Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

194. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. 2. ábra. Moina brachiata egyedek ordinációja a vizsgált morfológiai bélyegek alapján (főkoordináta elemzés, SYNTAX). „S" jelöli a magasabb szalinitású, „E"pedig az alacsonyabb szalinitású vízből származó egyedeket Eredmények és megvitatásuk Először hierarchikus klaszterezéssel (euklidészi távolságok alapján, UPGMA módszerrel) dendrogramot készítettünk (1. ábra). A dendrogram alapján 4 nagy csoport különül el, ebből egy a külcsoport, a másik háromban a magas és az alacsony szalinitású vizekből származó állatok keveredése tapasztalható, tehát ezzel a módszerrel az alkalmazott morfológiai bélyegek alapján nem különül el egymástól két csoport. Az egyedek csoportosulása a dendrogramon még a mintavételek földrajzi régiók szerinti megoszlását sem tükrözte. Ezt követően ordinációt végeztünk, a főkoordináta elemzés alapján a magasabb szalinitású vizekből vett állatok nagyjából egy tömbben csoportosulnak, de egyértelmű elkülönülésre utaló mintázat nem tapasztalható. Ezután a magasabb szalinitású csoportot további két részre bontottuk, így három szinten különböztettük meg a kisvizeket (alacsony, közepes és magas szalinitás) (3. ábra). Előzetes feltételezésünk szerint, a 3 víztípusba tartozó rákok 3 csoportot alkotnak és ez a morfológiai bélyegek alapján is megmutatkozik. A feltételezés igazolására diszkriminancia elemzést (CVA) végeztünk (4. ábra). A CVA azt mutatta, hogy a tollas sörték számának döntő szerepe van a legmagasabb szalinitású csoport elkülönülésében. Egyidejűleg megvizsgáltuk Mann-Whitney U-teszttel, hogyan alakul az egyedek eloszlása a magas és alacsony szalinitású kisvizekben a tollas sörték száma alapján (5. ábra). A p-értékek szignifikánsnak bizonyultak (p<0,000). Ezután azt vizsgáltuk, vajon az eredményeinket mennyiben befolyásolták a földrajzi eltérések. Itt is CVA-t alkalmaztunk (6. ábra). Az ábrán látható, hogy az együtt csoportosuló, nagyszámú tollas sörtével jellemezhető egyedek azonos mintavételi helyről kerültek ki. Következtetések A 1-6. ábrákból látható, hogy a 3. bélyeg (a fésű és a végkarom tüskeméretének hányadosa) érdemben nem befolyásolja az eredményeket. A továbbiakban ezen alapbélyegekből más módon tervezzük újabb változók kipróbálását. A két diszkriminancia elemzés megmutatta, hogy a második bélyegnél (fésű) a konfidencia-intervallumba alig került érték és a morfológiai tulajdonságot ábrázoló vektor is elég rövid, tehát ez sem megfelelő határozó bélyeg. A tollas sörték száma (első bélyeg) mutathat valamilyen eltérést nagyon magas szalinitásnál. Mivel egyelőre csak egy nagy szalinitású mintavételi helyről vannak adataink, további nagy szalinitású kisvizek (főleg a HNP területéről) bevonásával tervezzük a kérdés vizsgálatát. Noha a genetikai vizsgálatok alapján egyértelműen két vonal különül el a Moina brachiata fajon belül (Nédli et al. 2007), fénymikroszkópos és részletesebb szkenning elektronmikroszkópos vizsgálatok során az eddig használt bélyegek alapján nem sikerült elválást találnunk. A M. brachiata fajjal kapcsolatos elektronmikroszkópos technikán alapuló vizsgálatainkat nagyobb egyedszám mellett további határozó bélyegek és külföldi egyedek bevonásával szeretnénk folytatni. V«z*tókép«sseg (pS/cm) 3. ábra. Moina brachiata egyedek megoszlása a vezetőképesség alapján. 3 nagyobb csoportot különítek el (alacsony szalinitású: 269-1497pS/cm, közepes szalinitású: 14972370 juS/cm, magas szalinitású: 2370 pS/cm fölött). Köszönetnyilvánítás Szeretnénk köszönetet mondani a Magyar Természettudományi Múzeum Rákgyűjteménye és a Talajzoológiai gyűjteménye dolgozóinak, továbbá dr. Buczkó Krisztinának a mikroszkópos előkészítésben nyújott segítségükért. Hálás köszönet illeti dr. Forró Lászlót és dr. Török Júliát, akik az egész munka során végig nagy segítségünkre voltak. Kutatásainkat a Kárpát-medence állattani értékei, faunájának gócterületei és genezise című, NKFP-3B/023/04 számú projekt anyagi támogatásával végeztük. Moiu.i bracliiata sos. edes. tollas soite, festi, tüske CVA 30 4. ábra. Moina brachiata egyedek szalinitás szerinti megoszlása, (CVA, SYN-TAX). • - alacsony szalinitású (269-1497 ^/cm), • - közepes szalinitású (1497-2370 fiS/cm), • - magas szalinitású (2370 pS/cm fölött) kisvizekből származó egyedek. Vektorok: 1 - tollas sörte, 2 - fésű, 3 - aránypár. Alacsony és magas szalinitású mintavételt helyek Moina egyedeinek alakulása a tollas sörték alapján alacsony szalinitás magas szalinitás ~1

~ Min-Max -j 1 I 25%-75%l t

3 Medián 5. ábra. Alacsony és magas szalinitású mintavételi helyek Moina egyedeinek alakulása tollas sörték alapján