Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Szabó Szilárd–Gosztonyi Györgyi–Juhos Katalin: Az üledék nehézfém-tartalmának statisztikai elemzése a Felső-Tisza hullámterén

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. Irodalom Alapi K. - Győri Z. (2003): Iszapvizsgálatok a nehézfémmel terhelt tiszai ártéren. Acta Agraria Debreceniensis p. 6 p. Black, M. — William, P. (2001): Preliminary assessment of metal toxicity in the Middle Tisza River (Hungary) flood plain. Journal of Soils and Sediments 1 (4): 213-216. Braun M. - Szalóki I. - Posta J. - Dezső Z. (2003): Üledék felhalmozódás sebességének becslése a Tisza hullámterében. MHT XXI. Vándorgyűlés 2003. július 2-4. CD-kiadvány Fleit, E. - Bálint, M. (2001): A tiszai üledék és halak nehézfémtartalma a 2000. évi szennyezések után. Vízügyi Közi. 83 (3): 355-375. Hum L. (2005): Mocskos arany. A 2000. év cianidos és nehézfém-tartalmú szennyező hullámai és az üledékek nehézfémtartalma. A környezettudomány elmélete és gyakorlata c. konferencia, Szeged, CD kiadvány 10 p. Hum L. - Matschullat J. (2002): A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma 1999/2000 őszi-téli állapot. Hidrológiai Közlöny 82 (1): 23-30. Papp 1. Braun M. - Szalóki I. Leermakers, M. (2007): Investigation of the effects of Baia Borsa pollution event in the sediment of Boroszló-kert oxbow lake of the Tisza. Acta GGM Debrecina. Geology, Geomorphology, Physical Geography Series 1 (2): 181-186. MSZ-08-0206/2-1978. A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos és kicserélődési aciditás). Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabv., 12 p. MSZ-08-0210-1977. A talaj szerves szén tartalmának meghatározása, Mezgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 6 p. MSZ-08-1722/3-1989. Talajvizsgálatok. A talaj oldható toxikus-elemés nehézfém-tartalmának meghatározása. Magyar Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 11 p. Statistical analysis of heavy metal content of sediment samples from the floodland of Tisza River Szabó, Sz. - Gosztonyi, Gy. - Juhos, K. Abstract: Quality of Tisza River is significantly influenced by the industrial activity of Ukraine and Romania. The main problem is the heavy metal loading which can be in dissolved form in the water or bounded on the colloid surface in the sediments. In this paper an investigation was carried out of soil samples were taken from the floodland of the river. Surface samples were collected and profiles were created. The results showed that the soil samples of the active floodland had significantly higher heavy metal concentration than ones from the reclaimed side. This statement is true for the amount of metals available for the plants (Lakenen-Erviö extraction). There were difference in metal content among land use categories: soils from plough lands had smaller than the soils of grasslands and forests. There were not found strong correlation between metal content and soil properties. The complexity of Fluvisols disturbs the coherence of the well-known and published connections. Tisza, heavy metals, accumulation, land use. Lakanen, E. - Erviö, R. (1971): A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223-232. Prokisch J. - Kovács B. - Győri Z. - Németh T. - West, L. - Harper, S. - Adriano, D. 2006. Normalization method for the detection of low level chromium contamination in the soil of the Tisza River Floodplain (Hungary). Agrokémia és Talajtan 55 (1): 279-286. Sándor A. - Kiss T. (2008): A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján. In Csorba P. - Fazekas I. szerk.: Tájkutatás - tájökológia, in print Szalai Z. (1998): Trace metal pollution and microtopography in a floodplain. Geografia Fisica e Dinamica Quaternaria 21: 75-78. Szalai Z. - Baloghné Di Gléria M. - Jakab G. - Csuták M. - Bádonyi K. - Tóth A. (2005): A folyópartok alakjának szerepe a hullámtereken kiülepedő üledékek szemcse- és nehézfém frakcionációjában, a Duna és a Tisza példáján. Földrajzi Értesítő 54 (1-2): 61-84. Szalai Z. (2006): A lépték szerepe a hatótényezők erősségében, avagy a nehézfémek elérhetősége a hazai hullámtereken. III. Magyar Földrajzi Konferencia, MTA-FKI, Budapest, CD-kiadvány 3 p. Waijandt J. - Bancsi I. (1989): A Tisza és mellékfolyó vizének minősége és üledékének nehézfémtartalma. Hidrológiai Közlöny 2: 83-87. Waijandt J. (1993): A kiskörei tározó üledékeinek minősége. Országos Környezetvédelmi Konferencia, I. kötet, Siófok pp. 97-110 Winkelmann-Oei, G. - Varduca, A. - Geisbacher, D. - Pinter, Gy. Liska, I. (2001): Analysis of Accidental Risk Spots in the Catchment area of the Danube. In. Inventrory of Potential Accidental Risk Spots int he Danube River Basin. International Commission for the Protection of the Danube River. ARS-ad-hoc Expert Panel of the AEPWS EG 131 p. A kézirat beérkezett: 2008. szeptember 9-én Key words: SZABÓ SZILÁRD: GOSZTONYI GYÖNGYI: JUHOS KATALIN: okleveles geográfus, környezetvédelmi szakmérnök, PhD, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetfoldrajzi Tanszék, egyetemi adjunktus, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 9. okleveles környezetkutató (vegyész szakirány). Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, PhD-hallgató okleveles geográfus Klossy Irén alkotása