Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. 2. táblázat A tavak mérete és alakja maximális feltöltöttség esetén A tó A tó Átmérő Hossz Víz felszín száma hozzávető(m) (m) (m 2) leges alakja 1. ellipszis 3,5 7,0 19,6 2. ellipszis 5,2 8,7 35,3 3. ellipszis 6,6 7,9 40,7 4. ellipszis 6,0 15,7 41,9 5. téglalap 1,8 13,4 23,9 6. kör 5,0 5,8 19,6 7. ellipszis 5,9 3,9 17,78 8. kifli 1,1 17,2 19,3 9. kör 5,3 6,1 22,0 10 ellipszis 6,0 3,6 17,1 A tavak mélységéből adódóan rétegzettség nem alakul ki, bár védettségük miatt ez elméletileg lehetséges lenne. Az állandó felkevert állapotot az állatok jelenléte okozza, mivel ezek a tavak a vadak számára ivóvizet, és dagonyázó helyet biztositanak. Tapasztalható azonban, hogy az üledékhez közel az oxigénszint alacsonyabb, de ez sem mérhető folyamatosan. "2006.04.26 "2006.05.13 •2006.05.31 •2006.06.24 2 3 4 5 6 7 8 Tavak sorszáma 1. ábra. Oldott oxigén koncentráció (mg [') értékei 10 Kab-hegyi tavacskában 2006. ápr. 20. és jún. 24. között Az oldott oxigén koncentráció minden tóban, minden méréskor a telítettségi koncentráció alatt volt (/. ábra). A 2006. május 31-hez tartozó kiugró érték abból adódik, hogy a mintavétel előtti napokban jelentős mennyiségű csapadék esett, aminek a hatására nőtt az oxigénszint a tavakban. Az anaerobbá válást követően a tó kiszáradása igen gyors, maximum 1-2 nap alatt lezajlik, s ez a mérések folytatását is megakadályozta. A vezetőképesség folyamatos növekedése (2. ábra) is mutatja, hogy az összes sótartalom egyre magasabb. A kezdeti értékéből látszik, hogy a tavak a tavaszi hóolvadáskor teltek fel, mivel az olvadék vezetőképessége hasonló értékű. 4 5 6 7 8 9 Tavak sorszáma 2. ábra A vezetőképesség (fiS cm' 1) a vizsgált 10 Kab-hegyi tavacskában 2006. február 26. és június 24. között A vizsgált tavak pH-ja jellemzően az enyhén savas-semleges tartományba esett, kis varianciával. A vizsgálati időszakban (2006. február 26. és június 24. között) a pH enyhe növekedése minden tóban megfigyelhető volt (5. ábra). Ez jellemző azért fontos, mert Magyarország felszíni vizeinek nagy része a semleges, ill. enyhén lúgos tartományba esik n2006.02.26 •2006.05.31 "2006.06.24 2 3 4 5 6 7 Tavak sorszáma 3. ábra: pH a vizsgált 10 Kab-hegyi tavacskában 2006. február 26. és június 24. között 2,00) 1,8a 1,6a _ 1,4a ± 1,2a 0)1,00 coJ 0,601 P 0.40 3 0.2O 0.0Í" o E E < 40 SÜW-J JiMl JI • I °2005.11.03 a2006.02.26 •2006.05.13 5 6 7 8 Tavak sorszáma 4. ábra: Ammónium-N koncentráció (mg V) változása 10 tóban 2005. november és 2006. május közt 7 3,50] 0,3,001 E 2.50 Z 2.00 é 1' 50 £ i,oo Z 0,50 0,01 :Un Lik d a jíM a J °2005.11.03 •2006.02.26 •2006.04.07 •2006.05.13 3 4 5 6 7 8 9 Tavak sorszáma a 10 5. ábra Nitrit-N koncentráció változása 10 tóban 2005. novemberben, ill. 2006. februártól 2006. májusig 2,50 2,00 1,50 O) E 1,00 •re k. 0,50 z 0,00 Hinti ilhr D 2005.11.03 D 2006.02.26 • 2006.04.07 2006.05.13 2007.04.07 1 23456789 10 Tavak sorszáma 6. ábra Nitrát-N koncentráció 2005. november 3-án, illetve 2006. február 26. és május 3. közt, és 2007. április 7-én A 4-6. ábrán a tavakban előforduló nitrogénformákat foglaltuk össze. Látható, hogy igen nagy változatosság van a tavak nitrogén tartalma közt. De előfordult olyan mérés is mikor valamelyik nitrogénforma nincs jelen egyes tavakban. A természetes vizekben a főbb kationok az előfordulása csökkenő sorrendben Ca 2 +, Mg 2 +, Na +, K +, (3. táblázat).
