Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. standardizált rarefaction görbék alapvetően különböztek a két módszer között (l.b. ábra): a kopoltyúháló viszonylag sok egyedet gyűjtött, ami kis fajgazdagsággal párosult, míg az elektromos halászgép viszonylag kevés egyedet gyűjtött nagy fajgazdagsággal. Az egy órára standardizált egyedszám igen változékonynak mutatkozott: 250 (± 252 SD) egyed/háló volt a kopoltyúháló, míg 162 (± 173 SD) egyed az elektromos halászgép esetében. 1. táblázat. Kopoltyúhálóval (kh) és elektromos halászgéppel (eh) a Balaton 5 nádasában gyűjtött halfajok, valamint relatív abundancia és biomassza adataik Halfaj Rel. abundancia (%) Rel. Biomassza (%) Halfaj kh eh kh eh Abramis brama 0.34 0.64 3.73 1.13 Albumus albumus 91.77 62.51 40.59 2.68 Anguilla anguilla 5.11 23.42 Aspius aspius 0.02 0.53 0.09 3.90 Blicca bjoerkna 2.52 1.60 11.71 0.87 Carassius gibelio 0.53 2.67 Ctenopharyngodon idella 0.11 6.27 Cyprinus carpio 0.07 0.85 9.91 34.02 Esox lucius 0.32 2.57 Gymnocephalus cernuus 0.04 0.03 Lepomis gibbosus 0.02 1.06 0.03 0.08 Perca fluviatilis 0.63 0.21 3.26 0.06 Rhodeus sericeus 0.13 3.73 0.02 0.06 Romanogobio albipinnatus 0.02 0.00 Rutilus rutilus 4.03 10.86 26.76 5.43 Sander lucioperca 0.04 1.28 0.00 12.25 Sander volgensis 0.04 0.40 Scardinius erythrophtalmus 0.34 10.33 3.48 3.66 Silurus glanis 0.21 0.63 Tinea tinea 0.11 0.31 Teljes egyedsz./biomassza 8537 db 939 db 106.2 kg 126.8 kg A relatív abundancia és biomassza adatok alapján végzett NMDS ordinációk kontrasztos különbséget mutattak a két módszer között: a halállomány összetétele gyűjtési módszer szerint és nem a mintavételi hely szerint különült el az ordinációs síkon (2. ábra). A relatív abundancia adatokon alapuló elemzések a küsz magas arányát igazolták a kopoltyúhálós fogásokban, szemben az elektromos halászgéppel, amelynek fogásában a vörösszárnyú keszeg és egyéb, „ritka fajok" (angolna, szivárványos ökle, süllő, naphal) és a bodorka voltak gyakoribbak. A relatív biomassza adatokon alapuló elemzések a bodorka, küsz, karika keszeg és a sügér nagyobb arányát igazolták a kopoltyúhálós, míg a ponty, csuka, angolna és ezüstkárász nagyobb arányát az elektromos halászgéppel gyűjtött mintákban. A halak testhossz-gyakoriság eloszlása szignifikánsan különbözött a két módszer között (Chi-próba; P < 0,001). A kopoltyúháló a közepes méretű (5-25 cm) halakat gyűjtötte, míg az elektromos halászgéppel nagyobb arányban fogtuk a kis (< 5 cm) és nagy testméretű (25 > cm) halakat. Különbségek mutatkoztak számos ökológiai (szaporodási, táplálkozási és élőhely „guildek") és természetvédelmi mutató (idegenhonos fajok száma, aránya) értékében a két módszer között (2. táblázat). elektromos halászgép 0 £ (b) 20 40 60 80 Mintaszám (35 m-es szakaszok) elektromos halászgép 100 •a N C3 H< 2000 4000 6000 8000 10000 Egyedszám 1. ábra. Becsült fajszám (± SD) a mintaszám (a) és a gyűjtött egyedek számának függvényében elektromos halászgéppel vagy kopoltyúhálóval gyűjtött mintánál. Következtetések Eredményeink igazolják, hogy az egyetlen gyűjtőeszközzel végzett felmérés félrevezető lehet a halállomány szerkezetének jellemzésében sekély vizű nagy tavakban. Az elektromos halászgép és a kopoltyúháló jól kiegészíti egymás hibáit, azonban egymáshoz viszonyított hatékonyságuk nagymértékben függ a vizsgált közösség szerkezeti változóitól, a felméréshez használt elektromos halászgép és kopoltyúháló jellemzőitől, a halegyüttes faj, abundancia és testméret jellemzőitől, illetve a Balaton abiotikus tulajdonságaitól. Más tanulmányokkal megegyezően (Growns et al. 1996), az elektromos halászgép hatékonyabb eszköznek bizonyult a fajok kimutatásához, mint a kopoltyúháló. Azonban a két módszer egymáshoz viszonyított hatékonysága nagyban függött a mintavételi ráfordítástól. A víz kis átlátszósága (Secchi átlátszóság: 62 (± 2SD) cm az elektromos halászgéppel vett mintáknál és 63 (± 2) cm a kopoltyúhálóval gyűjtött mintáknál) erősen befolyásolhatta az elektromos halászgép hatékonyságát. Azonban a viszonylag kevés gyűjtött egyed ellenére több fajt lehetett kimutatni az elektromos halászgéppel. A relatív abundancia/biomassza adatokon alapuló elemzések megerősítették a fajok detektálására vonatkozó tapasztalatokat és az elektromos halászgép viszonylag a lacsony gyűjtési hatékonyságát az egyedszám tekintetében. Annak ellenére, hogy a küsz volt a leggyakoribb faj mindkét módszer szerint, az elektromos halászgéppel ritkán lehetett nagyobb rajokat (> 30 egyed) gyűjteni. Ezzel szemben a küsz tömeges volt a kopoltyúháló fogásaiban. A küsz kivételével az elektromos halászgép viszonylag hatékonyabban gyűjtötte a vízfelszíni és víz