Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: Eljárás a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározórendszer hidrológiai méretezéséhez

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. c) Tisztázzák, hogy a Tisza nagyvizeinek a Tiszalöki- és a Kiskörei-duzzasztómű alatti, hosszabb szakaszon tapasztalható jelentős megemelkedése mely okokra vezethető vissza. Tisztázzák azt, hogy e két jelenség nem ugyanazon ok, a két duzzasztó hasonló nagyvízi üzemeltetése miatt állt-e elő. d) A felsorolt vizsgálatok eredményeire támaszkodva az árhullámok tetőző magasságának a csökkentése érdekében szükséges tennivalókat oly részletességgel határozzák meg, hogy azokra támaszkodva a nagyvízi meder vízszállító-képességének a javítása érdekében szükséges kiviteli munkákat, illetve (amennyiben erre szükség van és a változtatás a gyakorlatban végrehajtható) a duzzasztók módosított üzemelési rendjét egyértelműen meg lehessen határozni. 3.) Végezzék el a tározórendszer legfelső árvízi tározójának a hidrológiai méretezését a következők szerint: a) A méretezés során elérendő célként azt tűzzék ki, hogy a tározók töltő-ürítő műtárgyának a szelvényében az 1 %-os árvízszint ne haladja meg a mértékadó árvízszintet. b) A méretezéshez az l.f) pont szerinti vizsgálatokra kiválasztott árhullámokra és a Tisza teljes magyar szakaszára — a nagyvízi meder szükség szerint megjavított vízszállítóképességét és (ha ez szükséges és lehetséges) a két duzzasztó módosított üzemviteli szabályzatát is figyelembe véve — a már bearányosított modellel a nem-permanens számításokat újbóli végezzék el. Az l.f) pont szerinti eredeti és az így meghatározott „módosított árhullámok" összehasonlításával határozzák meg az előirányzott beavatkozások hatását. c) A méretezés következő lépéseként a tározórendszer legfelső tározójának a hidrológiai méretezéséhez — e tározó töltő-ürítő műtárgyának a szelvényében jelentkező idősorok alapján — válasszák ki a mértékadó időszak évenkénti legnagyobb jégmentes vízállásait okozó árhullámokat. d) Az erre kidolgozott eljárás alapján (Szigyártó-Rátky 2005/a, Szigyártó 2008) végezzék el a tározórendszer legfelső tározójának a hidrológiai méretezését. Ezek eredményét felhasználva, a lejjebb fekvő tározók hidrológiai méretezéséhez, rögzítsék e tározók pontos méretére, továbbá a töltőürítő műtárgyak kialakítására és hidraulikai viselkedésére vonatkozó összes adatot. 3) Végezzék el a Tiszán létesítendő többi árvízi tározó hidrológiai méretezését a következők szerint: a) A Tiszán előirányzott többi tározót - a méretezés 3. a) szerinti célját változatlan alapként elfogadva - a vízfolyás irányában lefelé haladva, sorban, egymás után méretezzék. b) E tározók méretezésének az alapját szintén azok a jégmentes árhullámok képezzék, amelyeket a tározórendszer legfelső árvízi tározójának a hidrológiai méretezéséhez már — az 1.fi javaslat szerint —felhasználtak. c) A továbbiakban ezen árhullámok mindegyikére a nempermanens számításokat úgy végezzék el, hogy a „módosított árhullámok" előállításánál a 3. b) javaslat szerint már előirányzott beavatkozások mellett figyelembe veszik a méretezendő tározó felett levő összes, már méretezett árvízi tározó előírásos üzemeltetését is. Az így nyert „kétszeresen módosított árhullámok"-ból - a vizsgált tározó töltő-ürítő műtárgyának a szelvényében jelentkező vízállás idősorok alapján - válasszák ki a mértékadó időszak évenkénti legnagyobb jégmentes vízállást okozó árhullámait. d) Az erre kidolgozott eljárás alapján (Szigyártó-Rátky 2005/a, Szigyártó 2008) végezzék el a tározó hidrológiai méretezését. Ennek eredményét felhasználva, a lejjebb fekvő tározók hidrológiai méretezéséhez, rögzítsék e tározó pontos méretére, továbbá a töltő-ürítő műtárgy kialakítására és hidraulikai viselkedésére vonatkozó összes adatot. e) A számítások azzal fejeződjenek be, hogy az 1 %-os árvízszint az utoljára méretezet, legalsó tározó szelvényében sem lépi túl a mértékadó árvízszintet. 4) Az igényelt árvízi biztonság jövőbeni fenntartása a Tisza mentén: a) A Tisza és a Szamos mentén minden igénybe vehető eszközzel akadályozzák meg a vízszállító-képesség további romlását. b) Annak érdekében, hogy az ármentesítéssel és az árvédekezéssel kapcsolatos hidraulikai számítások a továbbiak során mindég megbízható alapadatokra támaszkodhassanak, elevenítsék fel azt az 1900-as évek második felében is még élő gyakorlatot, hogy a folyók árvédelmi töltések közötti nagyvízi medrét rendszeresen felmérik. E munkálatokat legalább a Tisza völgyében - 2010-től kezdve 10 évenként végezzék el, s gondoskodjanak, hogy az eredmények digitalizáltan minden szakértő részére rendelkezésre álljanak. c) A tározórendszer tározóinak és töltő-ürítő műtárgyainak a méretét és a folyók mentén bekövetkezett változások hatását 2010-től kezdve ötévenként, megfelelő matematikai statisztika- és hidraulikai vizsgálatokkal ellenőrizzék; s ha szükséges, az újabb beavatkozásokat irányozzák elő és végezzék el. d) Jogi eszközök alkalmazásával biztosítsák azt, hogy a később létesítendő árvízi tározók céljára továbbra is fenntartsák azokat az ilyen célra már előirányzott területeket, amelyeken - az elvégzett számítások szerint, az előirányzat ellenére - tározók kialakítására egyelőre szükség nincsen. e) Tárják fel azokat az árvízi tározók céljára ma még nem előirányzott, további helyszíneket is, ahol ilyen tározók létesítésére lehetőség van, s jogi eszközök alkalmazásával biztosítsák, hogy ezeket szükség esetén, ilyen célra, később majd ugyancsak igénybe lehessen venni. Irodalom Barabás B - Kovács S. - Reimann J.: Növekednek-e az árvizek? Szemelvények a Vásárhelyi Terv tovább-fejlesztésének megalapozó tanulmányaiból. Szolnoki Műhely. Szolnok, 2003. Bencsik B. . Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1984. 2. f., 187-206. o. BMGE: Az árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítását szolgáló feladatok tudományos hátterének megteremtése. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (I. ütem). Témafelelős: Somlyódy L.. Bp. Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem, Vízi-közmű és Környezet Mérnöki Tansz, Bpest, 2004. KHVM-. 15/1997. (IX. 19.) rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről. Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 1997. Laczay /.: A mértékadó árvízszintek aktualizálása. VITUK1 Hidrológiai Intézet, Tanulmány, kézirat, Budapest, 1990. Szigyártó Z.: Rendelkezésre álló módszerek és eljárások az árvízvédelmi müvek matematikai statisztikai eljárásokkal kiszámítható tervezési alapadatainak a meghatározásához. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. V. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 3/1. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VJTUKJ), Budapest, 2005/a. Szigyártó Z.: Eljárás árvízi vésztározók üzemeltetésére. Magyar szabadalmi bejelentés. Alapszám: P0500376. Bpest, 2005/b. április 12. Szigyártó Z:. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése. Hidr. Közlöny, Budapest, 2005/ c. 5. sz. 1-9. o. Szigyártó Z.: Általános szempontok a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott tározók műtárgyainak kialakításához. Ajánlás a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében készülő tározók műtárgyainak kialakításához (a Cigándi tározó műtárgyainak elemzése alapján). Az öszszefoglaló dokumentáció 1. melléklete. Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központ Szervezet Kht. Budapest, 2005/d. Szigyártó Z:. Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók hidrológiai méretezésével kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008. 1. sz. 1-8. o. Szigyártó Z.: A mértékadó árvízszint és a valószínűség, Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2009. 1. sz. 23-34. o. Szigyártó Z - Bénik L: A hazai 1 %-os árvízszintek változása a Tisza völgyében. Kézirat, Budapest, 2003. április.