Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
77 Bosmina testhossz nyílt vízben Bosmina peteszám nyilt vízben dátum Bosmina testhossz parti vizben y = 5,2992x - 0,4311 R 2 = 0,1245 n=23 p<0.05 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 testhossz (mm) 3. ábra: A testhossz és a peteszám közötti összefüggés 2006-ban A Bosmina átlagos peteszáma 2006-ban (parti víz: 1.43 ± 0.66, nyílt víz: 1.55 ± 0.83) 2005. évhez viszonyítva (átlag ± 1SD, nyílt víz: 1.68 ± 0.91; parti víz: 1.51 ± 0.75) szignifikánsan nem változott. Emellett a termékenységben szezonális különbséget találtunk: nyaranta, amikor potenciálisan megnő a halak általi ki falás veszélye, a nőstények bizonyos védekezési mechanizmus eredményeképpen, kevesebb petét hordoztak, mint tavaszszal ill. ősszel. 2006 áprilisa kiugró értéket mutatott, nyíltvízben (átlag ± 1SD, 3.80 ± 1.53) és partközeiben (3.00 ± 1.00) egyaránt magasabb peteszámot találtunk, mint a kétéves átlag (4. ábra). 2005-ben a nyári fitoplanktonban, mint a Cladocerarákok potenciális táplálékforrásában, a fonalas kékalgák, míg 2006-ban a Cryptophyta és Chlorococcales fajok domináltak. Méret szerint is jelentős szerkezetváltás történt a két év során, míg 2005-ben a nagyméretű (> 50 |xm) fonalas szerveződésű algák adták az algabiomassza 5060 %-át, addig 2006-ban már a jól szűrhető, kisméretű (< 50p.m) algák domináltak a planktonban (82-90 %) (5. ábra). 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 dátum Bosmina peteszám parti vízben dátum 2. ábra: A Bosmina longirostris testhosszának változása 2006-ban (átL± SD) A termékenység változása követte a testhossz változásait. A testméret és a peteszám közötti regresszió ugyanis pozitív és erősen szignifikáns volt (ANOVA; 2005: df = 254; F = 81,114; p < 0.0001, 2006: df = 232, F = 32,845, p< 0.0001) (5. ábra). 7 x 6 3. 5 E 4 •a „ N 3 i/i 2 2 a. 1 0 dátum 4. ábra: A Bosmina longirostris termékenységváltozása 2006-ban (átl. ± SD). 100% 90% r 80% i 70% 60% • 50% 40% 30% 20% 10% Rí 1« u • >100m • 50-10Om B 20-50m • <20m 5. ábra: Fitoplankton méreteloszlása 2006-ban A fitoplankton szerkezetében 2006-ban bekövetkezett változás a Bosmina-nak kedvezett, ezzel magyarázható ugyanis az ebben az évben észlelt növekedés a biomaszszájukban. A megnövekedett rákbiomassza azonban nem volt képes tovább csökkenteni az algabiomasszát. Ugyanis klorofill-a koncentráció és a Bosmina biomassza közötti regressziós kapcsolat pozitív volt ugyan, de nem szignifikáns (ANOVA; 2006: df=7, F=0.772, p>0.05). A kedvezőbb alga-összetétel nem stimulálta sem a Bosmina hossznövekedését (ANOVA; 2006: df = 7, F = 0,503, p > 0.05), sem a termékenységét (ANOVA; 2006: df = 7, F = 1.412, p > 0.05). A Bosmina és az algabiomassza közötti szignifikáns regressziós kapcsolat hiánya feltehetően azzal magyarázható, hogy a tó plankton-fogyasztó hallal, elsősorban ivadékkal, még mindig túlnépesített (György és mtsai., 2006, 2007). A halak közvetlen (top-down hatás, fogyasztás) és közvetett (jelzőmolekula jelenléte következtében beálló szaporodásiés növekedési válaszreakciók) hatása idézhette elő a Bosmina populáció strukturális változását, amely a kisebb testméretben és termékenységben nyilvánult meg. A Major-tóban a Bosmina legnagyobb fogyasztója a bodorka (Rutilus rutilus L.), mely a halbiomassza igen nagy hányadát teszi ki (40-55 %; György és mtsai., 2007). Mindkét évben megfigyelhető volt tendenciájában a Bosmina testhosszának csökkenése a halak számának növekedésével (ANOVA; df = 4, F = 0.983, p > 0.05) (y = -0.0002 + 0.3214; R 2= 0.3294) (6. ábra).
