Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. massza 8-67 %-át képes naponta elfogyasztani (Edwards és mts, 2005). Bioenergetikai modell alapján az Erie tóban a vándorkagyló populáció az elsődleges termelés 16-36 %-át távolítja el (Madenjian, 1995). Mindez mutatja, hogy a kagyló nagy hatásfokkal képes tisztítani a tó vizét, a lebegőanyag ülepítése révén pedig hozzájárul a vizek minőségének javulásához, és egyúttal jelentős szerepet játszhat a tó trofikus szerkezetének alakításában (Goedkoop és mts., 2000). A Balatonban, ahol egységnyi szubsztrátra vetítve a kagyló hasonlóan magas denzításban van jelen (Balogh és mts. 2007; Balogh és mts., elfogadott dolgozat), az iszapos fenéküledék a kagyló-populáció nagyságát jelentősen limitálja, a megtelepedésre alkalmas felületet csupán a parti öv emerz és a szubmerz makrovegetáció és mesterséges felületek jelentik, így a kagyló ökoszisztémára gyakorolt hatása, mennyiségéből adódóan (teljes Balatonra vonatkoztatva esetlegesen maximum 88 tonna), számottevően csekélyebb, mint olyan tavakban, ahol geológiai adottságok révén a fenéküledék köves, kavicsos, tehát megtelepedésre alkalmas. Későbbiekben célunk bioenergetikai modell kidolgozása ezen, korábbi és néhány előirányzott kísérlet és terepi mérés adatai, és eredményei alapján. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk az alábbi pénzügyi támogatásokért: a BALÖKO 3B022 04 és OTKA (T049365, T042622, T 034813). Hálás köszönetünket fejezzük ki dr. Kiss Gábornak a munka során nyújtott segítségért. Irodalom Balogh Cs. és Muskó I. B. (2004): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) populációdinamikája balatoni hlnárosban. - Hidrológiai Közlöny 84: 14-16. Balogh Cs. és Muskó I. B. (2006): A vándorkagyló fiitrációja és környezetre gyakorolt hatása - Hidrológiai Közlöny 86: 10-12. Balogh Cs., Muskó 1. B., G.-Tóth L. és Nagy L. (elfogadott dolgozat): Quantitative trend of zebra mussels in Lake Balaton (Hungary) in 2003-2005 at different water levels. - Hydrobiologia. Balogh Cs., Muskó I. B., Zámbóné D. Zs. és Padisák J. (2007): A vándorkagyló mennyiségének alakulása, valamint anyagforgalomban betöltött szerepe - Hidrológiai Közlöny 87: 11-13. Baker S. M., Levinton J. S. and Ward J. E. (2000): Particle transport in the zebra mussel Dreissena polvmorpha (Pallas). - Biological Bulletin 199: 116-125. Bunt C. M., Maclsaac H. J., and Sprules W. G. (1993): Pumping rates and projected filtering, impacts of juvenile zebra mussels (

Dreissena poymorpha) in western Lake Erie. - Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 50: 1017-1025. Caraco N. F., Cole J. J. And Strayer D. L. (2006): Top-down control from the bottom: regulation of eutrophication in a large river by bentic grazing. - Limnology and Oceonography 51: 664-670. Edwards W. J., Rehmann C. R., McDonalds E. and Culver D. A. (2005): The impact of a benthic filter feeder: limitations imposed by physical transport of algae to the benthos. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 62: 205-214. Entz, G. és Sebestyén O. (1942): A Balaton élete. - Magyar Term. Tud. Társ., Budapest, 1-366. Fahnenstiel G. L., Bridgeman T. B., Lang G. A., Mccormick Michael J. and Nalepa T. F. (1995): Phytoplankton productivity in Saginaw Bay, Lake Huron: Effects of zebra mussel (Dreissena polymorpha

) colonization - Journal of Great Lakes Research 21: 465-475. G.-Tóth, L. (2005): Effects of water level fluctuation on the littoral habitat of Lake Balaton, the largest shallow lake in Central Europe. Water level fluctuations in lacustrine systems - ecological impacts and prospects of future climate change, Abstract Book, pp. 23. G.-Tóth L., Muskó I. B., Balogh Cs., Németh P., Homonnay Z. és Kiszely P. (2004): A nyíltvíz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása. - A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei.(Eds.: Mahunka Sándor és Banczerowski Januszné) MTA Budapest 2004, p. 73-81. G.-Tóth L., Muskó 1. B„ Balogh Cs., Németh P. és Kiszely P. (2005): A nyíltvíz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása. In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei.(Eds.: Mahunka Sándor és Banczerowski Januszné) MTA Budapest, p.75-83. Goedkoop W„ Sonesten L„ Ahlgren G. and Boberg M. (2000): Fatty acids in profundal benthic invertebrates and their major food resources in Lake Erken, Sweden: seasonal variation and trophic indications. - Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 57: 2267-2279. Karatayev A. Y., Lyubov L. E. and Padilla D. K. (1997): The effects of Dreissena polymorpha (Pallas) invasion on aquatic communities in eastern Europe. - Journal of Shellfish Research. 16: 187-203. Madenjian, C. P. (1995): Removal of algae by the zebra mussel (Dreissena polymorpha

) population in western Lake Erie: A bioenergetics approach, - Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 52 (2): 381-390. Muskó I. B„ Balogh Cs., Tóth Á. P., Varga É. és Lakatos Gy. (2006): A Balaton köves partján élő felsőrendű rákok (Malacostraca) menynyiségi változása a vízszintingadozás hatására (2003-2004) - Hidrológiai Közlöny 86: 7-9. Muskó I. B., Balogh Cs. és G.-Tóth L. (2007): A halak rendelkezésére álló gerinctelen táplálékbázis a Balaton parti övében. - Hidrológiai Közlöny. 87: 5-7. Nalepa T. F., Wojcik J. A., Fanslow D. L„ Lang G. A. (1995): Initial colonization of the zebra mussel Dreissena polymorpha in Saginaw Bay, Lake Huron: population recruitment, density and size structure. - Journal of Great Lakes Research 19: 637-647. Reeders H. H„ Bij de Vaate A. and Slim F. J. (1989): The filtration rate of Dreissena polymorpha (Bivalvia) in three Dutch lakes with reference to biological water quality management. - Freshwater Biology 22: 133-141. Roditi, H. A., Strayer, D. L., and Findlay, S. E. G. (1997): Characteristics of zebra mussel (Dreissena polymorpha) biodeposits in a tidal freshwater estuary, Archiv fur Hydrobiologie 140(2): 207-19. Strayer D. L., Caraco N. F., Cole J. J., Findlay S. and Pace M. L. (1999): Transformation of freshwater ecosystems by bivalves: A case study of zebra mussels in the Hudson River. - Bioscience 49 (1): 19-27. Stanczykowska A. (1997): Review of studies on Dreissena polymorpha (Pall.). - Polish Archiv fur Hydrobiologie 44 (4): 401-415. Stanczykowska A., Lawacz W., Mattice J. and Lewandowski K. (1976): Bivalves as a factor effecting circulation of matter in Lake Mikolajskie (Poland). - Limnologica (Berlin) 10: 347-352. Stanczykowska A. and Lewandowski K. (1993): Effect of filtering activity of Dreissena polymorpha (Pall.) on the nutrient budget of the littoral of Lake Mikolajskie. - Hydrobiologia 251: 73-79. Ten Winkel E. H. and Davis C. (1982): Food selection by Dreissena polymorpha Pallas (Mollusca: Bivalvia). - Freshwater Biology 12: 553-558. Filtration of zebra mussels (Dreissena polymorpha) and their effect on the environment in Lake Balaton (Hungary) Cs. Balogh, I. B. Muskó and L. G.-Tóth Abstract: The zebra mussel is dominant macroinvertebrate, occurred in high density in the littoral zone of Lake Balaton. After the water level increase following an arid, low water level period, they spread rapidly on different suitable substrata. They might exert serious ecological impact in the trophic level on the invaded part of the lakes. The effect of the mussel population are influenced by the density of the mussels and their filtration capacity. The clearance capacity of the zebra mussels were calculated using the current water level and temperature, the suitable substrate for the colonization as well the biomass and the clearance rate of the mussels. The mussel population can capture the algae from 1,7 million m

3 water of the lake daily. This value is around 0,1% of the total volume of the entire lake (2 milliard m

3). The amount of the zebra mussel and the filtration capacity of the mussel population were influenced mainly by the water level, determines the suitable substrate for the settling and by the water temperature of the lake. Key words: zebra mussel, suitable substrate for the colonization, biomass, clearance capacity