Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A suvadás elleni védekezés értékelése állékonysági szempontból

46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. Az árvíz alatti feltárásnál mind a talajviszonyok, mind a gátban lévő vízszintek észlelése és értékelése a védekezéshez fontos információforrás, jelenleg ugyanis a suvadásoknál túl kevés adat alapján kell fontos döntéseket meghozni. A fentiek alapján fontos azonban hangsúlyozni, hogy óvatosan kell kezelni az árvíz alatti roncsolásos vizsgálatokat, csak gyakorlott, az árvízvédekezést ismerő mérnök, szakember vezetése mellett jelenthet pozitív eredményt. Vízügyi Igazgatóságonként több tucat észlelő kút van a gátak mellett vagy a gátakban. Ezek árvíz alatti észlelése, árvíz utáni kiértékelése kevés helytől eltekintve nincs megoldva. 2. A védekezés árvíz alatti értékelése A védekezés folyamatos értékelése megmutatja, hogy hová kell a kapacitásokat összpontosítani védekezés alatt. Ehhez nyújtanak segítséget a különböző mérések, a fuvarok száma, az egy fuvarral szállított védelmi anyag mennyisége, az elmozdult földtest tömege és azok a következőkben bemutatásra kerülő számok és mennyiségek, melyek a 2006 évi árvízvédekezés suvadásaira jellemzők voltak. Az árvíz alatti értékelés figyelembe veszi a védekezés ideje alatt kialakult további mozgásokat, a napi és az addig összesen beszállított védelmi anyag mennyiségét, valamint annak elhelyezését. Ezek a számok segítenek eligazodni a suvadás elleni védekezés nagyságrendjében és bizonyítani azt, hogy megfelelően jártak el. A suvadásnál a beépített védelmi anyag mennyisége elsősorban az árvíz utáni elszámoláshoz szükséges. Az egyes suvadásoknál 2006-ban beépített védelmi anyag mennyisége konténerzsák, homokzsák és ballon bontásban az /. táblázatban található. A 12 suvadásnál az öszszes védelmi anyag több mint 42 000 tonna volt

1. A legnagyobb suvadásnál a beépített védelmi anyag mennyisége csaknem megegyezik az összes többi tömegével. 1. táblázat A beépített védelmi anyag megoszlása és tömege Hely Szelvény Beépített anyag

2 Hely Szelvény Konténerzsák Homokzsák Ballon Tömeg Hely Szelvény db (0 Nagyrét 0+500 750 875 000 760 19 760 Nagyrét 0+700 190 160 000 410 3 990 Szelevény 10+440 390 300 000 0 6 780 Szelevény 10+465 390 300 000 0 6 780 Istvánháza 13+100 520 100 000 223 3 263 Istvánháza 13+400 280 7 500 52 762 Kútrét 42+400 180 50 000 33 1 393 Kútrét 42+100 76 23 000 23 635 Lakitelek 6+650 780 40 000 128 2 488 Csépa 10+680 28 12 000 0 296 Tiszakürt 24+600 166 6 000 0 452 Kilences 72+270 0 74 000 24 1 508 Dóc 46+340 0 130 000 0 2600 A beépített védelmi anyagnak csak egy része vesz részt pozitívan az erőjátékban, ez a hatékony leterhelő tömeg', amit úgy kapunk, hogy meghatározzuk a suvadás mentett oldali lábnál lévő kimetsződése és a csúszólap középpontján átmenő függőleges közé zárt területen a védelmi anyag tömegét. A hatékony leterhelő tömeget egyes suvadásoknál a 2. táblázat tartalmazza. Ugyanott van feltüntetve a hatékony leterhelő tömeg és a beépített védelmi anyag tömegének hányadosa is. Megállapítható, hogy a fajlagos védelmi anyag 15-26 % között változott. Teljesen fedi a valóságot, hogy a beszállított védelmi anyagnak ötöde, hatoda a hatékony tömeg, ami az n > 1,0 biztonsági tényező eléréséhez tartozik, egyrészt, mert láttuk, hogy védekezéssel n = 1,14-1,19 biztonsági tényezők alakultak ki, másrészt többlet anyagra volt szükség a suvadás alsó és felső részének illetve a mentett oldal felé történő lezáráshoz. 2. táblázat, A beépített védelmi anyag mennyisége és a hatékony tömeg kapcsolata Védelmi Hatékony Fajlagos Hely Szelvény anyag tömeg védanyag (t) (t) (%) Nagyrét 0+500 19760 3700

4 18,7 Nagyrét 0+700 3990 585 14,7 Szelevény 10+440 6780 1150 17,0 Szelevény 10+465 6780 1150 17,0 István-háza 13+100 3263 543 16,6 István-háza 13+400 762 125 16,4 Kútrét 42+400 1393 170 12,2 Kútrét 42+100 635 75 11,1 Lakitelek 6+650 2488 240

5 9,6 Csépa 10+680 296 építési hiba Tiszakürt 24+600 452 építési hiba Kilences 72+270 1508 281 18,5 Dóc 46+340 2600 na. Az egy folyóméterre jutó védelmi anyag tömegét a 3. táblázat mutatja, ugyanott szerepel az egy bordára jutó védelmi anyag tömege is. Mindkét fajlagos érték fontos adat lehet a későbbi évek suvadás elleni védekezésénél. A 2006 évi suvadásoknál az egy folyóméterre jutó védelmi anyag tömege 10 és 123 tonna között változott, ami több mint tízszeres különbség. A Csongrád Nagyrét 0+ 500 szelvény suvadásánál a magas fajlagos védelmi anyag valószínűleg a csúszólap megterhelésének is köszönhető. Az egy bordára jutó védelmi anyag tömege 18 és 864 tonna szélső értékek mellett átlagosan 230 tonna (4. táblázat). Ez az adat inkább csak azt jelzi, hogy ahol helikopteres anyagszállítás volt (Nagyrét vagy Szelevény), ott lényegesen vaskosabb bordák alakultak ki, mint például Kútréten. Az egy folyóméterre eső védelmi anyagban már nem volt ekkora különbség, mert a szélesebb bordák között szélesebb hézagok is maradtak (J. táblázat). Érdekes összehasonlító adat lehet a védekezés eltérő időtartama miatt az egy nap alatt átlagosan beépített védekezési anyag mennyisége, amit a 5. táblázat mutat. Kétségtelen, hogy több napos suvadás elleni védekezésnél az első és utolsó nap intenzitása nem egyforma, de a naponta beépített védelmi anyag jól mutatja az intenzitást és az intenzitásbeli különbségeket. A beépített átlagos napi védelmi anyag suvadásonként kb. 620 tonnában adható meg. 1 Megfelel 84 db vasúti szerelvénynek, melynél mindegyik szerelvény 50 db 10 tonnás kocsiból áll. 2 A konténerzsák tömegét 2, a ballon tömegét 1 tonnával vettem figyelembe. A homokzsákok átlagosan 20 kilósak. 3 Hatékony (leterhelő) tömeg meghatározásához becsüljük a védelmi anyag átlagos magasságát (a bordák közötti hézagot leszámítva) a suvadás területén és felszorozzuk a valószínűsíthető nedves sűrűséggel (erre a 2006 évi suvadásoknál 1,4-1,5 g/cm

3 értéket vettünk figyelembe). 4 A másodlagos elmozdulások miatt nehezen meghatározható. 5 A csúszólap kimetsződése nehezen meghatározható volt.