Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Kele Sándor: Tajvan szigetének hévforrás tevékenysége, geotermikus potenciálja és karbonátos lerakódásai

KELE^^^Híjvai^zi^eténelUi^ 41 3. ábra. A.) Tajvan hévízforrásainak hőmérséklet szerinti eloszlása (Chen 1985 és Fan et al. 2005 alapján, módosítva) B.) A Chingshui geotermális terület elhelyezkedése (Fan el al. 2005 alapján, módosítva) Földtani szempontból viszont Tajvan hőforrásai két fő területre korlátozódnak: az egyik az északon található Tatun Vulkáni Zóna (Tatun Volcanic Zone) (2. ábra, A), míg a másik a Central Range (l.ábra). A Tatun vulkán által kibocsátott gázok hidrogénszulfidot tartalmaznak, amelyek forró vízben való oldódása savas-kénes termálforrásokat eredményez. Ezek közé a források közé tartoznak többek között Beitou és Yangminshan hévízforrásai is, amelyekkel a tanulmányban később részletesen is foglalkozom. Rajtuk kívül a Tajvan keleti partjainál fekvő Kueishan-sziget és Green Island (Zöld-sziget) óceáni hévízforrásai (3.ábra, A) szintén vulkáni eredetüek és hévízforrásaik a savas, kénes források közé tartoznak. A Central Range két szárnyán sorakozik Tajvan hévforrásainak mintegy 80 %-a. Mivel ezek a hévforrások metamorf és üledékes kőzetekkel jellemezhető területen fordulnak elő, gazdagok bikarbonát ionokban. Ezek a „karbonátos" természetű vizek nagy oldott Na, Mg, Ca és K tartalommal rendelkeznek. Az 1. táblázat összefoglalja Tajvan két hévízforrás típusának legfontosabb paramétereit (rezervoár hőmérséklet, litológia, permeabilítás típusa, fluidum kémiája, Fan et al. 2005). /. táblázat. Tajvan hévízforrásainak fontosabb jellemzői (Fan et al. 2005) Hévízforrás típusa Vulkáni terület Üledékes és metamorf területek Rezervoár hőmérséklet 200-300°C 100-200°C Rezervoár permeabilítás Törések homokkőben és andezitben Törések homokkőben és metamorf kőzetekben Főbb ionok SO4

2"; cr Na*; HCO, pH 2-5 8-9 A tajvani források a nátrium-karbonátos, kénes, vasas, nátrium-hidrogénkarbonátos valamint a sós vagy hídrogén-szulfidos források közé sorolhatóak. A fentieken kívül az iszapforrások szintén gyakorinak számítanak Tajvanban. Vizük általában lúgos kemizmusú, enyhén kénes szaguk van, és jódot tartalmaznak. Kuantzuling iszap-forrásai agyagásványokban gazdagok. Hévízforrások szempontjából Tajvan legfontosabb területei közé tartozik a Chingsui geotermális mező (3. ábra, B), valamint a Yangmingshan Nemzeti Park vulkáni-utóvulkáni tevékenységéhez kapcsolódó hidrotermás aktivitással jellemezhető területe (2.ábra, A), ezért a következőkben ezeknek a területeknek a hévforrás-tevékenységét mutatom be részletesen. 3.1. A Chingshui geotermális mező A Chingshui geotermális mező hévízforrásai és kútjai Tajvan ÉK-i részén, Ilan megyében, mintegy 13 km-re DNy-ra Lotungól található, a Chingshui-folyó mentén találhatók (4. ábra). A területre a metamorf kőzetek, sötétszürke és fekete-palák a jellemzőek. Ezek a kőzettípusok a miocén kori Lushan Formációból származnak, amely kőzettanilag tovább osztható a Jentse, Chingshuihu és Kulu tagozatokra. A Jentse-tagozat főleg metahomokkövekből épül fel, pala közbetelepülésekkel, míg a feküben található Chingshuihu és Kulu tagozatok főleg magukból a palákból állnak (Tseng 1978, Chiang et al. 1979). Maga a Chingshui geotermális mező egy monoklin szerkezetű struktúrán helyezkedik el, amelyet számos, ÉK-DNy-i irányú, enyhén hajlott és a rétegzéssel párhuzamos vető szel át (Fan et al. 2005). A legfontosabbak