rába-Duna vi­dékén állítólag 400 ember fulladt meg és nagyszámú háziál­lat." - 1757 06 04.-én az Eger-patak vize a tomboló esőzések miatt megáradt és elöntötte Egert. Több mint 40 ember halt meg, amikor a vár felé vezető kőhíd összeomlott. - 1768 márciusában „a Duna rendkívül jeges árvize alatt Pest megye (a Duna bal part Bajáig) sokat szenvedett". A vármegyei levéltár adatai szerint (Zawadowski 1891) 21 községben 5 ember lelte halálát, 881 szarvasmarha, 277 ló, 368 juh, 2136 sertés pusztult el. Az összeomlott házak szá­ma 557; Kalocsán 239, Hartán 119 ház dőlt össze. A várme­gye a károsultak között 4723 frt 71 krt osztott szét. - az 1775 évi dunai jeges árvízről a korábbiakhoz képest relatíve sok információnk van, azonban azok nincsenek megfelelő módon összesítve. Az árvíz áldozatainak száma a feljegyzések szerint Pesten csak 2 fő. Azonban Zawadowski (1891) beszámol a vidéki eseményekről is: "A Duna jeges árvize tönkretette Pesten az 1775-i árvíz után emelt védtöl­téseket és az új Ferencvárost összerombolta, Balla Antal je­2 Réthly adatait azért kell óvatosan kezelni, mert nagyrészt újságok híradásait gyűjtötte össze, az újságokhoz is már áttételesen, esetleg több emberen keresztül nem autentikus személyektől jutott el az információ. lentése szerint Majosháza és Taksony közti szigeteken (a jég) megakadt, de már nagyobb kár nélkül. Harmadszor Rácalmásnál állott meg a jég. Majd a sárközi helységeknél akadt meg, 6 helyen a töltéseket átszakította az ár és Foktő, Fájsz és Kalocsát öntötte el; utóbbi helyen 130 ház ment tönkre és 3 ember halt meg, a Varjasi hidat oszlopostól el­sodorta, s a híd néhány darabját más határban találták meg." - 1781 június 13.-án az „Ung kilépett a medréből, 1 fő megfulladt". - 1784 januárban „a Maros áradásánál az áldozatok szá­ma meghaladta a 200 főt". - 1785 márciusában Köpcsény-Pozsony közötti részről jelentették: „Minden víz alatt áll, bár napról napra apad a Duna. Szombaton (7-én) 3 ember elpusztult. Múlt héten a zajló Duna jegén egyik jégtáblán egy térdeplő öreg embert láttak, akit életveszedelmek között a halászok megmentet­tek... Temesvár és Lúgos közt nincs közlekedés, minden víz alatt áll. A postás a hullámokban elpusztult és két rác ember január 29-én útközben megfagyott." - 1799 március 10.-i kalocsai feljegyzés szerint: „A Du­na annyira kilépett medréből, hogy a városba vezető összes utak mélyen a víz alatt állnak. A kiöntés a parttól 2 mérföld­nyire (1 osztrák mérföld valamivel 8,35 km, 1 földrajzi mérföld 7,42 km) teijed. A várost teljességgel víz veszi kö­rül, s magassága egyes mélyebb helyeken eléri a 1 1/2 ölet (csaknem három méter), egyébként 2-3 lábnyi (megfelel kb. 0,64-0,96 méternek) mélységű. 300 ház vízben áll, ezekből már 73 összedőlt; 4 ember a vízbe fúlt. Tegnap a székesegy­ház kusztosza (gondnoka) egy tutajon átkelve két embert, a­kik csónakjaikból kiesve egy fába kapaszkodtak, megmen­tett, ő maga azonban a vízbe fúlt... Komáromban is fullad­tak meg emberek; az árvízkárosultaknak itt 2 nap alatt 4000 kenyeret sütöttek, és több mázsa lisztet osztottak szét." 3. Helyi vízkár Magyarországon A XIX. század első felében a mai szóhasználat szerin­ti „helyi vízkár" áldozatait a 2. táblázatban tüntettük fel, első sorban Réthly (1998) munkája alapján. A helyi víz­károk sorozatából jelen közleményben csak négy emel­hető ki, melyek talán a legjelentősebbek. A Vág 1813. évi árvizének tapasztalatait Mednyánsz­ky Árpád (1813) jelentette meg könyvben. A felhőszaka­dások következtében a Vágón lezúduló víz sok gátszaka­dást okozott, korábban nem vízjárta területeket is elön­tött. Az árvíz következtében 1 földesúr, „44 fő szabad kir. városlakó, paraszt 242 esett áldozatul". Ez az árvíz, mely március 23-án alakult ki 56 órás heves esőzés hatá­sára talán egyike volt a legsúlyosabb árvízkatasztrófák­nak a Kárpát-medencében. Elpusztult 2939 szarvasmar­ha, 869 ló, 8155 juh és 23 sertés. 50 falu került elöntésre, a károkat 10 millió forintra 3 becsülték. Összehasonlításul meg kell említeni a pár évvel későbbi, közismert 1838. évi Pest-Budai árvizet, ahol a keletkezett károk összege 20 millió forint volt. Az 1870. márciusában a Fővárosi Közmunkák Taná­csa átvette az Ördögárok rendezésének ügyét. 1873-ban a "Fővárosi Pénzalap"-ból 376.000 forintot biztosított a munkálatok kivitelezésére, amelyet a vállalkozók 1873. március 5-én a Horváth-kert D-i végén lévő Szent János téri hídnál kezdtek meg. A rendezési munkák még folya­matban voltak, amikor 1875 június hó 26-án délután és 3 Zawadowski (1891) csak 4,5 millióra becsülte. Az árvízvédelmi öblözetekben lakók megoszlása Öblözet Lakosság db % fő % 6 4 504 000 36,3 15 10 551 000 39,7 50 33 282 000 20,3 50 33 50 000 3,6 30 20 <1000 0,1 151 100 1 388 000 100,0

Next

/
Oldalképek
Tartalom