Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata
^ICHEUEI^G^^^jSzejieí^ forrásáról, amely Szántónál a völgyben a patak mellett az országút közelében keletkezett amikor leírta, hogy „igen szép forrásmészkőből felépült forrásdomb van" ahol a forrásvíz domb felületén folyik le egy forráskürtőből fakadva. Tárgyalja továbbá még, hogy a völgy mentén lejjebb, közel egymáshoz több forrásdomb van, amelyeknél már megszűnt a víz feláramlása. Megjegyzi, hogy Magyarádon törnek fel a legbővebb vizű források erős gázfeltörés kíséretében, melyeket fürdési célokra hasznosítanak és a forrásvizek 26-28°C-ok és jelentős nagyságú forrásmészkő dombból fakadnak. Cikkében foglalkozik még, hogy a mai forrásoknál képződő mészkő kúpok a holocén során képződtek, de a környező dombvonulatokon és magaslatokon magasabb szinteken is megtalálhatók a forrás-mészkövek és ezek már pleisztocén korúak, amelyeket a mai források ősei a paleo-ásványvízü források halmoztak fel környezetükben, és ezek elterjedése a környéken igen jelentős. Egyik ilyen előfordulás pl. a Szántó község feletti magaslatokon találhatók /4/a. ábra/, idézem: óriási „cipó alakú forrásdombok egymáshoz sorakozó maradványait is látni lehet még". 4/a. ábra. Szontagh T. (1908) készítette rajz a szántói kisebb mészkő kúpról még eredeti, természetes állapot mellett működő forrással Továbbá, tárgyalja még, hogy az egyik magyarádi forrás-mészkő alkotta kenyérszerű dombocska oldalában fészekszerüen megfigyelt 2-5 mm nagyságú pizolitokat és pálcikaszerü képződményeket, amelyek szerinte hossztengelyük mentén nem növényzetre kiválva keletkeztek, így sejtetni engedi, hogy ezek képződése a feláramló gázbuborék sorokból állhatnak genetikai kapcsolatban. E fészkes betelepülésről fotót is közöl. Ezt jelen anyagban ismertetem !4/b. ábra/ szemléltetés érdekében. 4/b. ábra Szontagh T. (1908) részéről közölt kép a csöves kifejlődésű mészkőről Felveti még egy magyardi mészkődombnál tapasztaltak alapján egy szénsavgáz okozta robbanás lehetőségét is amikor leírja, hogy a forrás mészkődomb egy részét a megfeszült szénsavgáz robbantotta szét. így a hazai vízföldtani szakirodalomban először vetődik fel konkrétan a gázos ásványvizekkel kapcsolatos explózió mint befolyásoló és alakító tényező. A környék földtani leírásában a neogén vulkáni képződmények alatt, több helyen megtalálta a felsőtriász mészkövet és dolomitot, amelynek alapján a tárgyalt, erősen szénsavas ásványvizek keletkezését és eredetét a térségben lezajló utó vulkáni tevékenységgel hozza kapcsolatba a triász időszaki karbonátos víztartókkal. A helyszíni bejárásom alkalmával a Szontagh T. leírásában szereplő források nagy része elapadt és a kúpok tetején levő forráskráterek és kürtők így már közvetlenül tanulmányozhatók. A rendelkezésre álló szakirodalmi anyagok alapján feltételezhető, hogy a mai mészképző ásványvizü források feltörései a pleisztocénben már megkezdődtek és a Bur patak bevágódásával indult meg a holocén forrásmüködés Bori és Magyarád között kb. 3,5 km hosszban. így a völgynek csak egy maghatározott rövid szakaszához kapcsolódnak, amelyek ilyen típusú kúpképző erősen gázos karsztos ásványvizek feltörését eredményezték. A Szántó körüli források egyikének kémiai összetételét a 2. táblázatban közlöm. A rendelkezésre álló adatok alapján az ásványvíz oldott sótartalma meghaladja a 3000 mg/l értéket és C0 2 gáz is igen jelentős. Az uralkodó kation a kalcium, de nagyobb mennyiségben jelen van még a nátrium is. Az anionok közül kiugróan magas a hidrogén-karbonát, amelyhez még 20 eé %-ot megközelítő S0 4 tartalom járul. így a vizsgált egyik szántói forrásvíz, magas C0 2 gáztartalmú kalcium-hidrogénkarbonátos típusú, amelyhez még jelentős nátrium és szulfát is kapcsolódik. Tehát a forrás egy fedett karsztos ásványvíz-rendszerből kapja állandóan megújuló vízkészletét. Szontagh T leírása alapján Léva és a Selmec patak között a felszín alatt karsztos víztároló rendszer alakult ki, olyan ásványvizes vízközforgalommal és ehhez kapcsolódó felszín alatti szénsavas karsztosodással ahol a beszivárgott csapadékvíz átalakul erősen gázos (C0 2, H 2S) ásványi sókban gazdag karsztos ásványvízzé, és nemcsak a víznek, hanem a C0 2 gáznak folyamatos utánpótlódása is biztosított. Továbbá karsztvíz átalakulásához szükséges idő is biztosított ahhoz, hogy a karsztos ásványvíz alakuljon ki a karsztos tároló rendszeren belül. 3. A hontvarsányi (Kalinciakovo) források A nevezett helység közelében a Szikince patak völgyében is jelentős ásványvíz források fakadnak, amelyeket napjainkban fürdési célokra hasznosítanak. A rendelkezésre álló hidrogeológiai szelvény alapján (Frankó O. 1975) megállapítható, hogy az ásványvíz eredetileg természetes úton tört fel kisvastagságú patakhordalék alatt települő triász időszaki mészkőből. A feltörő források 25°C-ak vízhozamuk jelentős és oldott sótartalmuk 1000 mg/l körüli. Szontagh T. (1908) cikkében megemlíti, hogy a mai forrásoktól nyugatra a völgy felett az 1865 évi osztrák geológiai térképek jelölnek egy jelentős kiterjedésű (7,5 km 2) forrás-mészkő lerakódást, amely északnyugat-délkelet irányú és legmagasabb része a Siklós-hegy 273 mtszf-i szintjével kiemelkedik a környezetéből. Ezt a forrásmészkő előfordulást a 2000-ben kiadott szlovák 1:500 000 ma-ú földtani térkép is feltünteti pliocén- pleisztocén korú travertínóként. A szlovák turista térkép pedig e forrásmészkő vonulaton belül aragonit bányát je-
