Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Imre Emőke: Az árvízvédelmi gátakban lejátszódó vízáramlás modellezése
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. 3, 4. kísérlet, "a" jelű talaj 4. ábra. A tipikus keresztszelvény a Sebes-Körös vizsgált szakaszán 10.0 20.0 30.« «C 90.0 ».0 TOO MO 90.0 «0 110.0 1IU 5. ábra. A rétegek elhelyezkedése áteresztőképesség íes f- ™ közepes Kfl - ® kicsi ».ofIQOÍ"szerkezetes" agyag ».0 a.O Sí ».0 ».0 CM 93.0 SOS «0.0 tioj 6. ábra. A rétegek átersztőképessége 10.0 10.0 JO.O «0.0 50.0 50.0 70.0 M.o 90.0 100.0 t;00 119. 7. ábra. Véges elemes halo 4. Eredmények 8E-1 6E-1 4E-1 2E-1 -| . 1 t r 100 50 O -50 -100 u a- u w (kPa) 8. ábra. A talajok víztartási görbéje I t t talaj kísérlet, "b" sérlet, "c" ua- L»w(kPa) 9. ábra. A rétegek áteresztőképességi függvénye — árvízszint 1 .2,3,4. kísérlet - - mentett oldali tározó 4. kísérlet 12 16 20 t (day) 10. ábra. Peremfeltétel a vízoldali és a mentett oldali vízszintben kifejezve A kezdeti állapot 10 m magas vízszint volt. Az első három napon emelkedett, majd csökkent a vízszint 10. napig. Ezt követően a vízoldali peremen párolgást feltételeztünk Az 1. és 2. numerikus kísérlet során - a kis áteresztőképesség miatt - nem alakult ki telített állapot a töltés belsejében, a talajvíz tükör a töltés alapban maradt. A 3. és 4. numerikus kísérlet során - az áteresztőképesség növelése miatt - telített állapot alakult ki a réteghatárok mentén, az eredmény a kontúrszivárgás jeleit mutatta. E kísérletek esetén a tranziens 2 dimenziós vízáramlási egyenlet numerikus megoldása a 3.2 szerint egyértelműségi feltételekkel a Illó. ábrán látható eredményeket adta. A kezdeti állapot 10 m magas vízszint volt. Az első három napon emelkedett, majd csökkent a vízszint 10. napig. Ezt követően a vízoldali peremen párolgást feltételeztünk Az 1. és 2. numerikus kísérlet során - a kis áteresztőképesség miatt nem alakult ki telített állapot a töltés belsejében, a talajvíz tükör a töltés alapban maradt. A 3. és 4. numerikus kísérlet során - az áteresztőképesség növelése miatt - telített állapot alakult ki a réteghatárok mentén, az eredmény a kontúrszivárgás jeleit mutatta. E kísérletek esetén a tranziens 2 dimenziós vízáramlási egyenlet numerikus megoldása a 3.2 szerint egyértelműségi feltételekkel a Illó. ábrán látható eredményeket adta. 11. ábra. A talajvíztükör és áramlási sebesség vektorok a 3. kísérletnél, 2 nap eltelt idő után A telítődés a töltésalapban lévő vékony rétegből függőlegesen felfelé, s a felvízi oldalról vízszintes irányban következett be. A telített zóna a réteghatárok mentén alakult ki. A telített zóna töltésbe való emelkedése az árvízszint csökkenése után is folytatódott egy ideig. A vízáramlás a töltés mind telített, mind a telítetlen zónájában lejátszódott. A vízáramlás sebessége a telítetlen talajban általában vízszintes volt az anizotrópia miatt. A telített zónában a felvizi oldal felé is áramlott a víz. A párolgás hatása jól érzékelhető volt. A 20. napon a teljes töltéstest ismét telítetlenné vált.
