Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
119 Balaton-felvidéki időszakos tavacskák fizikai és kémiai paramétereinek vizsgálata, természetvédelmi értéke Hubai Katalin - Kovács Kata - Padisák Judit Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200. Veszprém Egyetem u. 10. Kivonat:2006. novemberétől 2007. juniúsáig 10 időszakos Balaton-felvidéki tavacska fizikai és kémiai paramétereit (kémiai oxigén igény [KOI], ortofoszfát [PO4 3 ], ammónium [NH/], nitrit [NCV], nitrát [NO3"], összes foszfor, m-lúgosság, p-lúgosság, szulfát [SO4 2 ], klorid [Cl ], Na +, Ca 2 +, K\ ortokovasav, Mg 2 +] vizsgáltuk. Az adatok alapján megállapítható, hogy ezek a tavak több szempontból is különlegesek. Az egyik, későbbiekben fontos adat az oldott oxigén koncentráció, mivel ennek értéke a tavak élete során egyre csökken, sőt anaerob körülmények kialakulása is tapasztalható. A vizek pH-ja kezdetben enyhén savas, majd semleges irányba mozdul, de legtöbb esetben nem éri el a 7-es pH értéket. A N és P formák elemzése rámutatott, hogy a tavak allokton terhelése magas. A tavak viselkedése bizonyos szempontból hasonlónak mondható, de mégis jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a bennük kialakuló életközösségekben. A tavacskák fizikai és kémiai paramétereinek megismerése, és folyamatos változásaik nyomon követése érdekében miatt további vizsgálatokra van szükség. Különösképpen abban a fázisban, amikor a teljes oxigén hiány kialakul, mert az ilyen típusú természetes vizekről kevés információval rendelkezünk. A tavak fontos szerepet játszanak a területen élő kétéltű fajok életében, valamint bennük a Hottonia palustris is előfordul. Természetvédelmi értékül ezért kiemelkedő. Kulcsszavak: időszakos tavak, fizikai és kémiai paraméterek, kétéltűek, Hottonia, természetvédelem . Bevezetés és célkitűzések dolinákra is. Véleménye szerint a fekükarsztosodás hatására Magyarországon általánosságban elmondható, hogy a kialakult üregek bazaltba való átöröklödése pszeudokarsztmai napig a legtöbb esetben valamely nagy tavunkat választják kutatási témának, emiatt ezen állóvizek kutatottsága jó. A legkisebb, időszakos tavak kutatása még mindig hiányos. Hazánkban azonban több ezer kisvíz valamint kis tó található, melyek igen különbözőek és melyek kutatása eddig háttérbe szorult. így limnológiai sajátságaik kutatása azonban igen hézagos annak ellenére, hogy régóta ismert tény, hogy az időszakos vizek számos, florisztikai vagy faunisztikai szempontból kuriozitásnak minősülő faj élőhelyéül szolgálnak. Anyag és módszer 1. táblázat A tavak koordinátái Tó száma Szélesség Hosszúság 1. E 47,04705° K17,616575° 2. E 47,04712° K 17,61597° 3. E 47,04715° K 17,61618° 4. E 47,04705° K 17,61617° 5. E 47,04712° K 17,61648° 6. E 47,04728° K 17,81646° 7. E 47,04708° K 17,61607° 8. E 47,04727° K 17,61638° 9. E 47,04709° K 17,61474° 10. E 47,04708° K 17,61546° Az általunk vizsgált tavak Veszprém megyében, a Balaton-felvidéken, a Kab-hegy délnyugati oldalán fekszenek (/. táblázat), erdővel teljes mértékben fedett területen. A tengerszint feletti magasság 430-435 m közt változik. Kialakulásuk pontosan nem ismert, de több feltevés is ismeretes. A mélyedések zöme a környékbeli lakosok kőfejtő tevékenységével hozható összefüggésbe. A mesterséges eredet ezek esetében a szabálytalan alakból és a peremet övező földkupacokból általában megállapítható. Kisebb számban találhatók, de számunkra sokkal érdekesebbek a természetes depressziók, melyek a bazaltperem ill. a mészkőablakok közelében helyezkednek el, gyakran fejlett víznyelők társaságában. Jugovics (1954) a korábban karsztosodott dolomitfekü beszakadásával, Győrffy (1957) a bazaltréteg alatt meginduló és kifejlődő karsztos denudáció nyomán létrejött anyaghiány felszíni átöröklődésével magyarázza a mélyedések kialakulását. Ugyanezek Vörös (1966) szerint a lávaár felszínének besüllyedésével jönnek létre, amit a homlokzat alá nyomuló folyékony bazalt utánpótlásának hiánya okoz. Eszterhás (1987) vizsgálatait kitérj esztette a kisebb bazaltjelenségeket hoz létre, melyek különböző típusait a fedőkőzet aktuális törésrendszere determinálja. A vizsgálatokat 2006. februártól 2007. júniusig végeztük. A terepi mintavételek során kéthetente mértük az oldott oxigén tartalmat, a pH-t, a redoxpotenciált, valamint a vezetőképességet, illetve a víz hőmérsékletét. Ezen mérésekhez Consort C535 mérőműszert használtunk. Emellett folyamatosan figyeltük a csapadék mennyiségét a területen valamint a levegő hőmérsékletét. Havi rendszerességgel mintát vettünk kémiai analízisre. Kémiai oxigén igényt (Kubel módszerrel), a klorid- és szulfát, p- és m-lúgosságot titrálással, nitrogén- és foszforformák mennyiségét spektrofotometriás módszerrel, a fő ionokat Ca 2 +, Mg 2 +, Na +, K +, ICP-AES-sel vizsgáltuk. Az alkalmazott módszereket szabvány szerint alkalmaztuk (Németh, 1998). A mérések rendszerességét természetesen megzavarta, hogy nem minden mintavételi időpontban volt víz a tavakban. Eredmények és értékelés A vizsgált 10 tó morfometriai adatai igen hasonlóak (2. táblázat), valamint közel azonos időszakonként száradnak ki és telnek fel újra. A tavak víz utánpótlását egyedül a csapadék biztosítja. A tavacskák vízgyűjtő területe nagyon kicsi, csupán a közvetlenül a vízfelszínre hulló és a meder meredek falára hulló csapadék tölti fel a medret. A vízszint csökkenését a párolgás (és esetleg a kismértékű elszivárgás) okozza, mely a hőmérséklet függvénye. Általánosságban jellemző, hogy évente legalább egyszer teljesen kiszáradnak. Ekkor nem találunk vizet a mederben a felszínen, de a kb. 10 cm mélyen nedves iszapot találunk. Tehát vízmérlegről elmondhatjuk, hogy instabil, a mindenkori csapadék-viszonyok függvénye. A maximális mélység 115 cm körüli A mélység a meder középpontja felé nem egyenletesen nő, mert a tavak fenekén jellemzően kövek találhatók, s e helyeken jóval sekélyebb a tó. Üledék-minták vételkor tapasztaltuk hogy a maximális iszapmélység 25 cm körüli. Az évszakok változásával bizonyos periodikusan ismétlődő időszakok figyelhetők meg. Ősszel megkezdődik a tavak feltöltődése, majd télen amennyiben található víz a mederben, akkor az teljesen befagy, de nem fagy le az aljzatig. Tavasszal a hóolvadás miatt a vízszint tovább emelkedik. Nyáron a hőmérséklet és a csapadék mennyiség függvényében a tavak kiszáradnak, de a vízzel telt időszak pont elég hosszú ahhoz, hogy a területen élő kétéltűek utódjai teljesen kifejlődjenek és elhagyják a tavat.
