Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. 1. táblázat. A legismertebb felvidéki (Szlovákia) mészkőkúp képző ásványvizű források vízföldtani jellemzői Franko O. et al. (1975) nyomá n Térképi szám Hely Vízhőmérséklet °C Víztartó kőzet Víztipus Össz oldott só mg/l Kiválás típusa 1 Gyügy 28°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas szubtermális karsztvíz 5339 Több kúp 2 Szántó 16-28°C Triász mészkő dolomit Szénsavas szubtermális karsztvíz 3464 Több kúp 3 Hontvarsány 25,5°C Triász mészkő dolomit Szubtermális víz 958 Nagy kiválás 4 Szklenófürdő 58°C Triász karbonátos kőzet Forró karsztos hévíz 2504 Mészkőkúp 5 Zólyom Borova Hora 28-35°C Triász karbonátos kőzet Meleg szénsavas karsztvíz kúp 6 Szliácsfűrdő 12-5,6°C Triász karbonátos kőzet Hűvös és meleg szénsavas karsztvíz 3208 nagykiválás 7 Alsómicsinye I3°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas hideg karsztvíz Kis kúpok 8 Bajmóc 25,4°C Triász karbonátos kőzet Langyos karsztvíz 661 Nagy kúpok 9 Sztankován környéke hideg Triász karbonátos kőzet Szénsavas hideg karsztvíz Kisebb nagyobb kúpok 10 Felsőszlécs 20°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas hűvös karsztvíz 3053 kúp 11 Besenyő 14-18°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas hűvös karsztvíz 3956 Több tipusú kiválás 12 Gánóc és környéke 18-20°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas hűvös karsztvíz 3648 Kisebb nagyobb kúpok 13 Ruzsbach fürdő 20-26°C Triász karbonátos kőzet Langyos karsztvíz 2345 Nagy kúp 14 Szepesváralja és környéke 9-13°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas hideg karsztvíz 7187 Több hatalmas kúp 15 Szinyelipóc Salvator forrás 13°C Triász karbonátos kőzet Szénsavas hideg karsztvíz 3502 Kis kúpok A forráskúp képző ásványvizek kémiai összetételét a 2. táblázatban közlöm. 2. táblázat. Jelentős szlovákiai (felvidéki) kúpképző ásványvizek vízkémiai összetevőjüknek táblázata Térképi szám 1 2 4 8 12 13 Hely Gyügy Szántó Sklenó-fürdő Bajmóc Gánoc Ruzsbach-fiirdő °C 28 16-28 51 25,4 18-20 20-26 PH 5,2 6,2 6,4 7,3 6,3 6,2 Ossz.old. só mg/l 5339 3464,3 2496,9 661,4 3648,0 2345,2 C0 2 mg/l 1300 2162,0 451,0 33,9 1593,0 360,0 mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% Na + 800,0 46,7 367,2 33,2 30,1 23,9 20,3 8,0 87,5 6,4 55,9 4,6 Ca^ 506,6 36,5 453,7 50,7 513,0 54,8 99,8 57,0 581,1 58,2 393,2 65,4 Mg" 141,0 16,7 86,1 16,0 120,6 21,2 36,7 34,0 214,0 35,3 109,4 30,0 Cl 315,6 12,7 152,7 9,5 3,5 0,1 3,6 1,3 27,7 1,6 21,4 1,9 sor 556,7 16,6 365,0 16,8 1473,1 84,3 77,0 38,2 960,8 40,4 372,0 24,8 HCCV 3000,6 70,6 2025,2 73,6 341,6 15,4 421,0 60,5 1750 58,0 1384,7 73,2 Víztipus Szénsavas kalcium nátrium hidrogénkarbonátos víz Szénsavas nátrium kalcium hidrogénkarbonátos víz Kalcium szulfátos víz Magnézium kalcium szulfátos hidrogénkarbonátos víz Magnézium kalcium szulfátos hidrogénkarbonátos víz Magnézium kalcium szulfátos hidrogén karbonátos víz Vízvizsg átvéve FrankO. et.al. 1975 Frank O. et.al.1975 Frank O. et.al. 1975 Frank O. et.al. 1975 Frank O. et.al. 1975 FrankO. et.al. 1975 Az oldott sók és a gáztartalom alapján megállapítható, hogy Gyügynél feltörő források magas szénsavtartalmú nátrium kalcium hidrogén karbonátos langyos (28°C) ásványvizek csoportjába sorolhatók, amelyeknek össz. oldott sótartalma meghaladja az 5000 mg/l értéket. Vízföldtanilag pedig a magas C0 2 gázos langyos karsztos ásványvizek csoportjába sorolhatók. Tehát az itt képződött forrásmészkő kúpok egy érdekes ilyen típusú vizekhez kapcsolódó felszín alatti karsztosodásnak felszíni megjelenésformáit képviselik. 2. Szántó-Bori-Magyarád (Santovka-Bory-Malinovec) A Szántó körüli forrásmészkő kúpokról és ezeket létrehozó ásványvizekről számos leírás található a szakirodalomba, Staub. M. is megemlíti (1893) Hauer F.-re hivatkozva, hogy a Bur patak völgyében Bori és Magyarád között hatalmas mésztufa lerakódások vannak. E tárgyalt forrásoknak és lerakódásainak legrészletesebb leírását Szontágh T. (1908) készítette el, és eredetükkel, genetikájukkal is foglalkozott. Cikkében részletesen tárgyalja az egyes források helyét és környezetüket még természetes eredeti állapot mellett és részletes helyszínrajzot mellékelt az anyagához. így leírja, hogy a Bur patak völgyében Szántó községben és környezetében (Bori, Magyarád) a források mészkődombokat hoztak létre, amelyeknek közepén kürtökből törnek fel az ásványvizek, mert e források szénsavas meszet és vasoxidot raknak le erős lerakódásaik helyszínrajza 1. Hontvarsányí pliocén-pleisztocén forrásvízi mészkő, 2. Bur pataki források és kiválások, 3. Szántó-magyarádi mész kő kúpok. A mészkő halmokat-dombokat létrehozó források hőmérséklete 13,5-23,7°C között változik és különböző vízmennyiséggel lépnek a felszínre. Részletesen tárgyalja és rajzot is közöl a leglátványosabb mészkő kúpról és ennek
