Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Csanády Mihály: Az ásványvíz fogalom változása napjainkban

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. rögének, fenol-származékok, stb.), jelenlétüket egészségü­gyi és ökológiai szempontból nem kívánatosnak tartják. Pél­dául a magyar Alföldön van olyan termálkút, amelynek vize 3 mg/L-nél több fenol-reakciót mutató vegyületet tartalmaz. (Emiatt legfeljebb melegház-fűtésre használható, de az élő­vízbe való bevezetéséért bírság szabható ki.) Máshol a víz benzol-tartalma haladja meg - van, ahol közel két nagyság­renddel - az ivóvízben megengedtető értéket. Van olyan termál-fürdő is, ahol a víz olaj-tartalmának levál-asztásáról kell gondoskodni. Az ilyen szerves vegyületek jelenléte nem kívánatos, és minden esetben gondos egyedi mérlegelést igényel, hogy fürdésre való felhasználásnál okozhatnak-e egészség-káro­sodást (vagy környezet-szennyezést), és ha igen, akkor ezt hogyan lehet megelőzni. Az ilyen vizek ivásra való felhasz­nálása nem jöhet szóba. Egészen más jellegűek viszont a humin-vegyületek, ame­lyek jelenléte ivásra szolgáló vizekben nem kívánatos, de közvetlen károsító hatásukról nem tudunk, sőt a fürdővíz­ben való jelenlétüknek egyesek gyógyhatást is tulajdoníta­nak. Nézzünk néhány példát szerves anyagok jelenlétének értékelésére. 5.2. Benzol A benzolról ismert, hogy karcinogén (daganatkeltő) ve­gyület. A lenyelésen kívül zárt légterű fürdőben a meleg víz fölött kialakuló légréteg benzol-tartalma jelenthet koc­kázatot a rendszeresen úszókra nézve, mivel a benzol gőz­ének sűrűsége a levegőénél sokkal nagyobb. Gáztalaní­táskor jelentősen csökkenhet a koncentrációja, de a me­dence-tér intenzív szellőztetésére (és ennek hatékonysá­gának ellenőrzésére) is szükség lehet ilyenkor a kockázat csökkentésére. Egyes termál-fürdőinkben (köztük gyógy­vízzel tápláltaknál is) indokolt részletesen foglalkozni a kérdéssel, hogy a kockázat kiküszöbölésére a szükséges lépések megtehetők legyenek. 5.3. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) Ezek között a vegyületek között jól ismert karcinogén vegyületek is vannak. Nagy mélységből származó termálvi­zekben sokszor jól mérhető koncentrációban vannak jelen PAH vegyületek, de - szerencsére - a természetes vizekben (az ilyen vegyületekkel az ember által szennyezett vizekkel ellentétben) általában csak a naftalin, a fluorantén és a pirén koncentrációja jelentős (ezek nem karcinogének); az erősen karcinogén benz(a)pirén koncentrációja legtöbbször a kimu­tatási határt sem éri el. Indokolt azonban minden esetben részletesen megvizsgálni ezeknek a jelenlétét, mert — főleg az olajos rétegekben - előfordulásukkal számolni lehet, ami a víz felhasználásának korlátozását teheti szükségessé. 5.4. Humin-anyagok Nagyon sok mélységi víz tartalmaz ilyen anyagokat. Ma­ga ez a fogalom nem egyértelmű. így szokás nevezni a szer­ves anyagok lassú anaerob lebomlásának termékeként meg­jelenő természetes anyagokat. Ez gyűjtő-fogalom, az ide so­rolt anyagok egy részének pontos összetétele nem is ismert. Changes of the definition of the mineral water in our days M. Csanády Abstract: The definition of the mineral water in the European Union is different from that which has been valid in Hungary (and in Central Europe) for more than hundred years, and that change was not followed by the information of the consumers. This causes a confusion. The interests of the trade totally overshadow the professional aspects. The lack of the informati­on makes almost impossible to be realized the advantages of the mineral water consuming. The article shows examples how difficult may be to evaluate the health effect of two special elements (fluoride and boron). There is mentioned also, that some Hungarian mineral waters contain organic compounds, effect of those has not been known yet. Key words: mineral water, biological water demand, fiouride, boron, PAHs, humic materials. CSANÁDY MIHÁLY dr., az Országos Környezetegészségügyi Intézet nyugdíjasa, a Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottságának tagja. Ennek egyik oka az, hogy ezek a nagy molekulák a ma ké­nyelmesen használható gázkromatográfiás eljárással nem vizsgálhatóak, az elemzés hőfokán ugyanis többnyire el­bomlanak. De ha a kinyerésükre más lépéseket próbálunk tenni, akkor is fennáll a bomlás veszélye. Ezeknek az anya­goknak a biológiai hatásáról még sok mindent nem tudunk, de azt általában elfogadják, hogy az egészségre nem ártal­masak, sőt esetleg - külsőleges használatkor (fürdés) ­gyógy-hatás is tulajdonítható nekik. Ezeknek az anyagoknak legjelentősebb csoportját a hu­min-savak képezik. Ez is gyűjtő-fogalom. Azok a humin-a­nyagok kerülnek ebbe a csoportba, amelyek savas végcso­portokat tartalmaznak, és így savas közegben szerves oldó­szerekkel extrahálhatók, lúgos közegben viszont sókat - hu­mátokat - képezve visszaoldhatóak a vízbe. Mennyiségük meghatározása is általában ilyen alapon történik: a humátok szín-intenzitását mérve adott pH-nál. Mivel azonban a mak­romolekulák különbözőek, különböző végcsoportokat is tar­talmaznak, az ilyen meghatározás csak durva közelítés. Az elválasztási módszerektől függően bizonyos vegyület-cso­portok elkülöníthetők (például a himato-melaninsav, fulvó­sav) ez azonban a humin-anyagoknak csak egy része. És i­lyenkor még az is kérdéses, hogy az elválasztási műveletek során nincs-e molekula-átalakulás. A humin-anyagok jelenléte az ivóvizekben és a kezelésre (vízforgatásra) kerülő fürdővizekben nem kívánatos, mivel a szokásos vízkezelési eljárásokat zavarják. A klórozásos fertőtlenítést egyrészt azzal nehezítik, hogy többlet-klórfo­gyasztást okoznak, de még nagyobb nehézséget jelent, hogy a klórral reagálva klórozási mellék-termékeket képeznek, a­melyek jelentős része daganatkeltő. A nagy huminsav-tar­talmú vizek a szokásos klórozásos technológiával ezért nem kezelhetők. Magyarországon a termálvizek jelentős része huminsav-tartalmú, ami az ilyen vízzel táplált fürdőknél például lehetetlenné teszi a szokásos vízforgatási technoló­giák alkalmazását. Mivel Magyarországon sok termálfürdő és több gyógy­fürdő vizének igen nagy a humin-anyag tartalma, indokolt lenne kutatásokat végezni az ilyen anyagok előnyös egész­ségügyi hatásának vizsgálatára, ami - kedvező eredmények esetén - a gyógy-turizmus fellendítéséhez komoly érveket szolgáltathatna. Irodalom Borszéki B. Gy:. Ásványvizek, gyógyvizek. METE Kiadó, p. 107 (1999) Borszéki B:. Ásványvíz szabályozások, szabványok, rendeletek. VITU­KI- Sapientia kiadvány fejezete, közlés alatt. (2007) Csanády M.: Ásvány- és gyógyvizek minősége. Környezetgazdálkodá­si Intézet, Budapest, p. 162( 1991) Csanády M:. Terítéken az ásványvizek. Konzilium, V. 4, 16-17. (1996): Csanády M„ Klopp Gné: Az ásványvízfogyasztásról Budapesti Köz­egészségügy, XXXII1. 51-58. (2000 Dobos I... A Kárpát-medence ásványvizeinek története. VITUKI-Sapi­entia kiadvány fejezete, közlés alatt (2007) A kézirat beérkezett: 2007. október 8-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom