Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Hajnal Géza–Kovács Ákos: A vízmérleg összetevőinek számítása városi környezetben
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. mításához a Priestley-Taylor egyenletet (Priestley and Taylor 1972) használja, mely meg van szorozva egy konstanssal és tartalmaz egy hozzáadott állandót is. Ezt a számítást szintén T c* hőmérsékleten végzi. Figyelemre méltó az is, hogy az elkeveredési együtthatót oly módon állapítja meg a Dalton típusú formulában, hogy ahhoz nem szükséges a szélsebesség adatok felhasználása. Lefolyás A budai várra kidolgozott módszernél a lefolyást az L = a (C - P) (9) képlettel számítottuk, ahol a lefolyási tényező. Fontos kiemelni, hogy a klasszikus hidrológiában az a = L/C (10) képlet adja meg a lefolyási hányadot egy adott vízgyűjtőre, s ennek a fedettségtől függő statisztikai feldolgozásából kapjuk a lefolyási tényezőt. A gyakorlatban ezt a paramétert kisebb területen való méretezéshez használják rövid idejű (néhány óra, 1-2 nap) csapadékoknál. Be kell látnunk, hogy az értelmezési tartományok eltérése miatt két hibát is elkövettünk a Várhegyre készített számításnál, ezek azonban szerencsésen kioltották egymást. Az első hiba az volt az eredeti módszerhez képest, hogy a csapadékból kivontuk a párolgást, úgy tekintve, hogy az elpárolgott vízrészecskék nem vesznek részt a lefolyásban. A második hiba pedig, hogy a = 0,8 egyesített lefolyási tényezőt vettünk fel a terület jelentős burkoltsága miatt. A szakirodalomban az <X= (Xi+ <X2+ 013 (11) összefüggés szerepel, melyből a, a lejtésviszonyok, a 2 a talajviszonyok a 3 pedig a növényviszonyok függvénye. A várlejtőre rendre 0,16, 0,16 és 0,21 értéket kell felvenni, tehát a = 0,53. így véletlenszerűen (5) és (6) képletekkel ugyanazt az értéket kapjuk, mivel a lefolyási tényezőt olyan arányban csökkentjük, ahogy a lefolyásban résztvevő csapadékot növeljük. Az előbbi példából is jól látszik a lefolyás becslésének bizonytalansága, ezért másik módszer felhasználásával kísérleteztünk. Langbein módszere a fajlagos lefolyás becslésére készült. W. B. Langbein a léghőmérsékleti- és csapadék-adatokat is figyelembe vette, súlyozott középhőmérsékletet számolt a havi csapadékösszegek sokévi átlagából és a havi középhőmérsékletekből: 12 t Q = <=' _ [°C] (12) ahol to - súlyozott középhőmérséklet [°C] t; - havi középhőmérséklet [°C] C— havi csapadék-összeg [mm] C - a csapadék sokévi átlagértéke [mm] A fajlagos lefolyás sokévi átlagértéke: Q = f( C, í 0 ), [1/skm 2] amelynek értékét diagramról olvashatjuk le. Ennek a módszernek a használata azért tűnt célravezetőnek, mert nem tartalmazza a lefolyási tényezőt, és kifejezetten hosszú periódusú időszakokra (évek) érvényes. Számítások Az 1. táblázatban összefoglaljuk a Morton-módszerrel számított eredményeket Buda területére (/. táblázat). (A táblázatokban a továbbiakban kerekített értékek szerepelnek.) 1. táblázat. Párolgás értékek, Buda Év Párolgás (mm) Csapadék (mm) Párolgás/Csapadék (%) 1973 346 398 87 1974 346 659 52 1975 395 519 76 1976 354 669 53 1977 367 551 67 1978 397 595 67 1979 401 567 70 1980 382 670 57 1981 403 513 78 1982 390 456 85 1983 350 450 78 1984 373 619 60 1985 400 448 89 1986 360 414 87 1987 383 531 72 1988 430 659 65 1989 402 560 72 1990 337 416 81 1991 344 594 58 1992 262 364 72 1993 302 505 60 1994 337 481 70 1995 346 574 60 1996 396 528 75 1997 385 327 118 1998 364 643 57 1999 440 842 52 2000 335 389 86 Átlag 369 534 72 A pesti oldalon öt évre volt módunk elvégezni a számítást a pestszentlőrinci állomás adataival (2. táblázat). 2. táblázat. Párolgás értékek, Pest Év Párolgás (mm) Csapadék (mm) Párolgás/Csapadék * (%) 2001 351 560 63 2002 419 519 81 2003 395 378 104 2004 419 589 71 2005 465 753 62 Látható, hogy a területi párolgás értékei valóban jóval nagyobbak a becsléseinkben használtaknál, átlagosan a csapadék 72 %-ára adódtak a vizsgált 28 évben. A 3. táblázatban a Langbein módszerrel számított értékeket közöljük. Nézzük meg a Várhegy platójára vonatkoztatva a vízmérleg alakulását 1973-2000 időszakra (4. táblázat). A Várplató területe 400.000 m 2. Nem bonyolódunk a közmüveszteségek taglalásába, az itt bemutatott módszer nem befolyásolja a vízmérleg mesterséges víz-utánpótlódásból származtatott elemeit, csak a csapadékkal és a párolgással összefüggő elemeket mutatjuk tra yz egyszerűség kedvéért.
