Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. _ °'

3

5 E 0,34 £ 0,33 8 0,32 8 0,31 8 a3 - 0,29 £ 0,28 £ 0,27 m 0,26 0,25 0 50 100 150 200 250 300 350 CPUEN (ind/ó/st.háló) 6. ábra: A halak egyedszáma és a Bosmina testhossza közötti kapcsolat 2006-ban A Cladocera plankton hasonló védekezési stratégiáját mások is megfigyelték. A Cladocera-k egyik védekezési stratégiája a vizuális ragadozókkal szemben a testméret csökkentése (Riessen & Young, 2005), amit a halak által kibocsátott információt hordozó vegyületek, a kairomonok is kiválthatnak (Ringelberg, 2000). Annak ellenére, hogy a tendencia határozott, ez az összefüggés sem volt szignifikáns. Ez feltételezhetően annak a következménye, hogy megfelelő táplálékellátottság esetén, a halak által kibocsátott kairomonok hatása csak kisebb mértékben érvényesül (Tátrai és De Bernardi, 1992). A növekvő szubmerz makrofiton borítottság a Major tóban hozzájárulhatott a Bosmina egyedszámának növekedéséhez, mivel a rákok a növényzetben védelmet találnak a vizuális ragadozókkal (halivadék) szemben. A kifalás ilyen körülmények között érdemben nem csökkenti jelentősen a plankton biomasszáját, de a kairomonok közvetett hatása érvényesülhet a Cladocera populációkra. A fentiekből adódik, hogy a Major-tóban a Bosmina populáció-dinamikáját a fitoplankton mennyisége és a halbiomassza együttesen szabályozza. A fentiekből is következik, hogy a hal-Cladocera kölcsönhatás bonyolultnak tűnik. Ezért ennek a trofikus kapcsolatnak a vizsgálata az elkövetkező évek kutatási feladata kell, hogy legyen. Összefoglalás Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a Major tóban 2006-ban a Bosmina longirostris dominált, biomaszszája 2005-höz képest nőtt. A biomassza növekedés legfőbb oka, hogy változás állt be a fitoplankton szerkezetében, a kisméretű, szűrhető algák domináltak. Mindkét évben alacsonynak találtuk az állatok testhosszát és termékenységét egyaránt. Ugyanakkor szezonális dinamika volt megfigyelhető, a nyári időszakban, amikor is megnő a halak predációs nyomása. A testhossz, a biomasszához hasonlóan, 2006-ban nőtt 2005-höz képest. A klorofill-a és a Bosmina biomassza ill. testhossz közötti kapcsolat nem volt szignifikáns. A Major-tóban a Bosmina populáció-dinamikáját a fitoplankton mennyisége és a halbiomassza együttesen szabályozza. Köszönetnyilvánítás Kutatásunkat az OTKA T 048758 sz. téma anyagi támogatásával végeztük Irodalom György, Á. I., Tátrai, I., Bíró, P., Pintér, Z. Sz. (2006). Összehasonlító halállománymérések a Kis-Balaton l-es ütemén. Hidrol. Közi., 86., 85-87. György, Á. I., Tátrai, I., Bíró, P., Pintér, Z. Sz. (2007). Hidroakusztikus halállomány-mérések és kapcsolatuk a kopoltyúhálós hozamokkal a Major-tavon. Hidrol. Közi. 87., 48-50. Havasi, M., Tátrai, 1., Korponai, J., Kucserka, T. (2007). A domináns Cladocera plankton méret- és termékenységváltozása a Kis-Balaton tározó I. ütemén. Hidrol. Közi. 87., 64-66. Riessen, H. P., Young, J. D. (2005). Daphnia defense strategies in fishless lakes and ponds: one size does not fit all. J. Plankton Res.,27, 531-544. Ringelberg, J. (2000). The role of infochemicals in lake plankton crustacean behavior and predator-prey relations. Proceedings of the 4

th Int. Crustacean Congress, The biodiversity crisis and Crustacea, Amsterdam, 161-173. Scheffer, M.,Hosper, H., Meijer, M.-L., Moss, B. and jeppesen, E. (1993). Alternative equlibria in shallow lakes. Trends. Ecol. Evol. 8: 275-279. Scheffer, M., van Nes, E. H. (2007). Shallow lakes theory revisited: various alternative regimes driven by climate, nutrients, depth and lake size. Hydrobiologia 584, 455466. Tátrai, I., De Bernardi, R. (1992). Indirect impact of cyprinid fish fry on the growth and fecundity of Daphnia obtusa. Arch. Hydrobiol. 125,371-381. Tátrai, I., Mátyás, K„ Korponai, J., Szabó, G., Pomogyi, P. and Héri, J. (2005). Response of nutrients, plankton communities and macrophytes to fish manipulation in a small eutrophic wetland lake. Int. Rev. Hydrobiol., 90, 511-522. Tátrai, I., Korponai, J., Mátyás, K., Pomogyi, P., Havasi, M., Kucserka, T. (2006). Importance of the Crustacean plankton in the regulation of phytoplankton biomass in a shallow wetland lake with abundant submerged vegetation as a part of the water quality reservoir. The 5

t

h Internat. Conf. on Resl. Limnol. And Water Quality, Brno. Book of Abstracts, 238-242. Changes in body length and fecundity of Bosmina longirostris in Lake-Major. Havasi, M.

1'

2 - Tátrai, I.

2 - Kucserka, T.

1'

2 - Korponai, J. ' 'University of Pannónia, Limnology Departmnet, H-8200. Veszprem 2Balaton Limnological Research Institute, H-8237. Tihany 3 Transdanubian Water Authority, Kis-Balaton Laboratory, H-8360. Keszthely, Hungary Abstract: Since April of 2005, a survey was carried out in a small, shallow and eutrophic lake, which is a part of the Kis-Balaton Water Protection Reservoir-System. The aim of our study was to investigate the changes in the body length and fecundity of the dominant filter- feeding Cladocera, Bosmina longirostris and to determine its role in the food web of the lake. During the two years study, Bosmina longirostris body length and its fecundity, as an anti-predator behaviour in life strategy, were very low. These parameters exhibited seasonal changes, lower size was measured during summer. The regressions between Bosmina length and chlorophyll-a, as well as Bomina length CPUE-number of fish were not significant. Bosmina populations in Lake Major are jointly regulated by phytoplankton size structure and fish communities. Rewords: Kis-Balaton, Major-lake, Zooplankton, Cladocera, body length, fecundity, phytoplankton biomasss, Bosmina.