Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

31 Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: Eger belvárosában az Eger patak völgyének keleti oldalán a vízfolyás közelében a folyóvízi üledékeken keresztül törő hévforrások lépnek a felszínre, amelyek különböző célzatú fürdőkultúra kialakulását tették lehetővé (gyógyászat, sport stb.). E forrásteriileten belül fakadnak a szerző által részletesen vizsgált és tárgyalt Bárány uszodai hévforrások, amelyek az ilyen típusú forrásokra jellemző általános vízföldtani adottságokon túlmenően egyedi adottságokkal rendelkeznek. Ezek indokolják megkülönböztetett önállóan történő tárgyalásukat. Jelen anyagban a szerző részletesen vizsgálja a hévforrások vízföldtani adottságait és azokat a fejlődési fázisokat, amelyek a források adott helyén történő keletkezésétől a napjaink állapotához elvezettek. Továbbá részletesen vizsgálja még, hogy a XIX. századdal kezdve e forrásoknál és környezetükben történt emberi beavatkozások (forrásfoglalás, Eger patak szabályozása stb.) milyen hatással voltak és vannak a forrásoknál kialakult ma is tapasztalható felszín alatt lezajló vízföldtani folyamatokra az uszoda üzemeltetésével összefüggésben. hévforrás keletkezés, völgybevágódás, tektonika, forrásfoglalás, talajvíz-hévíz kapcsolata Kulcsszavak: 1. Bevezetés Eger központi részén, a Petőfi téren gyógyforrások fakadnak, amelyek lehetővé tették a városban magas szintű gyógyászati tevékenység és nemzetközileg is ismert úszósport kialakulását. Az elődök már a középkorban felismerték, hogy az adott forrásterületen belül feltörő forrásvizek nemcsak hőmérsékleti hanem vízminőségi és gyógyászati szempontból is jelentősen eltérnek egymástól. Ezért nyilvánvalóan a kedvező tapasztalatok alapján legelőször a legmagasabb hőmérsékletű és bizonyos betegségek gyógyulását vagy enyhülést eredményező forrásokat foglalták, és ezekre alapozva fejlődött ki már a középkorban a fürdési célokon túlmenően gyógyászati szempontokat is figyelembe vevő fürdőkultúra. A forrásterületen belül a tapasztalatok alapján gyógyászatilag a jelenlegi Török fürdő épületen belül feltörő források bizonyultak a legkedvezőbbeknek. Ezért ezekre települve létesült a legelső fürdőépület is. Ezek minőségileg eltérnek a többi forráscsoportétól mert e források a legmelegebbek, legnagyobb hozamúak és erősen gázosak, továbbá gyógyászati szempontból a legkedvezőbb adottságokkal rendelkeznek. Ezért megállapítható az, hogy egyes forráscsoportokra olyan egyediségek jellemzők, amelyek a forrásterület általános vízföldtani adottságain belül a helyi és eseti vízföldtani viszonyok kialakulására vezethető vissza (/. ábra < «9 \ J / ^ »ee V 1. ábra. Az egri hévforrásterület és vízmű kutak áttekintő helyszínrajza az egyes forráskilépések helyének feltüntetésével, kiemelve a vizsgált Bárány uszodai forrásokat A forrásterületen belül felszínre lépő forráscsoportoknál történt nyomelem vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a források között jól definiálható különbségek vannak. (Agyagási D. 1982. Cornides I. 1983. ) ezért az évszázados kedvező gyógyászati tapasztalatoknak tehát objektív okai vannak. Erre vezethető vissza, hogy a Török fürdőnél alakult ki a gyógyászati tevékenység míg például a Bárány uszodai forrásokat amelyek gyógyászati szempontból nem olyan értékesek egyéb célokra vették igénybe, mert ezek elsősorban strandolási és sport célokra a legalkalmasabbak. így fejlődött ki a Petőfi téri forrásterületen belül a források helyi és egyedi adottságaikra alapozott több célú felhasználásuk, és ezt jelentősen növelte még, hogy már több évtizede a forrásterület környezetében telepített vízmű kutak biztosítják a város ivóvízszükségletének egy részét is. így összefoglalóan megállapítható, hogy a város területén feltörő hévforrások, amelyek egyedi, különleges és ritka természeti adottságként értékelhetők a város életében és fejlődésében gyógyászati, sport és egyéb szempontok figyelembevételével meghatározó szerepet játszottak, ill. ma is játszanak. A jelen anyagban vizsgált Bárány uszodai forrásoknál és környezetükben a közeljövőben jelentős építési munkálatok kezdődnek, továbbá tervezik a Bárány uszoda felújítását és bővítését is. E munkálatokkal kapcsolatban a forráscsoport környezetében geotechnikai, hidrogeológiai vizsgálatok történtek. Ezek figyelembevételével a teljes forrásterületre és egyes forráscsoportokra külön-külön védőterületi lehatárolások is megtörténtek. Ez az anyag a Smaragd Kft-nél Gondár K. - Gondárné Söregi K. irányításával készült. A jelen összeállításánál kiemelten figyelembe vettem: Schréter Z. (1923,1926,1932) Papp F. (1957), Göbel E. (1962a, 1962b), Kleb B. (1978).és legújabban Pelikán P. és munkatársainak (2005) földtani és hidrogeológiai kutatásait. Továbbá a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) 1954-1990 között végzett hévízkutatási, talajmechanikai vizsgálatokat, amelyek alapvetően bővítették a forrásokra vonatkozó vízföldtani ismereteket. A szakvéleményezők közül név szerint kiemelem Aujeszky G., Bakonyi S., Karácsonyi S., Liptai E. volt munkatársaimat. Jelentős hidrogeológiai munkálatok folytak még a vizsgált forrásoknál 1990 óta is, amelyek a Víz-Föld-Védelem Bt (VFV Bt) irányításával és végrehajtásával történtek. Ezeknek keretében pl. megindultak újból a források folyamatos hozammérései (fenékleürítőkön, majd a túlfolyókon is), valamint egyes szakvéleményezési munkálatokhoz az anyaggyűjtéseken és konkrét megfigyeléseken, vízszint-méréseken túlmenően még fúrásos feltárások is kapcsolódtak.