Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Hajnal Géza–Kovács Ákos: A vízmérleg összetevőinek számítása városi környezetben

HAJNAL G. - KOVÁCS Á.: A vízmérlet^jsszetevőinek számítása ... 51 3. táblázat. Lefolyás értékek, Buda Év Súlyozott középhőmérséklet (C°) Lefolyás (l/s km

2) 1973 11,6 1 1974 12,5 2,5 1975 15,4 1,2 1976 10,3 3,7 1977 12,1 2 1978 12,9 2,2 1979 9,9 3 1980 9,8 3,1 1981 12,1 1,9 1982 11,2 1,3 1983 11,7 1,2 1984 11,7 3,3 1985 10,8 1 1986 8,9 1,3 1987 10,2 2,3 1988 13,0 3 1989 16,1 1,5 1990 12,0 0,8 1991 13,6 2,1 1992 11,8 0,8 1993 11,4 2 1994 14,4 0,8 1995 10,5 2,5 1996 10,4 2,1 1997 13,2 0,1 1998 13,0 2,8 1999 14,0 5,5 2000 10,9 0,7 Átlag 12 2,1 4. táblázat. Az eredmények összehasonlítása, 1973-2000 Vízmérleg-számítás eredményei (mm/év) Hajnal 2003 Morton+Langbein C 534 534 P 178 369 L 285 66 B

c 71 99 Bcsl 26 6 A számítást ellenőrzésképpen elvégeztük két rövidebb időszakra is (5. táblázat). 5. táblázat. Az eredmények összehasonlítása Vízmérlegszámítás eredményei (mm/év) Hajnal 2003 Morton+Langbein 1986-1990 C 520 520 P 173 382 L 278 56 B

c 69 82 Bcsl 25 5 1996-2000 C 540 540 P 180 384 L 288 70 Bc 72 86 Bcsl 26 6 keverhető össze a rövid idejű csapadékoknál alkalmazott lefolyási tényezővel. - A csapadékból származtatott beszivárgást a módszerek kombinációja csak jelentéktelen mértékben módosítja. A táblázatok utolsó két sorát összeadva a 97-105, 9487 és 98-92 mm értékpárok adódnak, tehát 7-8 százalékos eltérés mutatkozik, amiben a kerekítési hiba is jelentkezik. Ráadásul a (2) képletben bemutatott össz-beszivárgásnak ez a két tag csak körülbelül 30 százalékát teszi ki (Hajnal 2003). Az urbanizációs hatásokat figyelembe vevő vízmérleg-számítást korábban elvégeztük Budapesten a Rózsadomb, Budafok és Kőbánya területére, vidéken pedig Eger, Pécs, Szentendre és Veszprém egy-egy területét vizsgáltuk. A Morton- és Langbein módszerekhez szükséges adatokat leggyorsabban Budára és Pestre sikerült beszereznünk, így a budai Vár mellett a módosított számítást a Rózsadombra és Kőbányára tudtuk elvégezni (6. táblázat). Sajnos az adatok itt sem álltak minden évre rendelkezésünkre, a József-hegyre egy, Kőbányára két évvel kevesebb adatunk volt a korábbinál. Az új értékeket vastag dőlt betűvel szedtük a táblázatban. Látható, hogy az össz-beszivárgás néhány mm-t módosult csupán, viszont a vízmérleg természetes (csapadék-eredetü) komponenseinek aránya változott. 6. táblázat. A vízmérleg-számítás eredményei —\íizsgált terület Budai Vár Rózsadomb Kőbánya Plató József-hegy Adatok Terület (m

2) 400.000 1.652.900 1.770.000 Üreg, pince (m

2) 22.000 58.500 195.000 Csapadék (mm/év) 540 513 552 560 Párolgás (mm/év) 384 352 410 Lefolyás (mm/év) 70 61 73 Beszivárgás csapadékból 86 100 77 (mm/év) Beszivárgás csatornából 6 5 7 (mm/év) Vízbetáplálás (m

3/év) 568.755 1.190.203 1.067.012 Betáplálás/terület 1,42 0,72 0,60 Beszivárgás (m

3/év) 150.270 400.656 385.113 Üregbe, pincébe 8265 14.180 42.427 Beszivárgás/betáplálás 0,264 0,337 0,361 Beszivárgás/terület 376 242 216 (mm/év) 362 250 198 Beszivárgás/csapadék (%) 70 47 39 Vízvezeték hossza (m) 4.000 18.418 17.420 Vízvezeték hossza/Terület 0,010 0,011 0,010 Fajlagos veszteség 1,62 0,81 0,70 Számított/méri (m

3/h/km) 1,05 0.54 0.69 Vizsgált évek 1996-2000 1992-2001 1999-2005 1992-2000 2001-2005 A két táblázat eredményei alapján a következő észrevételeket tehetjük: - A Morton módszerrel számított párolgás a korábban alkalmazott elnagyolt becslés kétszerese, átlagosan a csapadék 70 százaléka, mely más Magyarországi vizsgálatokkal is megegyezik. - A Langbein módszerrel meghatározott éves lefolyás mennyisége 1/4, 1/5-e a régebben tévesen számított értéknek. A lefolyási hányad L/C értéke 0,1 körüli, ez nem A három területre a százalékos arányok a következők (7. táblázat). 7. táblázat. A paraméterek százalékos aránya a csapadékhoz képest Budai vár József-hegy Kőbánya Cl? (%) 71 69 73 C/L (%) 13 12 13 C/(B

c+Bcs,) (%) 17 20 15