Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Kele Sándor: Tajvan szigetének hévforrás tevékenysége, geotermikus potenciálja és karbonátos lerakódásai
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. Hsiaonanao közülük a Tashi, Hsiaonanao és Hanhsi vetők (4.ábra) (Su 1978, Hsiao and Chiang 1979 in Fan et al. 2005). A Chingshui-folyó mentén a normál, É-D-i irányú Chingshuihsi vető található. Chingshui számos vetője és törése az aktív nagyszerkezeti mozgásoknak köszönhető, így a geotermális mezőn dominálnak a töréses szerkezetek (Fan et al. 2005). A legszebb kifejlődésű törések a Chingshui-folyó mentén, a Hsiaonanao vető leginkább konvex részén, palákban találhatóak. A palák gyenge porozítása és permeabilítása következtében a vetők és egyéb extenzív törések, illetve hegységszerkezeti elemek biztosítják az utat a geotermális fluidumok áramlásához. A folyó mentén számos hévforrás, hévízkút és fumarola fordul elő (3.ábra, B), ezért feltételezhető, hogy a legfontosabb nyitott törések a folyó medrén belül érik el a felszínt. A felszín alatti adatok az mutatják, hogy Chingshui geotermális potenciálja a Jentse-tagozat törési zónájából származik ( Hsiao and Chiang, 1979) és a tagozat szerkezeti elemzései alapján jól kifejlett, meredeken alábukó törések vannak É 25°W és É 40°Ny között. A fumarolák és a hévízforrások közelében található feltárások szintén rámutatnak arra, hogy a vetők párhuzamosan futnak 100-150 m hosszan az É 30°Ny és É 35°Ny között (Tseng, 1978). Chingshui // v Chingshui tagozat Jentse tagozat Kulu tagozat 0 Hévízkút Mk Hévforrás 4. ábra. A Chingshui geotermális teriilet földtani térképe, feltüntetve a miocén Lushan Formáció Chingshuihu, Jentse és Kulu tagozatait, a hévizkutakat és hévízforrásokat, valamint a szerkezeti elemeket (Fan et al. 2005 alapján, módosítva) Az első, 1,5 MW-os geotermális erőmüvet 1977-ben helyezték üzembe a területen (Lee et al. 1981), amit később 1981-ben egy nagyobb, 3 MW-os egységre cseréltek. A kút az első évben átlagosan 1,18 MW energiát termelt, de a harmadik év során ez kevesebb, mint a felére, (0,52 MW-ra) esett vissza a kutak produktivitásának csökkenése következtében, mígnem 1993-ban (0,18 MW) a termelést beszüntették. A kitermelt geotermális fluidumokat nem sajtolták viszsza. A maximum rezervoár hőmérséklet Chingsui-nál 225 °C volt. Chingsui geotermális fluidumainak fontosabb paramétereit (3,92 bar kútfej nyomásnál) a 2. táblázat tartalmazza (Fan et al. 2005). 2. táblázat. Chingshui geotermális fluidumainak kémiai összetétele (Fan et al. 2005) Víz fázis Koncentrációk (ppm) pH K Na + Ca 2 + Mg/ HCO,* CO, 2 Cl SO4 2 Si0 2 8,8 36 1149 1,0 0,8 2768 186 16 23,6 370 8,5 36 1095 0,6 0,2 2619 92,5 18,3 32 342 Gőz fázis A nem kondenzábilis gázok összetétele (vol %) Gőz: nem kondenzábilis gázok (vol %) C0 2 H 2S Maradék 89,70:10,30 | 97,89 0,46 1,65 A kutak produktivitás-csökkenésének egyik oka a csövekben történő ásványkiválás (többek között CaC0 3, NaHCO}, és SÍO2) volt. Tajvan geotermális projektjei
