Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Faludi Gábor–Nebojszki László: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 4. SZ. A Zichy okmánytár által a XIV. század elején említett Sembeche-ere nevű patak a mai Nagybaracskától nyu­gatra, a Mohácsi-szigeten húzódott; 1400-ban Zembech névalakban erődként újra feltűnt. Ekkor a bátmonostori Töttös László épülőfélben lévő castellumát Herczeg Pé­ter, a Duna túlsó oldalán fekvő Szekcső (ma Dunaszek­cső) földesura leromboltatta. A vár királyi engedéllyel néhány év múlva újjáépült, ám későbbi sorsáról a króni­kák hallgatnak, és a térképek sem jelölik (Dudás, 1896). Ugyanakkor megemlítjük, hogy még a közelmúltban is olvashattunk híradást feltételezett helyén (Váripusztánál) megtalált középkori cserepekről, kő- és téglatörmelékek­ről. A tudományos igényű régészeti feltárás továbbra is várat magára (Kőhegyi, 1961). Magyarország első, napjainkra fennmaradt nagy mé­retarányú nyomtatott térképét a mohácsi csatavesztést követő években adták ki: a Tabula Hungáriáé anyagát Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára gyűjtötte össze, barátja, Tanstetter György egészítette ki, Apianus Péter 1528-ban metszette fába és nyomtatta ki Ingolstadtban. A mappa szembetűnő sajátossága, hogy é­szak-déli helyett északkelet-délnyugati tájolású (Fodor, 1952-1954). így a folyók valóságos futásiránya eltorzult, ha azonban egymáshoz viszonyított helyzetüket vizsgál­juk, akkor megállapítható, hogy az meglepően jó. Oly­annyira, hogy az óramutató járásával megegyező irány­ban 45-50°-kal visszafordított térképen kirajzolódó víz­hálózatnál a XVII. század végéig egy geográfus sem ké­szített jobbat. /. kép. A Mohácsi-sziget Lázár térképének készítésekor még jóval hosszabb, mint napjainkban: Bátától az Apatin alatti Duna-szakaszig húzódott A mappán Baytz (ma Baja) mellett végződik a Duna egyik szigete, majd a jobb parti Batha-nál (Báta) a folyó a felirat szerint felveszi a Sarrviz flu.-t (Sárvizet). Ugya­nitt ismét kettéágazik: körbefogja a Mohácsi-szigetet, a két Duna-ág a térkép szerint Apáti (Apatin, ma Szerbia része) közelében ismét egyesül. A szigeten három tele­pülésnév látható: Vaias (Vajas), Felmohatz (Újmohács) és Ketzenk (O. Harmos Eleonóra Keskend községgel a­zonosította a mai Horvátországban). A Vajas falunév a XIV. század közepétől jelent meg a középkori oklevelek­ben (Iványi, 1906), majd a település a török hódoltság­nak vagy a Duna áradásainak esett áldozatul: neve a XVI. század második felétől nem fordul elő. Mohács szi­geti oldali településrésze Újmohács; Ketzenk esetében pedig meg kell jegyezni, hogy a pontos helyét megadó kör a Duna jobb partján látható, és a felirat az 1526-os mohácsi csatajelenet térképi megörökítése miatt már csak felette, a Mohácsi-szigeten fért el, tehát nem szigeti település. A településeket Lázár nem egységes jellel, ha­nem külső alakjuk szerint különböző szimbólumokkal ábrázolta, melyek változatossága és mérete jellemző volt a hely nagyságára, ill. jellegére. A rajzba foglalt kisebb­nagyobb kör a helység helyét hivatott megadni (a bemu­tatott részleten például Vaias és Felmohatz esetében csak ez látható). A keleti Duna-ág korabeli part menti telepü­lései Hatmonstor (Bátmonostor), Danothatza (Dávod), Bodrok (az egykori Bodrogvár, Bodrog vármegye szék­helye, a mai szerbiai Bezdán térségében) és Apáti (Apa­tin); a nyugati ág hasonló adottságú helységei Batha (Bá­ta), Zagktzew (Dunaszekcső), Mohatz (Mohács) és Ket­zenk (Keskend). A Mohácsi-szigeten a mappa nem jelöl felszíni vizet vagy vízállásos területet. A Lázár-féle térkép megjelenését nagy érdeklődés kí­sérte, és a 150 éves hódoltság alatt Magyarországról megjelent mappák mindegyikéhez felhasználták adatait. A másolók és a kompilátorok ugyanakkor nem ismerték fel az északkelet-délnyugati tájolást (azt észak-délinek vették), és ez a tévedés a XVII. század végéig Magyaror­szágról megjelent térképeken visszaköszön. A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békét köve­tően a Habsburg-udvar figyelme fokozatosan kelet felé terelődött. Ebben lényeges momentumot jelentett a törö­kök 1683-as Bécset elfoglalni szándékozó ostroma. A felszabadító hadak területhódítási szándékú győzelmei indították el a törökök Magyarországról történő kiűzését célzó nagyszabású hadjáratot. Hamar világossá vált,

Next

/
Oldalképek
Tartalom