Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
53 közt előforduló fajokat (vörösszárnyú keszeg, bodorka), míg a kopoltyúháló fogásaiban a bentikus keszegfélék (döntően karika keszeg) aránya volt jelentősebb. A halállomány összetételében mutatkozó különbségeket fokozta a kopoltyúháló erős faj és méret szelektivitása. Például angolnát nem lehetett gyűjteni a kopoltyúhálóval, míg az elektromos halászgép fogásaiban viszonylag jelentős egyedszám és biomassza arányban szerepelt a faj (/. táblázat). A kis testű (< 5 cm) szivárványos öklét szintén az elektromos halászgép gyűjtötte nagyobb arányban. A relatív biomassza és a testhossz-gyakoriság eloszláson alapuló adatok rámutattak, hogy a standard kopoltyúháló (EN 14757:2005) nem alkalmas a nagyobb testméretű fajok reprezentatív gyűjtésére. Feltehetően még határozottabb különbségeket észleltünk volna, ha a hálót nem egészítjük ki nagyobb szembőségű panelekkel. Szignifikáns különbséget tapasztaltunk a két módszer között az idegenhonos fajok és a halállomány funkcionális összetételéről tájékoztató változók átlag értékeiben. Nehéz azonban eldönteni, hogy mikor melyik módszerrel gyűjtött adatok állhatnak közelebb a valós értékekhez, mivel a halállomány tényleges összetétele nem ismert. Eredményeink felhívják a figyelmet az egyetlen gyűjtőeszközzel végzett mintavétel bizonytalanságára a hal-együttesek szerkezetének jellemzésében. 2. táblázat. A halállományt jellemző változók médián értékei öt nádas élőhelyről kopoltyúhálóval (KH) és elektromos halászgéppel (EH) gyűjtött adatok alapján. NS: nem szignifikáns. (n=5) KH EH P idegen-honos fajok száma 0 2 0.009 idegen-honos fajok relatív abundanciája (%) 0.0 5.9 0.009 idegen-honos fajok relatív biomasszája (%) 0.0 37.6 0.009 omnivore fajok száma 3 4 NS omnivore fajok relatív abundanciája (%) 7.7 12.8 NS omnivore fajok relatív biomasszája (%) 43.5 26.2 NS inszektivore/piscivore fajok száma 2 3 NS inszektivore/piscivore fajok rel. abundanciája (%) 0.8 7.7 0.009 inszektivore/piscivore fajok rel. biomasszája (%) 2.3 41.7 0.009 phytolithophil fajok száma 5 4 0.037 phytolithophil fajok rel. abundanciája (%) 99.1 76.3 0.009 phytolithophil fajok rel. biomasszája (%) 89.3 10.2 0.009 phytophil fajok száma 1 3 0.016 phytophil fajok rel. abundanciája (%) 0.6 12.6 0.009 phytophil fajok rel. biomasszája (%) 10.1 26.0 0.047 bentikus fajok száma 3 2 NS bentikus fajok relatív abundanciája (%) 2.1 1.8 NS bentikus fajok relatív biomasszája (%) 21.0 23.9 NS A Balaton nádasainak halállományáról született, két éves felmérésen alapuló, egy évtizeddel ezelőtt végzett dolgozat összesen 24 halfaj előfordulásáról ad hírt (Specziár et al. 1997). Jelen, öt nádas halállományának egyszeri halászatán alapuló felmérésben 20 halfajt sikerült gyűjtenünk. A halállomány összetétele nem tért el jelentős mértékben a korábbi felméréstől; a küsz feltűnően nagyobb aránya annak tudható be, hogy a faj júniusban még tömegesen ívott a nádasokban. Figyelemre méltó azonban, hogy nem sikerült kimutatnunk két, természetvédelmi szempontból kiemelten értékes fajt, melyet a korábbi vizsgálat még igazolt: a réti csíkot (Misgúrnus fossilis) és a széles kárászt (Carassius carassius). További kutatások szükségesek annak igazolására, hogy e két faj önfenntartó populációi megtalálhatók e még a Balatonban. (a) x < 0.8 0.4 0.0 -0.4 -0.8 * r^i * NO o * NO o V, NO ' ' o un t+H (i) t+H C3 N t+H t/í n 1> •u a >> -o (511 o > aj -O -1.5 -1.0 -0.5 0.0 0.5 1.0 1.5 * * os v. keszeg (-0,93***) egyéb fajok (-0,90***) bodorka (-0,73*) küsz (0,94***) bodorka (-0,92***) k. keszeg (-0,87***) küsz (-0,72*) Axis 1 ponty (0,72*) csuka (0,66*) angolna (0,65*) 2. ábra. Nem metrikus többdimenziós skálázás (NMDS) öt nádas halállományának elektromos halászgéppel (fehér körlap) és kopoltyúhálóval (fekete négyzet) gyűjtött relatív abundancia (a) vagy relatív biomassza (b) adataira. Az ábrán feltüntetett fajok abundancia vagy biomassza adata szignifikáns korrelációt mutat az egyes NMDS tengelyekkel. Spearman rho zárójelben, * P < 0,05; **P< 0,01; *** P < 0,001). Összefoglalásul, az elektromos halászgép hatékonyabb eszköznek tűnik a littorális élőhelyek halállományának monitorozására, ha lehetőség van intenzív mintavételre; egyes fajok gyűjtése azonban egyszerűbb/kifizetődőbb kh-val (pl. bentikus keszegfélék, sügér). A kopoltyúhálóval végzett mintavétel hatékonyságának/reprezentativitásának növelése érdekében szükséges az Európai Unióban szabvány szerint alkalmazott bentikus kopoltyúháló (EN 14757:2005) módosítása; a háló kiegészítése nagyobb szembőségű panelekkel. Adataink alapján a közösség szerkezeti változók becslése torz lehet egyetlen gyűjtőeszköz alkalmazása esetén, ezért, amenynyiben lehetőség van rá, érdemes több módszert is alkalmazni a nagy vízterek hal-együtteseinek felmérésénél. sügér (-0,84**) a n8 oln a (0,92***) k. keszeg (-0,64*) e- kárás z (0-87***)
