Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Orlóci István: A felszín alatti vízkészlet igénybevételének vizsgálata Debrecenben a terepszint süllyedésének mérése alapján (Újraközlés 1968-ból)
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. uesazeiuggeö aiapjan mintegy öu—ae miliió m a-re tehető a maximálisan kitermelhető tömörödési készlet. Érdemes ehhez megjegyezni, hogy 1927— 1965 között a pótolhatatlan készletfogyasztás kereken 6,6 millió m 3, ami azon időszak összes vízkivételének 7,4%-a. A tanulmány számszerű eredményeit illetően többször hangsúlyoztam azok nagyságrendi pontosságát. Ezt az elvi feltevéseken kívül az alapadatok megbízhatósági mértéke is indokolja. A depressziók adatsora különösen az 1950 előtti időszakra vonatkozóan nagyon hiányos. Rendszeres észlelés általában nem volt. Tervszerűbb adatgyűjtés a IV. Vízműtelep tervezésével indult meg. A kitermelt mennyiségek mérése éa riyilvántartása, különösen a Vízműveknél, az utóbbi évtizedekben általában megbízhatóan történik. Valamennyi felhasznált adat közül a térszínsülylyedésnek az 1955—1965 időszakra vonatkozó mérési eredményei tekinthetők a legmegbízhatóbbaknak. A korábbi időszak süllyedési adatai ennél pontatlanabbak. 4. Összefoglalás Debrecen vízellátása felszín alatti vízkészletből történik. A több kútcsoporttal történő víztermelés hatására az igénybevett réteg nyugalmi szintje különösen az utóbbi évtizedekben a város egész területén rohamösan csökkent (8. ábra). A város fejlesztéséhez nélkülözhetetlen vízkészlétek feltárása tette szükségessé vizsgálatainkat, amelyek célja a réteg vízháztartási viszonyainak jellemzése volt. .'..•' A Föld több helyén tapasztalták, hogy üledékes víztartó medencéknél az intenzív vízkivételt a terepszint jelentős süllyedése követi. Az általános hidrogeológiai feltételek alapján (1. és 2. ábrák) Debrecenben is várható volt hasonló okú térszintsüllyedés. Amennyiben ez meghatározható, úgy következtetni lehet a réteg vízkészletére. A vizsgálatok számárá kedvezően hasznosíthatók voltak az elmúlt évtizedekben végzett város, ill. országos szintezések adatai. Ezeket újabb mérési sorozattal kiegészítve sikerült meghatározni a város területén és környezetében az elsősorban a víztartó réteg tömörödése miatt bekövetkező térszintsüllyedéseket (7. ábra). Feltételezve a térszintsüllyedés és a réteg összenyomódásának egyenlőségét meghatározhatók voltak a 3. sz. vízháztartási egyenlet állandói (9. ábra). A köziéi 40 évre vonatkozó adatok igazolták vízháztartási 'egyenletünk nagyságrendi helyességét és a. gyakorlati feladatok becslésszeríí megoldására való használhatóságát. A nyomás alatti víztartó rétegek statikus készletéből indokolt különválasztani a tömörödési készletet, amelynek kitermelése a réteg összenyomódását és feltételezhetően pótolhatatlan készletfogyasztást jelent. Az ennek következtében meginduló terepszintsüllyedés mindaddig tart, amíg a nyomáscsökkentéssel növekedő valamilyen irányú vízpótlás egyenlő nem lesz a víztermeléssel. Az utóbbinak időbeli változása esetén a felszínmozgást a maximális hozamokhoz tartozó paraméterek határozzák meg. A (7) összefüggés módot ad a víztermelés hatásának becslésére és főképpen a tartósan kitermelhető készlöt nagyságrendjének meghatározására. A víztartó réteg vízháztartása a tömörödési készlet és a pótlódó hozam mutatóival jellemezhető, amelyek a térszinmozgások ismeretében meghatározhatók és esetleg — hidrogeológiai analógiával — más üledékes területeken előtervezésre használhatók. A geodéziai vizsgálatok tervezésénél különös figyelmet kell fordítani a geológiai adottságokra és a mérési pontok mozgását előidézhető hatások feltárására. Célszerű a méréseket olyan alappontra vonatkoztatni, amely a réteg kiékelodésének területére esik és amelyek mozgása feltehetően független a víztermeléstől. A vizsgálatok időbeni ismétlésénél elsősorban a víztermelés jellemzőit kell figyelembe venni. A kutak — kútcsoportok — számának növekedése jelentősen módosítja mind a sülylyedési teknő formáját, mind ebből következően' a vízháztartási egyenlet ..állandóit". A tanulmányban már hivatkozott munkatársakon és közreműködőköli kívül segítségükért köszönet illeti a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztályának dolgozóit, különösen T. Kiss Jenő szaktechnikust és Ábri Balázsné mérnököt. ° IRODALOM [1] Tájékoztatás a Tisztántúl Vízgazdálkodásáról. Debrecen, 1965/1. szám. [2] Debreceni kerekasztal konferencia a vízellátásról. Hidrológiai Tájékoztató. 1962. [3] Orlóci í.—Török L.— Gabon L.: A tartósan kitermelhető rétegvíz mennyiségének becslése a vízkivétel okozta terepszintváltozások vizsgálata alapján. (MTA Szivárgás és kúthidraulikai kérdései ankét. Bp. 1965.) [4] Karádi 0.—Orlóoi I.: Csővezetékek méretezése alábányászott területen. (Kézirat, 1958.) [5] EKME. Felsőgeodéziai Tanszék: Mozgás vizsgálatok Debrecen területén. 1965 és 1966. [6] Szpiriev B.: Üj módszer a hévízkutak optimális termelési vízmennyiségének megállapítására. Geoterm. Energiahasznosítási ankét, Bp. 1964. [7] Oarmonov I. V.:—Konplijancev. A. A.: Vlijancie iszkusztvenogó ponizsenija urovnja podzemnüh vod na szosztojanié zemnoj poverhnoszti. Razvedka i ohrananedr. 1964/2. [f] Lof gren B. E.: Land absidence in the Arvin Maricopa area San Jaquin Valley : California Geological Survey Research 1963. Prof. Pap 475-B. Article 4:7. Untersuchung der Beanspruchung der GrundwasserVorräte in Debrecen durch Messung der Niveansenknng des Geländes (Klossy Irén alkotása)
