Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Szigyártó Zoltán: A mértékadó árvízszint és a valószínűség
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. 8001 700« 600« £ 500« o ;<8 4001 Ä '> 300« 100, 20 25 30 35 idő. nap 1. ábra. A küszöbszint feletti árhullámkép alakulása egy magános és egy összetett árhullámnál a küszöbszint magasságának függvényében 1050« 1000 E o </f -re •re N 950 900 850 800 750 700 650 0,80 2,80 vízhozam, 10 3 m 3/s 2. ábra. Árvízi hurokgörbe a Tisza szolnoki szelvényében, 2000. áprilisában (Szlávik 2005/a) Ahhoz viszont kétség nem férhet, hogy az így felvázolt eljárás akkor és csakis akkor valósítható meg, ha a x valószínűségi változó értékkészletén az y — y(x) függvény egyértelmű és monoton növekvő (Rényi 1954, 209. o.). Vagy másképpen fogalmazva: a vizsgált folyó adott szelvényben létezik az úgynevezett kétváltozós vízhozamgörbe 5. Ez aztán az, ami a hegy- és dombvidék folyóinál (például a Kárpát-medence szomszéd állomokra eső területének nagy részén) jó közelítéssel valóban létezik. Viszont — ahogy azt a 2. ábra is mutatja —a mi hazai síkvidékeink folyóinknál bizonyosan, még közelítő jelleggel sem létezik. Nem létezik pedig két okból: Egyrészt ezért, mert síkvidéken az árhullámok levonulása során kialakuló vízállások nem csak a levonuló vízhozamoktól, hanem (többek között) az áradás és apadás sebességétől 5 Pontosabban egy független és egy függő változós vízállás-vízhozam összefüggés. is jelentősen függnek ( Hirschfeld (Hajós) 1896, Szigyártó 1985, Rátky 2000, Orlóci-Szesztay 2005). Másrészt azért, mert síkvidéken a vízállás és a vízhozam közötti kapcsolatot erősen befolyásolja az egymásba torkoló folyók egymásra gyakorolt duzzasztó és leszívó hatása is (Vágás 1970, Márfai 1984, Rátky 2000). * * * A mértékadó árvízszint matematikai statisztikai úton történő meghatározásához szükséges valószínűségi változó definiálásával kapcsolatban előadottakat tehát a következőkben foglalhatjuk össze: - A Minisztertanács (a Vízügyi Szolgálat javaslatára) a világszerte jelentkező tendenciához igazodva, továbbá a hazai adottságokat szem előtt tartva, körültekintően és helyesen döntött akkor, amikor a 2006/1973. (I. 31.) számú határozatával a mértékadó árvízszinteket az évi legnagyobb jégmentes árvízszintek (mint valószínűségi változók) különböző valószínűségű értékeihez kötötte.
