Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. A Bosmina longirostris méret- és termékenységváltozása a Major-tóban Havasi Máté 1' 2, Tátrai István 2, Kucserka Tamás 1' 2, Korponai János 3 Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, MK KT, 8200. Veszprém, Egyetem u. 10. 2MTA BLKI, 8237. Tihany, Klebeisberg K. út 3. 3Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Kis-Balaton Üzemmérnökség, 8360. Keszthely, Csík Ferenc sétány 1. Kivonat: 2005 áprilisa óta folyamatos kutatást végzünk a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütemén, egy kis felületű, sekély, eutróf vizű Major tavon. Vizsgálatunk célja a tóban élő domináns Cladocera plankton méret- és termékenységváltozásának nyomon követése, valamint a tó táplálékhálózatában betöltött szerepének vizsgálata. A tóban, 2006-ban is a Bosmina longirostris dominált a Cladocera planktonban, testhossza és termékenysége egyaránt alacsony volt. A mért értékek szezonális dinamikát mutattak: nyáron mind a peteszám, mind pedig a testhossz, a kifalás elleni védekezés eredményeképpen, alacsonyabb volt, mint tavasszal és ősszel. A Major-tóban a Bosmina populáció dinamikáját a fitoplankton méretstruktúrája, mennyisége és a halállományok együttesen szabályozzák. Kis-Balaton, Major-tó, Cladocera Bosmina, testméret, termékenység. Eredmények A Major-tó Cladocera planktonjában 2006-ban, a 2005. évi eredményekhez hasonlóan (Havasi és mtsai., 2007), a jellemzően kis méretű, általában rajokban élő, algaszűrő Bosmina longirostris dominált. (1. ábra). 10000 Kulcsszavak: Bevezetés 2005-ben megkezdett hosszú távú kutatásunk célja a Major-tó táplálékhálózatának és anyagforgalmának megismerése. A megszerzett ismeretek birtokában szeretnénk olyan tapasztalati modellt felállítani, melynek segítségével sekély tavakban, tározókban az ún. tiszta vizű, alternatív állapot (Scheffer et al., 1993; Scheffer & van Nes, 2007) minél tovább fenntartható legyen. Sekély tavakban a külső tápanyag-terhelés megszüntetése után az eutrofizációs folyamatokat a belső, táplálékhálózat által vezérelt anyagforgalom szabályozza. Ebből adódóan a táplálékhálózat adott elemeinek szabályozásával a kívánatos vízminőségű állapot gyakorlatilag létrehozható és hoszszabb ideig is fenntartható az adott vízterületen a beavatkozás intenzitásától függően. Ennek a munkának fontos része az alga - Zooplankton - hal kapcsolatrendszer feltérképezése, azon belül, a fitoplankton szűrésében olykor nagy szerephez jutó Cladocera populációk struktúrájának és dinamikájának megismerése. Anyag és módszer Vizsgálataink helyszíne a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütemén (KBVR-I) található Major-tó. A tó felülete kicsi (11 ha), átlagos mélysége 1,2 m, vize eutróf, sem kifolyóval, sem befolyóval nem rendelkezik, a tározó többi víztestétől gátak választják el. A Zooplankton mintákat 2006-ban az enyhe időnek köszönhetően márciustól decemberig tudtuk venni, a nyári hónapokban körülbelül kéthetente, azon kívül havonta. A tó területén 3 partközeli és 3 nyíltvízi mintavételi pontot jelöltünk ki. Schindler-Patalas mintavevőt használtunk, melynek térfogata 13 liter és 65 pm lyukbőségü planktonhálóval van ellátva. A 3-3 nyíltvízi ill. partközeli mintát integráltuk, majd a helyszínen Lugollal fixáltuk, és hűtőládában szállítottuk a laboratóriumba. Mivel a plankton mintákban a kis méretű, szűrő Bosmina longirostris dominált, dolgozatunkban ennek a fajnak a méret- és termékenységváltozását ismertetjük. Sztereomikroszkóp alatt vizsgálva a mintákat a domináns Cladocera fajból (Bosmina longirostris) mintánként 100 egyedet leszámoltunk, majd ezeknek mértük a testhosszát, illetve a peteszámot. A mérések kamerával ellátott mikroszkóppal történtek fényképezést követően. Az állatok hosszát képelemző szoftver (Motic Images Advanced 3.2) segítségével mértük meg. A használt digitális módszer pontossága jelentősen meghaladhatja az okulár mikrométerrel mért értékeket. Bosmina Ceriodaphnia Daphnia Moina Simocephalus /. ábra: A domináns Cladocera-k egyedszáma és biomasszája a Major-tóban 2006-ban (az y-tengelyen feltüntetett adatok Log l a-értékek) A B. longirostris mellett nagyobb mennyiségben találtuk meg az üledék felszínén élő Chydorus sphaericus-t, a Moina micrura-t, Ceriodaphnia quadrangula-X, C. reticulata-t, Diaphanosoma brachyurum-ot, Simocephalus vetulus-t, Pleuroxus trigonellus-t, és a Kis- Balatonra jellemző Daphnia galeata-1. A Bosmina testhossza jellemzően alacsony volt A testhossz változása szezonális dinamikát mutatott: nyáron az egyedek átlagos testhossza lényegesen kisebb volt, mint az év többi részében (2. ábra). A nyári kisebb testhossz a Bosmina halak kifalása elleni védekezéseként értelmezhető. A Bosmina mérete 2005-ben az élőhely szerint is változott: a nyílt vízben nagyobb (átlag ± 1SD; 0.28 ± 0.055 mm) volt, mint parti vízben (0.27 ± 0.045 mm) (t-teszt, t = 6.61, df = 540, p < 0.001). 2006-ban ez a különbség már nem volt megfigyelhető (0.31 ± 0.06 mm). (A víztájak elkülönítése a Major-tavon elvi alapon történik: a tó teljes területén sekély (<1.5 m), lejtése egyenletes, a makrofiton borítottság pedig igen nagy és növekszik (Tátrai és mtsai., 2005, 2006). Ezzel magyarázható, hogy 2006-ban az élőhelyek között nem volt különbség a testhosszban.
