Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A suvadás elleni védekezés értékelése állékonysági szempontból

45 A suvadás elleni védekezés értékelése állékonysági szempontból Nagy László Budapesti és Gazdaságtudományi Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszék. 1113. Budapest, Műegyetem rp. 3. Kivonat: Árvízvédelmi töltéseink belseje még ma is elég sok eredendő hibát rejt. Ezek mellett - elsősorban a földmű öregedése miatt - számos új hiba is keletkezhetett bennük. Ilyenek a műtárgyak körüli repedések, kiüregelődések is. Ezeket folyamatosan kutatni kell. Helytelen lenne arra várni, hogy az árvíz maga jelölje ki a töltés hibás pontjait. Kötelességünk azokat éppen árvízmentes időben felkutatni és kijavítani. Kulcsszavak: árvízvédelem, töltés-állékonyság, suvadás, 2006. évi árvízvédekezés-. Az árvízvédelmi gátak suvadással szembeni védekezésével, a suvadások kialakulásával kapcsolatban a 2006 évi áprilisi tiszai árvíz alatt és után sok tapasztalat gyűlt össze. Ehhez járult hozzá a korábban soha meg nem volt lehetőség: mérték a suvadásoknál a függőleges elmozdulást, a suvadások részletesen fel lettek tárva, minden tönkrement szakaszra állékonyság vizsgálat készült, több helyen nyílt feltárással (kutató árokkal) ellenőrizték a suvadás geometriáját. Ezen vizsgálatok eredménye (a megjelenő publikációk alapján is) segít abban, hogy egy következő rendkívüli védekezésnél lényegesen nagyobb tapasztalattal, szaktudással láthassunk munkához. Az árvízvédekezés értékelése állékonysági szempontból jelenti a folyamatos helyszíni értékelést védekezés alatt, s jelenti a védekezés árvíz utáni kiértékelését. Mindkettő csak mérések, dokumentumok és tények alapján lehetséges. 1. Mérések árvízvédekezés alatt Az árvízvédekezés alatt a suvadás elleni védelem vezetőjének feladata összetett. Percenként meg kell oldania a felmerülő anyag-eszköz problémákat, és azokat a védekezés szakmai koncepciójába kell beilleszteni. Ahhoz, hogy megfelelő döntéseket lehessen hozni, méréseket kell végeztetni, és számításokat kell végezni szem előtt tartva az állékonyság kérdését. A műszaki módon történő védekezés azt jelenti, hogy folyamatosan mérésekkel követjük nyomon az eseményeket. Ezek a mérések nem csak a döntéshozatali kérdésekhez fontosak, de a helyszínen védekezők is információhoz jutnak munkájukkal kapcsolatban, és adatokat szolgáltatnak a későbbi kiértékeléshez. Folyamatos elmozdulás mérés volt a suvadások nagy részénél 2006ban. Sok helyen külön ember volt ezzel a munkával megbízva. Az volt a tapasztalat, hogy nem lehet olyan fix pontot kitűzni, amelyik a mozgás elejétől a beavatkozás végéig folyamatosan mérhető, azonban ideiglenes magassági pontok létesíthetők, és relatív magasság-különbségek meghatározhatók. Az elmozdulás-mérések műszaki igényessége helyenként változott. Volt olyan hely, ahol csak két mérési pont távolságát mérték, de történtek kísérletek arra is, hogy a függőleges és vízszintes elmozdulásokat szétválasszák, és külön-külön meghatározzák azokat. Sajnos, volt olyan is, hogy a védekezés irányítója nem fordított megfelelő figyelmet a mozgások mérésére, még azután sem, hogy a figyelme a kérdés fontosságára lett irányítva. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a gátkoronáról szemre jól alakul a védekezés. A védekezés irányítójának időnként el kell hagyni a biztonságos gátkoronát, a mentett oldali terepszintről valamint oldalról is meg kell néznie és értékelnie a munkát. Számolni kell a napi behordott védelmi anyag-mennyiséget, kell-e fokozni a tempót, vagy megfelelő az anyagellátás. Az elmozdulás mérésekre a jövőben is szükség lesz. Nem ártana felkészülni arra, hogy ilyen mérések végzéséhez műszaki igényességű berendezések legyenek, melyek a függőleges és vízszintes elmozdulásokat szétválasztva külön-külön meghatározzák. Bizonyos suvadásoknál folyamatos geodéziai mérés szükséges, nem csak diszkrét pontok folyamatos elmozdulás-mérése, hanem keresztszelvények bemérése is félnapi rendszerességgel. Azért, hogy a későbbiekben, a mozgásváltozást követni és értelmezni lehessen, a keresztszelvények geodéziai felvétele is célszerű volna müszakonkénti gyakorisággal. Az este felvett keresztszelvényt a geodéta éjszaka kiszámolja, felrakja a napi mozgást, és ez alapján a nappali műszak (mert ugye tudjuk, hogy az erősebb) reggel hattól célirányosabban tevékenykedhet. Minden suvadásnál az első feladatok egyike legyen a vízoldalon leszúrni egy karót, botot vagy pálcát, amit ideiglenes relatív vízmércének lehet használni. A védekezés irányítója is, és az összes ott dolgozó napról-napra, óráról-órára nyomon tudja követni a vízszintváltozást. Sajnos, egy suvadás kivételével sehol sem lett elhelyezve ideiglenes vízmérce (akár csak egy osztással ellátott léc is megfelelő). Ez is hozzátartozik a megfelelő körültekintéssel történő védekezéshez. A 2006 évi suvadásoknál végzett megfelelő számosságú helyszíni és laboratóriumi vizsgálat, tapasztalatszerzés lehetővé teszi, hogy a suvadások műszaki megközelítése jobb legyen, mint minden korábbi árvíznél. A geotechnikai elméleti ismereteket a helyszíni viszonyok ismerete kell, hogy kiegészítse. Nem szabad félni az árvíz alatti feltárások és vizsgálatok alkalmazásától. Ez a kérdés már az 1970 évi árvíznél is felvetődött. Az Országos Vízügyi Hivatal 1974 évi kiadványa, az „Árvízvédekezési kézikönyv" ebben a tekintetben a következő módon fogalmazott: „A tapasztalatok - és ezt ki kell hangsúlyozni - azt mutatták, hogy a kis átmérőjű védőcsővel ellátott és szakszerűen kivitelezett furatok a hiedelemmel ellentétben nem jelentettek veszélyt az árvízvédelmi gátak védképességére. Ugyanakkor azonban értékes adatokat szolgáltattak a védekezők számára arra vonatkozóan, hogy a szivárgás a töltés-keresztmetszet, az altalaj melyik részében következett be, milyenek a nyomásviszonyok, a töltés-keresztmetszet egyes részeiben milyen mértékű a vízfelvétel, és ennek hatására miképpen alakult a gátat alkotó anyag nyírószilárdsága. A fenti tapasztalatokat azért tartottunk szükségesnek elmondani, mert a korábbi felfogás, a szivárgási és átázási folyamatoknál a töltések, de főleg azok altalajának árvíz esetén fúrással történő feltárását megengedhetetlennek tartotta."