Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Dr. Mosonyi Emil emlékezete - Újraközlések: - Mosonyi Emil: Az 1954. évi első Országos Vízgazdálkodási Keretterv

MOSONYIE.: Az 1954. évi első Országos Vízgazdálkodási Keretterv 19 sőt a fejlesztés egy része még jóval túlnyúlik 15 éven is. Ennyi idő alatt lényeges és új vízgazdálkodási módszereket adó tudományos eredményeket (pl. nagyüzemi permetező öntözés) is várhatunk. Ebből tehát az következik, hogy a tervet a mindenkori új tudományos eredményeknek megfelelően időközben változtatni, fejleszteni kell. 4. A rendszeres tudományos vizsgálatoknak az is célja, hogy a terv egyes részleteit - akár ágazatokra bontva, akár tájegységekre tagolva - tovább csiszolhassuk, finomíthassuk, oly módon, hogy az egyes tervrészletek kiviteli tervezése megkezdődhessék. 5. A tudományos kutatások feladata továbbá, hogy egyes nagyobb alapvető természetű összefüggésekben - amelyek hazai viszonylatban ma sem tisztázottak - a gyakorlat céljából tiszta képet kapjunk (pl. a földalatti vizek egyensúlya). A kutatási feladatok felsorolását elhagyom Ezzel a kérdéssel az ankétnak külön előadása foglalkozik. 8. A keretterv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedések Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek ezt az első vázlatát a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottsága fogja - a kormányzati intézkedések értelmében tudományos szempontból felülvizsgálni. Az Akadémia felülvizsgálata és az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai bírálata után kerül a Keretterv a. Minisztertanács elé. . A Kerettervvel kapcsolatban olyan kormányzati intézkedések és rendeletek szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a Keretterv a további vízimunkálatok alapja legyen s biztosítják a terv egyes fázisainak előfeltételeit. Keretterven a továbbiakban most már nem az itt fekvő és a Vízügyi Tervező Iroda, által elkészített tervjavaslatot értjük, hanem a Magyar Tudományos Akadémia részéről megvizsgált és az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről felülvizsgált tervet az összes hozzácsatolt bírálattal és módosítással. A következőkben röviden összefoglaljuk azt a néhány alapvető elvet, amelyekkel kapcsolatban véleményünk szerint kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Mégpedig csupán általánosságban, a legfontosabb és legsürgősebb tételekre vollatkozólag. Az egyes vízgazdálkodási ágazatokhoz kapcsolódó részlet-intézkedésekre a Keretterv későbbi fokozatában, az ágazati tervekre bontáskor kell kitérni. 1. Javasoljuk, hogy az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első fokozatban elkészült, a Magyar Tudományos Akadémia részéről megvizsgált es az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről felülbírált első vázlatát a Kormány kiinduló alapul fogadja el a további vízügyi tervezések számára. Az erre vonatkozó intézkedések ne csupán az Országos Vízügyi Főigazgatóság felé irányuljanak, hanem az ország minden olyan főhatóságához; amely vízügyi kérdésekkel foglalkozik, nehogy közben ellentétes jellegű tervezés történjék. 2. A terv elfogadása után utasítsa a Kormányzat az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy azonnal kezdje meg az Országos Vízgazdálkodási Keretterv részletesebb kidolgozását egyfelől vízgazdálkodási ágazatok, másfelől vízgazdálkodási tájegységek szerint. Határidőül 3 évet jelöljön ki. 3. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgoztassa ki 3 hónapon belül annak a kimutatását, hogy a Kerettervben foglalt és az elfogadott ütemezés szerint legsürgősebben sorra kerülő építkezéseket milyen konkrét tervezési és kutatási munkáknak kell megelőzni, hogy a feltételezett ütemezésben zökkenő ne legyen. 4. A Magyar Tudományos Akadémia, 6 hónapon belül készítse el ötéves tudományos kutatási tervére támaszkodva, s felhasználva az ellenőrzése alá tartozó intézetek közreműködését, a legsürgősebb olyan hosszú lejáratú tudományos kutatási munkák tervét, amelyek terén elmaradásban vagyunk, és amelyeknek gyors ütemü, széleskörű végrehajtása elengedhetetlenül szükséges a nagy vízgazdálkodási terv megvalósításához. Ez más szóval azt jelenti, hogy a tudományos hidrológiai tervből ki kell emelni és részletezni kell a legsürgősebb és legkényesebb feladatokat. Ezeket a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő komplex bizottságai (esetleg új bizottságok) teljes összefüggésükben mezőgazdasági, egészségügyi, energia-gazdálkodási stb. szempontból is vizsgálják meg; 5. A Kormányzat rendelje el, hogy a Kerettervvel kapcsolatos tudományos kérdéseket az Akadémia részletesen vizsgálja felül, és indítsa meg a szükséges munkálatokat. 6. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv csak abban az esetben valósítható meg ésszerűen, ha egyidejűleg elkészülnek azoknak a népgazdasági ágazatoknak a kerettervei is, amelyek a Vízgazdálkodási Kerettervvel a legszorosabb kapcsolatban vannak. Vizsgálja felül a kérdést a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tervhivatal, és tegyenek javaslatot 3 hónapon belül arra, hogy milyen ágazatoknak és milyen határidőre kell elkészíteni a keretterveit, hogy azok a Vízgazdálkodási Kerettervvel összhangba hozhatók legyenek (ilyen: az országos növénytermesztési keretterv legalábbis az öntözés szempontjából súlyponti problémák kidolgozásával, az állattenyésztési keretterv, az erdőtelepítési terv, a földbirtok-rendezési terv, az energiagazdálkodási terv stb.) 7. Felül kell vizsgálni azt a visszás helyzetet, amely az utolsó években még a korábbiakhoz képest is eltorzult, hogy a földtani kutatás területén - amelynek hosszú évtizedeken keresztül egyik legfontosabb kérdése a hidrogeológia és az alföldi kutatás volt - eléggé háttérbe szorult a vízügy. 8. A kutatás, a tervezés, a kivitelezés, az üzemelés terén egyaránt biztosítani kell a megfelelő képzettségű szakemberek képzését. Meg kell határozni, hány mérnökre; geológusra, agronómusra és egyéb szakemberre van szükség az Országos Vízgazdálkodási Keretterv részletes kidolgozásához és megvalósításához, akár közvetlenül a vízgazdálkodás terén, akár az érintkező tudományok területén. 9. Kellő számú mérnökkel és egyéb szakemberrel kell megerősíteni a Vízügyi Igazgatóságokat, hogy megfelelhessenek az Országos Vízgazdálkodási Keretterv részletesebb kidolgozása (a tájtervek készítése) és megvalósítása során rájuk háruló fokozott feladatoknak. Ezzel kapcsolatban meg kell szüntetni elsősorban a vízügyi szolgálaton belül a szakemberek egyre gyakoribb ide-oda helyezgetését. Nem elég a vízimérnöknek alapos szaktudással, tervezési és építési gyakorlattal rendelkeznie; hanem - mint orvos az ápoltját - éveken, sőt évtizedeken keresztül meg kell ismernie a patakot, folyót vagy belvíz-öblözetet, amelyet szabályoz vagy rendez, és ha erre nem adunk neki lehetőséget, abból esetleg súlyos katasztrófák következhetnek. 10. Az előttünk álló hatalmas vízgazdálkodási feladatok vízügyi tervezésünk teljes felülvizsgálatát kívánják. 11. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv ütemes megvalósítása a gépgyártásunk, építőgép-kapacitásunk, építőanyag-termelésünk erős fejlesztését teszi szükségessé. Ezért a Keretterv kiegészítéseként 6 hónapon belül ki kell dolgozni az építőanyag-szükséglet biztosításának, a gép- és vas-