Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Nekrológ (Dr. Szító András)

SZILÁGY^^^daickokj^ohor^ 31 8.2. Mértékadó árhullám a Dozmati tározóra A VÍZIG a völgy árvizek elleni védelmét a 8 + 130 szelvényben, Dozmat térségébe építendő tározóval kívánja biztosítani. A tározó tervei elkészültek (VÍZÉPTEK Bt, 2003.) Az összegyülekezési idő az 199l-es árhullámoknál tett megfigyeléseket is felhasználva 9 órára becsülhető. Az előzőekből következően a mértékadó árhullámot az a 9 óra alatt hulló 3 % valószínűségű eső váltja ki, amely az 199l-es második árhulláméval egyező telítettségű talajra hullik. Az előző fejezetben a hegyvidékre elfogadott a = 0,6-os, valamint a többi területre kapott a = 0,33 lefolyási tényezők súlyozott értéke alapján ennek az árhullámnak a tömege 3,1 millió m

3. Az ezekkel a feltételekkel szerkesztett árhullám az 5. ábra 2. hulláma. A tetőző hozam 65 mVs. Az árhullámra a rohonci tározó nem gyakorol érdemleges csökkentő hatást. Hozamunk egyezik a tervezés alapját képező árhullám tetőző hozamával. Jelentős különbség van azonban az árhullám tömegében. A tározóból az alatta lévő völgy elöntésének elkerülése érdekében 19 m

3/s hozamot kívánnak kiengedni. Ennek alapján a tározandó víztömeg a terv szerint 1,14 millió m

3, míg árhullámunknál 1,5 millió m

3 Ez a tömeg a tervben szereplőnél kb. 70 cm-rel magasabb vízszinn

3/i n

3/i 67 m

3/s 65 m

3/s „3/. 8.3. A mértékadó nagyvízi hozam hossz-szelvénye Végül a mértékadó hozamok valószínűsíthető hosszszelvénye a számunkra érdekes vízfolyás-szakaszon: Vízmérce 80 m

3/s Szünöse alatt 80 m

3/s felett 73 m

3/s Nyeste alatt 72 m

3/s felett Molnárréti alatt felett 56 nrVs Az utóbbi hozamot kellene a pataknak Bucsu belterületén kiöntés nélkül levezetni. 9. Köszönetnyilvánítás A szerző köszöni Sali-Aj kas Lászlónak a munkához nyújtott segítségét. Irodalom Kollár F.: Arany patak árterületének meghatározása. Kézirat 1965. Kőris K. (szerkesztő): Hidrológiai számítások. Akadémiai Kiadó 1993. Mosonyi E.: A mértékadó árvíz. Vízügyi Közlemények 19992. 2. Zsuffa I.: Folyóink árvízviszonyainak statisztikai értékelése. Vizügyi Közlemények 1997. 1. Zsuffa I.: Műszaki hidrológia I., III. Műegyetemi Kiadó 1996, 1999. VÍZIG: Jelentés az 1965. évi nyugat-dunántúli árvizekről. 1966. VIZEPTEK BT: Árvízi tározó terve az Arany patakon Dozmat térségében 2003. A kézirat beérkezett: 2007. december 19-én tet eredményezne. Data the highwater hydrology on the Rohonc Arany-creek Szilágyi, E. dr., mérnöki oklevelét a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte 1959-ben. Ugyanitt 1969-ben egyetemi doktori címet nyert el. 1978-ban a BME Építőmérnöki Karán hidrológiai és vízkészlet gazdálkodási szakmérnöki oklevelet kapott. 1973-tól a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi szakágazatánál dolgozott. 1999 óta nyugdíjas. SZILAGYI ENDRE Nekrológ Szító András, a biológiai tudomány kandidátusa 32 éven keresztül, 1963 és 1995 között egyik meghatározó kutatója volt a szarvasi Halászati és Öntözési Kutató Intézetnek. Szívós és lelkiismeretes kutató munkája mellett aktívan részt vett az intézet kutatási programjainak szervezésében és koordinálásában is, mint osztályvezető, illetve mint programtitkár. Nyitottsága, őszintesége, lelkesedése például szolgálhatott fiatalabb munkatársainak, és magatartásával hozzájárult a közösség formálásához. Szitó András a Körösök vidékén, Békésszentandráson született 1939. január 10-én. Egész életében hü maradt e vidékhez, és tudományos munkásságát is az alföldi vizek élővilága tanulmányozásának szentelte. Kutató munkája során vizsgálta a Sebes-, Fehér-, Fekete-, Kettős- és Hármas Körös, valamint a Maros, a Szamos és a Tisza élővilágát, különös tekintettel az üledéklakó szervezetekre. Szitó András kiemelkedő szaktekintélynek számított az üledéklakó élőlényekkel, a mederiszapban élő szervezetekkel foglalkozó kutatók között. így aktívan részt vett azon kutatócsoportok munkájában is, amelyek a Balaton és a Velencei tó üledékfaunáját vizsgálták. Részt vett 2000-ben a Tisza cianid szennyezésének hatásait vizsgáló kutató csoport munkájában is. Munkássága hozzájárult, hogy természetes vizeink minősége, halállományának összetétele javuljon. Kutató munkájának másik nagy területe a rizsszúnyog, rizslégy és árvaszúnyog biológiájának, ezek életének és környezeti kölcsönhatásainak vizsgálata. E területen szintén kiemelkedő hazai szaktekintélynek számított. Szinte halála napjáig, már súlyos betegen is dolgozott a biorizs termesztés technológiájára irányuló kutatási programon, és erről írta legutolsó kutatási jelentését. Közeli halála sem akadályozta meg, hogy mint mindig, most is időben teljesítse a feladatát. Szitó András kutatásainak eredményeit több mint száz tudományos közleményben ismertette de példamutatóan törekedett arra is, hogy a kutatási eredményeit minél szélesebb körben tegye ismertté, így számos népszerűsítő cikke jelent meg helyi és országos lapokban. Amikor a HAKI-t a kilencvenes évek elején csak a drasztikus és fájdalmas szerkezetátalakítás mentette meg a felszámolástól, akkor több kutató is nehéz helyzetbe került. Szitó Andrásnak is megszűnt állandó státusza a HAKI-nál, és bár az intézet nyújtott némi segítséget számára, alapvetően pályázatokból és megbízásokból kellett megélnie. Szitó András bizonyított. Tudására, tapasztalataira, kapcsolatteremtő képességére alapozva sikeresen pályázott kutatási támogatásokra, és be tudott kapcsolódni több kutatási projektbe. Saját példáján mutatta meg a tudományos ismeretek a gyakorlati hasznosítását. A szúnyogok biológiájára vonatkozó ismereteit magánvállalkozásában is sikeresen hasznosította a csípőszúnyog gyérítésével. A hazai gyakorlatban elsőként ő végezte referencia jelleggel a Körös-völgyi Kistérség három megyére kiterjedő 13 településének csípőszúnyog gyérítését. Mint a közéleti aktivitást mindig is fontosnak tartó ember, e területen is aktívan részt vett kártevők elleni országos szintű programokban. Szitó András 2007. december 28-án hunyt el Szarvason. Munkássága a HAKI történetének elválaszthatatlan része. Bár személyesen nincs köztünk többé, nap mint nap emlékezünk rá, hiszen az általa elért eredményekre, a kidolgozott módszerekre építünk a fenéklakó üledékekkel, illetve a rizskártevőkkel kapcsolatos kutatómunka során. Kedvességét, közvetlenségét, segítőkészségét és példamutató munkatársi magatartását soha nem felejtjük. Nyugodjék békében. Dr. Szító András 1939-2007