Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

1 r Árvízi emlékek Szegeden Péter László 6771. Szeged-Szőreg, Szerb u. 60. Kivonat: Szeged városa történelme folyamán bővelkedett a Tisza és Maros folyó árvizeiben. Biztonságot számára csak Vásárhelyi Pál XIX. századi szabályozási munkái nyomán szerezhetett, de ez is állandó felügyeletet, folyamatos védőmü-fenntartást követelt. Természetes tehát, hogy a város minden korban emlékmüvekben igyekezett megörökíteni sikeres, vagy sikerte­len küzdelmét vizeivel. A tanulmány - amely könyv alakban számos illusztrációval 2008-ban jelent meg - a Hidrológiai Közlöny olvasóit is bevezetni igyekszik Szeged árvíz-történeti eseményeibe, és az azokat megörökítő emlékekbe. Kulcsszavak: vízügyi történekem, Tisza, Szeged. Bevezető A város történetében nagy szerepet játszottak, lakói­nak sorsát gyakran meghatározták a természeti csapások: árvizek, tüzek, járványok. Mióta írásos emlékek marad­tak, többször szóltak pestisről, tífuszról, himlőről, kole­ráról. A környéken többször is pusztított sáskajárás. Tüzek A tűz nem csak a nád- és zsúptetős építkezés úgyszól­ván természetes következménye volt, de a hadak pusztí­tásának korabeli módszere is. Az első tűzről 1516. au­gusztus 27-éről van híradásunk: ekkor lett martaléka a Domonkos-rendi szerzetesek Szent Miklósról elnevezett monostora és a kódexmásoló szerepükről elhíresült pre­montrei apácák Szentlélek-kolostora. 1 1526. szeptember 28-29-én Ibrahim török nagyvezír hadai fosztották ki és gyújtották föl a várost. 2 A hajdúknak Tóth Mihály főbíró biztatására végrehajtott emlékezetes, mert csúfos kudarc­ba fűlt 1543. február 4-i fölszabadítási kísérlete után a törökök megint kirabolták és fölgyújtották a várost. 3 A visszafoglalás is tűzzel járt: 1686. január 2-án Peter Ernst Mercy és Johann Donatus Heissler tábornokok se­regei rátörtek Szegedre, de mivel fölszabadítani ekkor még nem bírták, három napig raboltak, fölégették, azután visszavonultak. A török a szegedieken állt bosszút. A vá­ros csak október 23-án szabadult föl a 143 éves hódolt­ság alól. 4 1697. május 8-án a tűzvész a vár körüli belvárost, a Palánkot egészen elhamvasztotta. 5 1703 májusában is­mét a Palánkban volt tűz, de ekkor csak hét házat pusztí­tott el." Rákóczi kurucai 1704. július 21-22-én csak a Palánkot tudták elfoglalni, a várat nem. Dühükben ők is fölégették. Pestis pusztított közöttük, így Rákóczi, maga is lázas betegen, augusztus 12-én elvonult a város alól. 7 1705 decemberében a várban támadt tüz: a török időkből fönnmaradt apró házak és a katonai raktárak semmisül­tek meg. 320 mázsa ágyú- és fegyverkanóc hamvadt el. A rác katonaság gondatlansága miatt 1706 áprilisában is­mét a Palánkban tört ki nagy tüz. 8 Ugyanebben az évben a kurucok megint megtámadták Szegedet, ám most még a Palánkot sem tudták elfoglalni. 1708 tavaszán ötezer kuruc vette körül ismét a várat, de ekkor sem tudta be­venni. Ezúttal Alsóvárost és Fölsővárost gyújtották föl. 9 ' Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. 1: 90. 2 Uo. 92. 3 Uo. 109. , 130. 4 Uo. 164. 5 Uo. 194. 6 Uo. 195. 7 Uo. 195. — Szakály Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc időszaka. = Szeged története. 2. k. Szerk. Farkas József. Szeged, 1985. 51—52. 8 Reizner: i. m. 1: 195. 9 Reizner: i. m. 222. 1710. február 22-én éjjel óriási viharban újból a vár­ban ütött ki tüz: az összes épület leégett. Ezer mázsa liszt, 500 mérő (kb. 270 mázsa) gabona pusztult el. 6000 db új egyenruha is a tüz martaléka lett. Nagy szerencse, hogy a lőporraktár nem robbant föl. 1 0 Az 1720. december l-jén hozott szabályrendelet til­totta és büntette a tüzek fő okozójának tartott nyilvános pipázást." 1722. április 26-án a beszállásolt katonaság vigyázatlansága miatt a Palánkban 62 ház pusztult el. 1723. október 12-én megint a Palánkban 30 ház vált a tüz martaléka. 1 2 1730-ban Alsóváros egy része hamvadt el. A templom is veszedelemben forgott. 1 3 1734. február 26-án Markó Lázó gondatlansága miatt égett le néhány ház: 50 botra ítélték. 1 4 „Kisebb tűzesetek — ahogyan Re­izner János írta — 1740-ben, 1744. és 1747. években fordultak elő, de 1748-ban, valamint a következő évben a pusztulás nagyobb arányokat öltött. 1747-ben a város Arany Sas vendéglője bérlőjének gondatlansága miatt hamvadt el. 1 5 1748. évi májusban a Palánkban 61 ház hamvadt el, 1749-ben Alsóvároson egy alkalommal 66, máskor pedig a Belvárosban 10 ház égett le'" 6 1811. júli­us 12-én és 1812. július 3-án az alsóvárosi templom környékén voltak nagyobb tüzek. Az utóbbi alkalommal ismét 50 ház semmisült meg. 1 7 Az utolsó nagy tüz Fölsővároson pusztított 1813. jú­nius l-jén. A minoriták zárdája mellett ütött ki. ,A felke­rekedett szélben — idézem újból Reiznert -— az elem pusztítása egész a Tisza-partig elterjedt, s innen dél felé haladva a belvárosi Tisza-partig minden lángba borult. Elégtek a sópajták, a felsővárosi kis ráctemplom is el­hamvadt. Meggyulladt a híd és még néhány hajó, de itt sikerült elfojtani a tüzet. A veszedelem átcsapott Újsze­gedre is, hol a továbbharapózást a terjedelmes kertek és az élőfák akadályozták meg. Összesen 80 ház semmisült meg, temérdek jószág pusztult el, s a kárvallottaknak mindenük elveszett, mert az égő házak többnyire besza­kadoztak." 1 8 1 0 Uo. 196. 1 1 Gerő Dezső:: Szeged sz. kir. város hivatalos tűzoltó testületének öt­venéves története. 2. k. Szerk. Farkas József, Szeged, 1985. 51-52. 1 2 Uo. 329. 1 3 Uo. 1 4 Gerő: uo. 1 5 Uo. 1 6 Uo. 363-364. 1 7 Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. 2: 16. 1 8 Uo. 24. - A tüzek históriáját innen már nem folytatom. Megtalálható Gerő Dezső füzetében (68-76). 1870-ben alakult meg az Önkéntes Tűz­oltó Egylet. És a Víz után, 1879. augusztus 27-én a hivatásos tűzoltó­ság 32 fővel. A leghíresebb tűz ezután az 1883-ban épült színházé volt 1885. április 22-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom