Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

31 Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: Eger belvárosában az Eger patak völgyének keleti oldalán a vízfolyás közelében a folyóvízi üledékeken keresztül törő hévforrások lépnek a felszínre, amelyek különböző célzatú fürdőkultúra kialakulását tették lehetővé (gyógyászat, sport stb.). E forrásteriileten belül fakadnak a szerző által részletesen vizsgált és tárgyalt Bárány uszodai hévforrások, amelyek az ilyen típusú forrásokra jellemző általános vízföldtani adottságokon túlmenően egyedi adottságokkal rendelkeznek. Ezek indokolják megkülönböztetett önállóan történő tárgyalásukat. Jelen anyagban a szerző részletesen vizsgálja a hévforrások vízföldtani adottságait és azokat a fejlődési fázisokat, amelyek a források adott helyén történő keletkezésétől a napjaink állapotához elvezettek. Továbbá részletesen vizsgálja még, hogy a XIX. századdal kezdve e forrásoknál és környezetükben történt emberi beavatkozások (forrásfoglalás, Eger patak szabályozása stb.) milyen hatással voltak és vannak a forrásoknál kialakult ma is tapasztalható felszín alatt lezajló vízföldtani folyamatokra az uszoda üzemeltetésével összefüggésben. hévforrás keletkezés, völgybevágódás, tektonika, forrásfoglalás, talajvíz-hévíz kapcsolata Kulcsszavak: 1. Bevezetés Eger központi részén, a Petőfi téren gyógyforrások fa­kadnak, amelyek lehetővé tették a városban magas szintű gyógyászati tevékenység és nemzetközileg is ismert úszó­sport kialakulását. Az elődök már a középkorban felismer­ték, hogy az adott forrásterületen belül feltörő forrásvizek nemcsak hőmérsékleti hanem vízminőségi és gyógyászati szempontból is jelentősen eltérnek egymástól. Ezért nyil­vánvalóan a kedvező tapasztalatok alapján legelőször a leg­magasabb hőmérsékletű és bizonyos betegségek gyógyulá­sát vagy enyhülést eredményező forrásokat foglalták, és e­zekre alapozva fejlődött ki már a középkorban a fürdési cé­lokon túlmenően gyógyászati szempontokat is figyelembe vevő fürdőkultúra. A forrásterületen belül a tapasztalatok a­lapján gyógyászatilag a jelenlegi Török fürdő épületen be­lül feltörő források bizonyultak a legkedvezőbbeknek. Ez­ért ezekre települve létesült a legelső fürdőépület is. Ezek minőségileg eltérnek a többi forráscsoportétól mert e forrá­sok a legmelegebbek, legnagyobb hozamúak és erősen gá­zosak, továbbá gyógyászati szempontból a legkedvezőbb a­dottságokkal rendelkeznek. Ezért megállapítható az, hogy egyes forráscsoportokra olyan egyediségek jellemzők, a­melyek a forrásterület általános vízföldtani adottságain belül a helyi és eseti vízföldtani viszonyok kialakulására vezethető vissza (/. ábra < «9 \ J / ^ »ee V 1. ábra. Az egri hévforrásterület és vízmű kutak áttekintő helyszínrajza az egyes forráskilépések helyének feltün­tetésével, kiemelve a vizsgált Bárány uszodai forrásokat A forrásterületen belül felszínre lépő forráscsoportoknál történt nyomelem vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a for­rások között jól definiálható különbségek vannak. (Agya­gási D. 1982. Cornides I. 1983. ) ezért az évszázados ked­vező gyógyászati tapasztalatoknak tehát objektív okai van­nak. Erre vezethető vissza, hogy a Török fürdőnél alakult ki a gyógyászati tevékenység míg például a Bárány uszo­dai forrásokat amelyek gyógyászati szempontból nem o­lyan értékesek egyéb célokra vették igénybe, mert ezek elsősorban strandolási és sport célokra a legalkalmasab­bak. így fejlődött ki a Petőfi téri forrásterületen belül a for­rások helyi és egyedi adottságaikra alapozott több célú felhasználásuk, és ezt jelentősen növelte még, hogy már több évtizede a forrásterület környezetében telepített vízmű kutak biztosítják a város ivóvízszükségletének egy részét is. így összefoglalóan megállapítható, hogy a város terü­letén feltörő hévforrások, amelyek egyedi, különleges és ritka természeti adottságként értékelhetők a város életé­ben és fejlődésében gyógyászati, sport és egyéb szempon­tok figyelembevételével meghatározó szerepet játszot­tak, ill. ma is játszanak. A jelen anyagban vizsgált Bárány uszodai forrásoknál és környezetükben a közeljövőben jelentős építési munkála­tok kezdődnek, továbbá tervezik a Bárány uszoda felújítását és bővítését is. E munkálatokkal kapcsolatban a forráscso­port környezetében geotechnikai, hidrogeológiai vizsgála­tok történtek. Ezek figyelembevételével a teljes forrásterü­letre és egyes forráscsoportokra külön-külön védőterületi lehatárolások is megtörténtek. Ez az anyag a Smaragd Kft-nél Gondár K. - Gondárné Söregi K. irányításával készült. A jelen összeállításánál kiemelten figyelembe vettem: Schréter Z. (1923,1926,1932) Papp F. (1957), Göbel E. (1962a, 1962b), Kleb B. (1978).és legújabban Pelikán P. és munkatársainak (2005) földtani és hidrogeológiai ku­tatásait. Továbbá a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) 1954-1990 között végzett hévízkutatási, talajmecha­nikai vizsgálatokat, amelyek alapvetően bővítették a for­rásokra vonatkozó vízföldtani ismereteket. A szakvéle­ményezők közül név szerint kiemelem Aujeszky G., Bako­nyi S., Karácsonyi S., Liptai E. volt munkatársaimat. Je­lentős hidrogeológiai munkálatok folytak még a vizsgált forrásoknál 1990 óta is, amelyek a Víz-Föld-Védelem Bt (VFV Bt) irányításával és végrehajtásával történtek. Ezek­nek keretében pl. megindultak újból a források folyama­tos hozammérései (fenékleürítőkön, majd a túlfolyókon is), valamint egyes szakvéleményezési munkálatokhoz az anyaggyűjtéseken és konkrét megfigyeléseken, víz­szint-méréseken túlmenően még fúrásos feltárások is kapcsolódtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom