Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Rátky István–Rátky Éva: Lehetőségek a Tisza vízszállító-képességének javítására
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. >15 cm) vízszint-csökkentést a legnagyobb esésű helyeken, [pl. Mindszentnél vagy Mámai-rétnél], az árvédelmi töltések kihelyezésével lehetne elérni. " Mindebből következik, hogy a vízszállító-képességen csak a rossz vízszállítóképességű helyeken érdemes javítani. Mint említettük, a Tiszán alig van lehetőség a B és az R növelésével növelni a K-t. Az alábbiakban, egydimenziós hidrodinamikai modellel végzett számítások alapján azt fogjuk bemutatni, hogy azokon a folyószakaszokon, ahol a Kff m+hl ) az átlagos érték (K (j m+hl) m) 80 %ánál kisebb, azaz {K^+^/K^+^J <0,8, ott k h t = 15 m 1/ 3/s értéket felvéve, a tetőző vízszintekben (Z ma l) milyen csökkenés érhető el (Z kht=erede t - Z khPl 5). Az érintett szakaszokon - 2006. április 22.-én - az átlagos hullámtéri simaság k ht m = 8,4 m' / 3/s volt, így a felvett 15 m" 3/s értéket csak komoly növényzetgyérítéssel lehetne megvalósítani. A 8. ábrán a (K /fm+h l/K (fm+hl} m) = 0,8-at szaggatott vonallal jelöltük, ami megmutatja, hogy hol javítottuk a k h rt, a vizsgált 240 fkm hosszú folyószakaszon összesen 80 fkmen. (A baloldali hullámtéren 75,8 fkm, a jobboldali hullámtéren 71,3 fkm hosszon, legtöbb helyen mindkét oldalon történt simítás.) Az - 1.-7. ábrákon bemutatott eredményeket adó - modellben csak ezeken a helyeken változtattunk, a k h, = 15 m 1 3/s érték felvételével. A simább hullámtér természetesen nagyobb vízhozam-szállítást eredményez, mint az érdes (az eredeti). A 8. ábrán látható ennek mértéke is. A Qht.kht= 15 /Qht.kht= eredeti arány legkisebb értéke 1,25. Tehát 8,4 m 1 Vs-ról 15 m" 3/s-ra történő, közel 80 %-os k ht m javítás eredményeként minimum 25 %-kal, de átlagban kétszeresére nőtt a hullámtéren szállított vízhozam. A kapcsolat szorosságára jellemző, hogy a Q h l növekedését mutaA gyakorlati életben az fogja eldönteni a hullámtéri beavatkozások helyét, hogy hol van szükség vízszintcsökkentésre, ahol az 1 %-os valószínűségű árvízszintet le kell csökkenteni az érvényes mértékadó árvízszintre (Szigyártó-Rátky 2008). A (K (fm+h l/K FFM+H 0J < 0,8 reláció azt mutatja meg, hogy ha szükséges a vízszint-csökkentés, a hullámtér simaságát elsősorban hol érdemes növelni. (Természetesen, ha 0,8-as értékkel kijelölt helyekkel nem lehet elérni a kívánt vízszint-csökkentést, akkor nagyobb értéket kell felvenni.) A második megjegyzés a k h,= 15 m' / 3/s javított érték realitásával kapcsolatos. Irányelvek vonatkozó táblázatában (MI 1985) a bokrokkal ritkán fedett, nyári hullámtér jellemző simasági együtthatójára 16,7 m' / 3/s értéket találtunk. Korábban, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kapcsán tervezett hullámtéri ligeterdőre, más módszerekkel (Petryk, Komora, Vincent-Strauss és Cirkel) számoltó görbe (Qh,,kht=is/ Qh,.kht= md en) gyakorlatilag nyújtott tükörképe a (K tj m, hi lIK (í m. hl): m) < 0,8 görbének. A 9. ábrán a K (f m, hl )IK (j m^ hl) m mellett a AZ MA X = ZU,^ ERE(LET I Zkht=i5 vízszint-csökkenés hossz-menti alakulását is láthatjuk. Itt is nagyon szoros a kapcsolat a (K {f m+ ht )l K(f m+ht),m) < 0,8 területek és a AZ MA X-OK hossz-menti változása között. Talán meglepő, hogy viszonylag hosszú folyószakaszon, - 80 fkm-en (a bal- és jobboldali hullámtéri simítást külön számolva -146 fkm-en) - történő komoly növényzetgyérítés maximális vízszint-csökkentő hatása csak 37 cm. Ez a legkedvezőbb érték is csak rövid folyószakaszon van. A 9. ábrán látható, hogy ~ 70 fkm-en 10 cm alatt, ~ 70 fkm-en 10-20 cm között és ~ 30 fkm-en 20-30 cm közötti a vízszintcsökkenés. A fentiekkel kapcsolatban két megjegyzés: va is hasonló értékeket kaptunk (Rátky-Farkas 2003). 3.0 2.5 r -íc df \ •o I •S: Ol 2.0 1.5 1.0 •s + £ 0.5 0.0 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380 8. ábra. K (fm+kh )/K (Jm+ h, h m és Q k h, M^, s/Q h, Mt=erede ü hossz menti eloszlása
