Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
15 Egy kisvízfolyás nitrogén és foszfor tartalmának változása egy vegetációperióduson belül (2006-2007) '"Balogh Edina-'Szilágyi Kornél 'Nyírségvíz ZRt., 4400. Nyíregyháza, Tó u. 5. 2Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A Nyírségvíz Zrt az utóbbi években jelentős eredményeket ért el az ivóvíz szolgáltatás és szennyvíztisztítás területén. Ugyanakkor nem hanyagolható el a felelőssége abban sem, hogy a működési területének felszíni vizeiben az ökológiai állapot az EU VKI előírásainak és követelményeinek megfelelően alakuljon. A Tiszába torkolló Lónyay-föcsatoma egyik jelentős táplálója a Nyíregyházán is keresztül folyó Erpataki-föfolyás. Ezen a kisvízfolyáson folytatunk kutatásokat, melynek során Nyíregyháza vízbefolyásainak a befogadóra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ezáltal átfogó képet szeretnénk kapni arról, hogy a térség jelentős nagyvárosa mekkora terhelést jelent a főfolyás vízminőségére. 2006 májusától kéthetes gyakorisággal szivattyúzott átlagmintát veszünk az Erpataki-föfolyás Nyíregyházi szakaszán és a Lónyay-főcsatornán a főfolyás betorkolása alatt és felett. A helyszíni mérésekhez (vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott oxigén stb.) Multi 350i hordozható mérőműszert használunk. A minták feldolgozását a Nyírségvíz ZRt akkreditált laboratóriumában végezzük, melynek során a trofitás, szaprobitás, konstruktivitás, destruktivitás paramétereit (nitrogénformák, foszforformák, kémiai oxigénigény, klorofill-a, biokémiai oxigénigény) vizsgáljuk.Jelen munkánkban a nitrogén és foszforformák általunk tapasztalt szezonális változásairól szeretnénk beszámolni. Kulcsszavak: Erpataki-föfolyás, vízkémia, vízminőség, szezonalítás, Bevezetés Az Európai Unió 2000-ben hatályba lépett Víz keretirányelvének legfontosabb célkitűzése a felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, illetve ahol ez már valamilyen mértékben károsodott, ott annak minél előbbi, de legkésőbb 2015-ig történő visszaállítása (EU WFD 2000). A Nyírségvíz Zrt az utóbbi években jelentős eredményeket ért el az ivóvíz szolgáltatás és szennyvíztisztítás területén. Ugyanakkor nem hanyagolható el a felelőssége abban sem, hogy a működési területének felszíni vizeiben az ökológiai állapot az EU VKI előírásainak és követelményeinek megfelelően alakuljon. 2000-ben a Tiszát - Magyarország második legnagyobb folyóját - a Románia területéről érkező mellékfolyókból, még eddig nem tapasztalt, megdöbbentő mértékű és hatású cianid- és nehézfém-szennyezés érte. Ez az eset rámutatott víztereink élővilágának sérülékenységére, kiszolgáltatott helyzetére. Tudjuk azonban, hogy természetes vizeink élővilágát nem csupán a külföldről érkező mérgező anyagok fenyegetik, hanem hosszan tartó folyamatos terhelést jelentenek a hazai szennyvíztisztítók tisztított szennyvizei, s a vízgyűjtőn elhelyezkedő mezőgazdasági vagy ipari területekről a csapadékvízzel bejutó szennyezések is. Magyarország felszíni vizeinek 96%-a külföldről érkezik, ezért alig találhatók olyan vízgyűjtő területek, amelyek teljes mértékben az országhatáron belül fekszenek. Az egyik ilyen a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területe, amely alkalmas mintaterület a vízszennyezés hatásainak felmérésére. A vízgyűjtő elsősorban mezőgazdasági terület, és a térség egyik jelentős nagyvárosa Nyíregyháza. A főcsatorna a vízgyűjtőjén a felszín alatti rétegekből felbukkanó vizek mellett, a terület olvadékvizeinek, belvizeinek valamint a területen található települések különböző mértékben tisztított szennyvizeinek is fő elvezetője (VIZITERV Consult Kft. 1998, ILLÉS et. al. 1998). A Tiszába torkolló Lónyay-főcsatorna egyik jelentős táplálója a Nyíregyházán is keresztül folyó Erpataki-föfolyás. Ezen a kisvízfolyáson folytatunk kutatásokat, melynek során Nyíregyháza vízbefolyásainak a befogadóra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ezáltal átfogó képet szeretnénk kapni arról, hogy a térség jelentős nagyvárosa mekkora terhelést jelent a főfolyás vízminőségére. Jelen munkánkban a vizsgálatok során az Érpataki-föfolyáson tapasztalt szezonális változásokról szeretnénk beszámolni. Anyag és módszer Előzetes terepbejárás során 2006 áprilisában az Érpataki főfolyáson kijelöltünk 6 mintavételi helyet - 5-öt Nyíregyháza területén, 1 -et Kótajban a főcsatornába beömlés előtt a Lónyay-főcsatornán 2 mintavételi helyet, a főfolyás beömlése alatt és felett.. Májustól kéthetes gyakorisággal szivattyúzott átlagmintát veszünk. Az ökológiai vízminősítés (DÉVAI et al. 1992, 1999, BÁRDOSI et al. 2000, GŐRI et al.200) rendszerében szereplő legalapvetőbb vízminőségi jellemzők (vízmélység, vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott Ot) mellett a redoxipotenciál helyszíni (Multi 350i) mérése is folyik. A mintákat a Központi laboratóriumban dolgozzuk fel, melynek során a trofitás, szaprobitás, destruktivitás paramétereit (nitrogénfonnák MSZ ISO 7150-1: 1992, MSZ 260-10: 1985, MSZ 260-11: 1971, MSZ EN 25663: 1998; foszforformák MSZ EN 1189: 1998 6. fejezet; kémiai oxigénigény MSZ ISO 6060: 1991, biokémiai oxigénigény MSZ EN 1899 -2: 2000) vizsgáljuk Eredmények és megvitatásuk A vízi környezetbe szennyvízkibocsátás, vagy a növényi részek bomlása révén ammónia jut, akkor amennyiben elegendő oxigén áll rendelkezésre, az mindig oxidálódik nitritté és nitráttá. Az oxidációt csaknem minden vízben megtalálható Nitrobakter spp és Nitrosomonas spp végzik. NH 4 + + OH + 1,5 0 2 N0 2 +H + + 2H 20 N0 2 + 0,5 0 2 -> NOj Mindkét baktérium szigorúan kemoautotrof szervezet, azaz szénforrásként kizárólag szervetlen szenet használnak: nagy mennyiségű szerves szén jelenlétében nem is szaporodnak. Az ammónia-nitrit átalakulás optimális körülményei eltérnek a nitrogén-nitrát átalakulástól. Az ammónianitrát folyamat pH függő, az ammónia átalakulása 8-9,5 pH között a leggyorsabb. Eltérő a két folyamat hőigénye is; a nitritképzők nem tűrik a hideget, 10 °C alatt a Nitrosomonas működése lelassul. Mivel a szerves-nitrogén bomlása ammóniáig (ammonifikáció) hidegben is megtörténik, így 10 °C alatt vízben az ammónia relatíve feldúsul. Ez az oka, hogy télen - azonos terhelés mellett - az ammóniatartalom mindig magasabb, mint nyáron. A Dunában mért nyári átlagértékek 0,5 mg/1, míg a téli értékek elérik a 3 mg/l koncentrációt is. A foszforciklus kiinduló anyaga a vízben oldott ortofoszfátion. A detergensek kondenzált foszfátokat tartalmaznak. Ezeket önmagában a növények nem tudják felvenni, nem
