Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Varga Éva–Krausz Erzsébet–Gór Dénes–Mátrai Ildikó–Lakatos Gyula: Sekély tavaink köves partszakaszain végzett epiliton vizsgálatok
55 Sekély tavaink köves partszakaszain végzett epiliton vizsgálatok Varga Éva 1' 2, Krausz Erzsébet 1, Gór Dénes 1, Mátrai Ildikó 2, Lakatos Gyula 1 'DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás, Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet, Környezettechnológia Szakcsoport, 6500. Baja, Bajcsy-Zs. u. 14. Kivonat: A dolgozat célja bemutatni, hogy az epiliton vizsgálatok alapján hogyan jellemezhetők 2005 nyarán a Balaton, a Velencei- és a Fertő- tó köves partszakaszai, limnológia, epiliton, köves tópart. Kulcsszavak: Bevezetés A parti öv sajátos felépítése, helyzete, alzatadó tulajdonsága folytán kiemelt jelentőségű a vízi élet szempontjából (Sebestyén, 1963), továbbá, mint a víztér és a szárazföld átmeneti sávja kiemelt környezetvédelmi és természetvédelmi fontossággal bír, élőhelyi változatosságot nyújtó szerepe meghatározó az élővilág sokféleségének (biodiverzitásának) biztosításában (Lakatos et al., 1998). A Balatonban természetes köves partot a zalai oldalon és a Tihanyi-félsziget peremén találunk, azonban az élőhelyi viszonyok és benépesedése tekintetében a part, mólók, építmények védelmére felhalmozott kőrakás-vonulatok és kőépítmények a köves parttal azonosnak tekinthetők, és természetes alzatként kezelhetők (Lakatos et al., 1997). A Balaton kerületének mintegy 10%-át védi jelenleg is eredetileg ideiglenesnek szánt kőszórás, további 40 %án épült ki egyéb köves part jellegű partvédő mű. Ehhez hozzászámítva a természetes köves partokat, a partvonalak mintegy 70 %-án találunk köves partot (Lakatos et al., 2000). A 26 km 2-es Velencei-tó, a Balaton és a Fertő után Magyarország harmadik legnagyobb tava. Hossza 10,5 km, szélessége 1,5-3,3 km között változik. Vizének mélysége 1,5-2 m, víztömege 40-41 millió nr-re becsülhető. Vízgyűjtő területe 602 km 2. Felületének csaknem harmadát nádasok borítják. A Fertő Magyarország és Ausztria határán keresztül húzódik, és a két ország területén terül el. A tó területének több mint háromnegyede Ausztriában helyezkedik el. A Fertő, amely hidrológiai kapcsolatban van a Dunával - a legnagyobb szikes tó Európában. Felülete 309 km 2, magyarországi része 82 km 2. Jelen dolgozat célja bemutatni, hogy az epiliton vizsgálatok alapján hogyan jellemezhetők 2005 nyarán a Balaton, a Velencei- tó és a Fertő köves partszakaszai. Anyag és módszer A vizekben a szilárd fázis és a víz határfelületén található élőlények összessége a benton, melynek egyik jellegzetes formája a bentosz, a másik a perifiton (Felföldy, 1981). A meder fenekétől eltérő alzaton élő közösség a perifiton. Az alzat minősége alapján különböztetjük meg az epifiton (a növényen élő szervezetek), és az epiliton (a kövön élő szervezetek) fogalmát. Vizsgálataink tárgyát tehát a kövön kialakuló élőbevonat, azaz az epiliton képezte (Lakatos, 1976). A szükséges háttér-információ nyeréséhez a mintavételkor vízmintát merítettünk a fontosabb fizikai és kémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához Felföldy, 1987; Lakatos, 1987 módszertani meghatározásait alkalmaztuk. Secchi koronggal az átlátszóságot és vízmélységet (cm), hordozható terepi műszerek (WTW) segítségével a vízhőmérsékletet, pH-t, a vezetőképességet, az oldott oxigén koncentrációt és telítettséget és az elektród-potenciált határoztuk meg. A kő felszínéről lekapart élőbevonat-mintából laboratóriumban nedves- és száraztömeg méréseket, szárazanyag százalék meghatározásokat, klorofill-a százalék méréseket, hamutömeget, hamumentes szárazanyag tömeget határoztuk meg (Kozák et al. 1998; Lakatos et al. 1999). Az ökológiai állapot-minősítést is elvégeztük a EU VKI (Víz Keretirányelv) NTPI (Nem Taxonómiai Perifiton Index) rendszer felhasználásával (Lakatos et al., 2001; Lakatos et al. 2005). Az eredmények értékelése A Balaton köves partszakasza A kőről vett élőbevonat szárazanyag tömegére a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében közepes-kicsi, míg a Középső- és Fűzfői-medencére a kicsi kategória jellemző, amit az 1. ábra mutat be. A hamutartalmat a 2. ábra szemlélteti, amely alapján megállapítható, hogy a Középső- medence (szervetlen szerves csoport) kivételével mindhárom medence a bevonat-minták alapján a szervetlen csoportba sorolható. lll.B Keszthelyi Szigligeti Középső medence 1. ábra. Balatoni epiliton minták szárazanyag tömege (2005. 06.) un 2. ábra. Balatoni epiliton minták hamu tartalma (2005. 06.)
