Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: Eljárás a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározórendszer hidrológiai méretezéséhez

^SZIGYARTOJ^^RATiCV^^^i^ 33 látni, mégis, feltétlenül el kell kerülni azt, hogy az illetékes szakemberek körét az árvízi biztonság romlása, mint most, meglepetésként érje\ Ezért - bármilyen ütemben is halad majd a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése - az árvízi biztonság alakulását, a már elvégzett beavatkozások hatását a korábbiak szerinti mintegy 15 évnél gyakrabban (célszerűen 2010-től kezdve ötévenként) ellenőrizni kell. Jelenleg úgy tűnik, hogy e munkához (a jelen tanulmány által adott módszertant is beleértve) minden szükséges eljárás rendelkezésre áll (Szigyártó-Várnainé 1981, Szigyártó-Rátky 2005/a, Szigyártó 2009). Ami természetesen nem teszi kizárttá azt, hogy később majd újabb megoldások, módszerek kidolgozására nem lesz szükség. Ugyanakkor annyi már most is bizonyos, hogy az ellenőrző vizsgálatok az árvízi mederben levonuló árhullámok vizsgálata nélkül nem végezhetők el. Ezért gondoskodni kell arról is, hogy a folyókban lezajló nem-permanens vízmozgások számításához szükséges megbízható geometriai és egyéb adatok a jövőben már minden szakértő részére, mindenkor rendelkezésre álljanak. Végül annak érdekében, hogy a várhatóan majd a jövőben is bekövetkező kedvezőtlen változások esetén az árvízi biztonság helyreállításának az egyedüli lehetősége ne csak az árvédelmi töltések magasságának a megemelése vagy a nagyvízi meder vízszállító-képességének a megnövelése legyen: - jogi eszközök alkalmazásával biztosítsák azt, hogy később létesítendő árvízi tározók céljára azokat a területeket továbbra is fenn lehessen tartani, amelyeken - az elvégzett számítások szerint, az előirányzat ellenére - tározók kialakítására ma még szükség nincsen; - emellett pedig tárják fel azokat az árvízi tározók céljára ma még nem előirányzott, további helyszíneket is, ahol ilyenek létesítésére lehetőség van, s jogi eszközök alkalmazásával tegyék ugyancsak lehetővé azt, hogy ezeket ilyen célra, szüksége esetén, később majd ugyancsak igénybe lehessen venni. Javaslatok Annak érdekében, hogy a Tisza mentén létesítendő árvízi tározórendszer, mint szerves egész hidrológiai méretezését el lehessen végezni, a következőkre van szükség: l)Az előmunkálatok körében, a levonuló árhullámok vizsgálatához sürgősen végezzék el a következő tennivalókat: a.) Az előirányzott tározókra a következő adatok szerezzék be, és egységes rendszerben tárolják: a tározókba vizet kivevő töltő-ürítő műtárgyak tervezett helyét, - a Tisza és a Szamos hazai szakaszának teljes hosszára a mértékadó árvízszintek magasságát, - a tározók előzetesen előirányzott térfogatát, - a térfogatok megnövelésének a lehetőségeire vonatkozó adatokat, - a tározókra vonatkozó tengerszint feletti magasság tározott térfogat összefüggést. b.) A tározórendszer összes töltő-ürítő műtárgyának a kialakítási módját egységes elvek szerint határozzák meg; úgy, ahogy azt az erre vonatkozó korábbi javaslat (Szigyártó 2005/d, Váradi 2005) részleteiben is rögzítette. c) A nem-permanens vízmozgás számítására fejlesszenek ki egy, a tiszai árhullámok levonulásának a megbízható nyomon követésére alkalmas, jól működő programrendszert, amely (a mellékfolyók hatásának, továbbá a Tiszalöki- és a Kiskörei-duzzasztó üzemének a figyelembe vételén kívül) alkalmas arra is, hogy figyelembe vegye a tározók vízszinttartásos üzemeltetése mellett a tározókba vezetett vízhozamoknak a folyóra gyakorolt hatását is. d) A nem-permanens vízmozgást leíró programrendszer működtetéséhez —folytatva a már korábban megkezdett munkát — a Tisza és a mellékfolyók érintett szakaszára sürgősen szerezzék be, és egységes rendszerben összesítsék a nagyvízi meder geometriai adatait, továbbá az egyes, vizsgálatra előirányzott árhullámok idejére érvényes, meder-érdességet befolyásoló adatokat. e) A hidrológiai méretezés szempontjából mértékadó időszakra szerezzék be, és egységes rendszerben összesítsék a Tisza valamennyi hazai vízrajzi állomására a vízmércék kialakítására, megbízható működésére vonatkozó adatokat és ezeknek az állomásoknak a vízállás idősorát. Emellett a Tisza vízhozamnyilvántartó állomásaira szerezzék be az ugyanezen időszakra vonatkozó vízállásvízhozam összefüggéseket és vízhozam idősorokat is. Ezek kiegészítéseként (a Szamos-Krasznaközi tározóra tekintettel) ugyanezen adatokat, ugyanilyen módon szerezzék be és összesítsék a Szamos teljes hazai szakaszára, továbbá a többi mellékfolyók legalsó vízhozamnyilvántartó állomására, s a mellékfolyók ez alatt levő valamennyi vízállás-nyilvántartó állomására. a) A hidrológiai méretezés alapját azok a jégmentes árhullámok képezzék, amelyek valahol a Tisza vagy (tekintettel a Szamos-Krasznaközi tározóra) a Szamos mentén, a mértékadó időszak valamelyik évében meghaladták az első fokú árvédelmi szintet. Ezért ezekre az árhullámokra vonatkozó adatokat szerezzék be és rendszerezve tárolják. b) A rendelkezésre álló adatok felhasználásával a nem -permanens számításokra szolgáló modellt a mértékadó időszak minden vizsgálatra előirányzott árhullámára kizárólag az árhullám levonulásának az idejére vonatkoztatva - külön-külön arányosítsák be; úgy, hogy a vizsgált számítási szelvények között szerepeljen az előirányzott valamennyi árvízi tározó töltő-ürítő műtárgyának a szelvénye is. 2) A hidrológiai méretezés első lépéseként tisztázzák a nagyvízi mederben végrehajtandó beavatkozások módját, a Tiszalöki- és a Kiskörei-duzzasztó nagyvízi üzemeltetésének az esetlegesen szükségessé váló módosítását; a következő folyószakaszok és szempontok figyelembevételével: a) Tisztázzák, hogy a Tisza nagyvizeinek Tiszabecstől, Tivadarig tapasztalható jelentős megemelkedése mennyiben vezethető vissza a Kárpátalján, az ukránok által végrehajtott nagyvízi szabályozás hatására és a Tisza hazai nagyvízi medrében bekövetkezett változásokra. b) Tisztázzák, hogy a Tisza nagyvizeinek a Vásárosnamény környékén és a Szamos nagyvizeinek az Olcsvaapáti környékén tapasztalható, jelentős megemelkedése mely okokra vezethető vissza. Ennek során tisztázzák azt, hogy e két jelenségnek nem közös oka-e a tiszai nagy vízi meder vízszállító-képességének a Vásárosnamény alatt bekövetkezett romlása.