Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
5. szám - Dr. Mosonyi Emil emlékezete - Újraközlések: - Mosonyi Emil: Az 1954. évi első Országos Vízgazdálkodási Keretterv
18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 5. SZ. lalta területek elmaradó jövedelmét, és hozzászámítva a mellékhasznokat; kereken 2 milliárd Ft-ra adódik az átlagos évi tiszta jövedelem, a beruházásnak több mint 8 %-a. Ez annyit jelent, hogy a különböző népgazdálkodási ágazatok fejlesztésére forditott hatalmas befektetés 12 év alatt visszatérül a népgazdaság számára. *** Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben előirányzott vízügyi beruházások biztosítják és továbbfejlesztik a már elért és korántsem lebecsülhető eredményeket, felszámolják az egyes ágazatok terén a vízgazdálkodás egészének fejlődését gátló elmaradásokat, és mind a mezőgazdaság, mind az ipar és közlekedés termelési alapjainak erősítésével, mind az életszínvonal általános emelésével nagymértékben hozzájárulnák népgazdaságunk fejlesztéséhez. Az a körülmény pedig, hogy a ma előrelátható 2-7 milliárd, Ft beruházási összegből 6,3 milliárd Ft (tehát alig 24 %) vízrendezések és 20,7 milliárd Ft, vagyis több mint 76 %) a vízhasznosítási ágazatok részesedése, egymagában is rávilágít arra, hogy a vízgazdálkodás terén - a vizek kártételeit elhárító művek kiegészítése mellett - elsősorban vízkincsünk tervszerű hasznosítása a jövő feladata. 6. Az országos vízelosztás terve A Vízgazdálkodási Keretterv tudományos alapját az országos vízelosztási terv adja, amely elsősorban 1. geológiai és hidrológiai kutatásokon, 2. hidrológiai és meteorológiai vizsgálatokon, és 3. talajtani s növénytermesztési tanulmányokon nyugszik, de kidolgozásában még számos más tudomány eredményeit is tekintetbe vettük, (vízkémia, biológia, energiagazdálkodás stb.) Mélyreható és komplex vizsgálatokat tett szükségessé a tiszai vízpótlás mértékének a megállapítása, amihez az elmúlt 52 éves időszak hidrológiai és meteorológiai adatát kellett naponkénti feldolgozásban összeállítanunk. Ezeket a vizsgálatokat a növénytermelési statisztikák és a legújabb öntözési kísérletek eredményeivel egybekötve kaptuk meg a különböző mértékben való öntözővíz-ellátás gazdásági kihatásait. Ehhez csatlakoztak azok a tanulmányok, amelyek szennyvíz-technikai, kémiai, biológiai és limnológiai tekintetben tisztázták élővíz-folyásainknak, de elsősorban a Tiszának a szennyezhetőségét, illetve a bekerülő szennyezések következményeit. A vizsgálat eredményei végül is megadták: a) a gazdaságossági szempontból célszerű tűrési mértéket, b) a Tiszában szükséges élővíz-forgalmat, c) a megállapított tűréshez és élővíz-forgalomhoz tartozó vízszükségletet, d) a vízszükséglet biztosításához létesítendő vízpótló rendszerek (tárolók, Duna-Tisza csatorna) teljesítőképességét, és végül e) a vízpótló rendszerek fő-méreteit. Ezzel a Tisza-rendszer felszíni vizeinek háztartása a jövő számára elvben teljesen tisztázott, és legfeljebb a számadatok ellenőrzésére, javítására lehet még szükség. Közvetlenül a Duna. mentén egyszerűbb a helyzet, a Dunából való eddig előirányzott vízfogyasztások nem állítanak minket különösebb problémák elé. Az ivó- és ipari vízigények kielégítésére nagyobb élővizeinken kívül kis vízfolyásaink, források, karsztvíz és a mélyebb rétegek vizei szolgálnak. Ezeknek felhasználására a hidrológiai térképek és talaj víz-térképek adnak útmutatást, Ezen a helyen kell hangsúlyozottan felhívnom a figyelmet arra, hogy a hidrológiai térképezés és az úgynevezett alföldi térképezés terén eléggé elmaradtunk. Megfelelő anyag hiányában magunk készítettünk egy tájékoztató országos hidrológiai térképet a szétszórt adatok segítségével, de meg kell mondanom, hogy az távolról sem kielégítő. A hidrológiai térképezés és az alföldi térképezés terén sok tennivalónk van. Ha nem pótoljuk sürgősen a hiányokat, a vízgazdálkodás, de más népgazdasági ágak is nagy károsodást fognak szenvedni e hiányosság miatt. A vízháztartási térképen feltüntettük a távlati ivó- és ipari vízigényeket, rámutatva az ismert vízkészletből fedezhető hiányokra, és a vízbeszerzés egyelőre megoldatlan problémáira egyaránt. Végül a vízháztartási térkép feltüntet olyan jellemzést is, amihez országos viszonylatban eddig még alig mertünk hozzányúlni; a szennyvizet termelő iparok telepítésére vonatkozó minősítést. Az ország területét 4 részre osztottuk: Szennyvizet termelő ipartelep telepítésére első-, másodés harmadsorban alkalmas területek, és végül a már túlterhelt területek. Úgy vélem, e kérdésről még sok vita lehet, s a jelenlegi vázlatos térképünket is alaposan finomítani kell. 7. Kutatási terv Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv eddigiekben bemutatott első vázlata egyenlőtlen fokú tudományos megalapozottsággal rendelkezik. Egyes részletei igen kiteij edt korábbi vagy a közelmúltban befejezett tudományos elméleti vizsgálatokon, kísérleteken nyugszanak. Egyes, a tervbe felvett nagy létesítményeknek már olyan jól átgondolt vázlattervei vannak, amelyek szintén alapos tudományos és kísérleti munkára támaszkodnak. Ezzel szemben vannak a tervnek olyan részei is, amelyeknél az igényeket, a célkitűzéseket és a velük kapcsolatos technikai megoldásokat csak feltételezések alapján tudtuk kitűzni, s ezeket a munkarészeket nem támasztják alá konkrét tudományos eredmények. Ha a megalapozottság szempontjából végigmegyünk a terven, akkor a tudományos kutatások nélküli, feltételezett kiinduló adatokra támaszkodó tervrészletektől az egészen mélyreható kivitelezési tervezésig minden fokozat megtalálható. E terv akkor válhat minden tekintetben egyenértékű Országos Vízgazdálkodási Kerettervvé, amelyet már csak finomítani kell, vagy amelyet már tájtervekre vagy egyes ágazati tervekre fel lehet bontani, ha egy bizonyos mértéket megütő s egyenértékű tudományos alapra tudjuk helyezni. A további tudományos kutatások, s azok eredményei jellegük szerint különbözőképpen hatnak vissza a Kerettervre. 1. A kellőképpen alá nem támasztott, esetleg az elvek tekintetében sem teljesen tisztázott ágazatokban (pl. szennyvízkérdés, élővíz-forgalom) a kiinduló tudományos alapelveknek a rögzítésével és kiinduló adatoknak végleges tisztázásával (pl. a szennyvízzel való terhelhetőség mértéke, az öntisztulás mértéke) a terv szóban forgó ágazata egyes főbb részletek tekintetében is még lényeges módosulást szenvedhet az itt lefektetett fejlesztési tervhez képest. 2. A kutatások másik fontos célja az, hogy a kiinduló adatokat (pl. a belvíz-lefolyási tényező, egyes növények öntözővíz szükséglete) finomítva pontosabb tényezőket állapíthassunk meg. Ezzel a terv célkitűzéseit gazdaságosabban lehet megvalósítani. . 3. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv nagyobb részt legalább 15 év alatt végrehajtandó munkákra tesz javaslatot,