Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Imre Emőke: Az árvízvédelmi gátakban lejátszódó vízáramlás modellezése

IMRE E.: Az árvízvédelmi gátakban lejátszódó vízáramlás modellezése 63 *> x , 3 v.v _ d{V K/V 0 ) _ de w dx dy dt dt (6) ahol v a sebesség, V az elem térfogata, V w az elemben lévő víz térfogata, VJV a térfogati víztartalom. 2,1,5, Permanens vízáramlást egyenlet Ha a VJV a térfogati víztartalom állandó: de» dt azaz a vízáramlás időtől független, permanens, akkor a Darcy törvény figyelembe vételével a leíró differenciálegyenlet: -= 0 (7) Af^LA 9x1 dx J dy , dh k., — = o (8) k v -áteresztőké­ahol : h - teljes hidraulikus magasság, k x pességi együttható x és y irányban 1.1.1 Tranziens vízáramlási egyenlet Ha a a térfogati víztartalom időben nem állandó: d£ w dt azaz a vízáramlás az időtől függ, tranziens, akkor a Darcy tör­vény figyelembe vételével a leíró differenciálegyenlet: a,. ... ~ . ... .... (10 ) o (9) dx\ (k d h" d b dh­{ d x) + dy Ky K dy) wdh Yw™ 2 — dt ahol : h - teljes hidraulikus magasság, k x, k y -áteresztőké­pességi együttható x és y irányban, m" 2 a fízfázis térfogat­változási modulusa a szívás vonatkozásában. 3. Módszerek 3.1. Talajfizikai jellemzők A vizsgált gátszakaszon korábban kárvizsgálat készült hosszirányú repedések megjelenése miatt. E szakvélemény (Imre, 1981) adatait használtuk fel a modellezéshez. A Tisza-Kőrös síkságot folyóvízi és tavi (főleg) plasztikus üledékek, valamint infúziós lösz rétegek borítják. A tipikus, a gát koronán készített fúrások alapján szerkeszthető hossz-szel­vény látható a 2. ábrán a talajfizikai jellemzők feltüntetésé­vel (Imre, 1981). Az agyagok többnyire duzzadok, illit és montmoriHonit tartalmuk 20-60 %. A feltárt talajok plaszti­kus jellemzői a 3. ábrán a Casagrande diagramban láthatóak. A gát tipikus keresztszelvénye a 4. ábrán látható. A hagymás szerkezetű gát alapja fekete, szerves-nyomos, ún. réti agyag (1. jelű talaj), amely keresztszivárgásra hajlamos. Ugyanebből a talajból épült az első, legrégebbi gáttest, és a gát néhány későbbi erősítése. Az erősítésének anyaga általá­ban sárga sovány, közepes vagy kövér agyag (2. jelű talaj). 10 20 30 iO S) 60 70 sárga sovány agyag sarga közepes agyag kövér agyag sárga közepes agya g sarga iszap n 25 y t • < i " LL-M 1 2 Az töltés alapja alatti altalaj többnyire sárga infúziós lösz (3. jelű talaj). Az ismételt olvadás-fagyás, illetve nedvesedés-kiszára­dás miatt hazai árvízvédelmi gátak tömörsége az idő függ­vényében egyre inkább csökken, a töltés anyaga fellazul, szerkezetes, illetve morzsalékos lesz. Figyelemre méltó a statikus szondázás eredménye (2. ábra), mely szerint a gát felső részén található, (morzsalékos) agyag a CPT súrlódási arány alapján szemcsésnek minősül. 3.2. A szivárgás elemzéséhez készített gát-modell, pe­remfeltételek A numerikus kísérlethez készített egyszerűsített rétegző­dés (modell) az 5. és 6. ábrán látható. Három rétegből áll: egy nagyobb, egy közepes és egy kisebb áteresztőképességű talaj-rétegből. A szerkezetes agyagokat, a réteghatárokat, és az alsó lösz réteget a nagyobb áteresztőképességű talajjal modelleztük (a jelű talaj), és a töltésalapban is feltételez­tünk egy vékony réteget ebből a talajból a keresztszivárgás leírása céljából. A sárga agyagot a közepes áteresztőképes­ségű (b jelű talaj); a fekete kövér agyagot a kis áteresztőké­pességű c jelű talajjal modelleztük. A szivárgási modell alkalmazásához szükséges a telítet­len talaj függvények: a víztartási görbe és az áteresztőké­pesség függvény ismerete. A kvalitatív elemzéshez (nume­rikus kísérletekhez) három telítetlen talaj függvény párt vet­tünk figyelembe a 8. ábra szerint. Az 1., 2. és 3. kísérlet so­rán az "áteresztőképesség" fokozatosan nőtt, anizotrop volt 1:10 arányban, a vízszintes érték volt a nagyobb. A véges e­lemes háló a 7. ábrán látható. 502 csomópontot és 902 há­romszög elemet tartalmaz. A peremfeltételt a vízoldalon az árvízszint-idő függvén­nyel adtuk meg (10. ábra). A mentett oldalon az 1-3. kísér­let során nulla vízáramlási sebességet feltételeztünk a pere­men. A 4. numerikus kísérlet esetén mentett oldali tározót, illetve az árvíz után párolgást feltételeztünk a peremen. A kezdeti feltétel 10 m-es talajvíz-szint volt. downstream reservoir level test No 4 0 40 50 60 70 80 Liquid limit (%) 2. ábra. Talajok a Casagrande diagramban V c . kPa 2000 íooo " iooo t s /q c MO . % 0 2 i 6 8 10 12 0 20 Í0 60 80 W0 120 3. ábra. Rétegszelvény a gát koronában (a töltésalap a sárga, közepes agyag rétegek közötti kövér agyag, amely réti agyag eredetű, szerves-nyomos, általában fekete színű)

Next

/
Oldalképek
Tartalom