Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Szilágyi Endre: A Kebele-patakon megépíteni tervezett árvízvédelmi tározó hidrológiai alapja
51 A Kebele patakon megépíteni tervezett árvízvédelmi tározó hidrológiai alapja Szilágyi Endre 9700. Szombathely, Rohonci u. 48. Kivonat: A vízrajzilag hosszabb ideje megfigyelt, általában nagyobb vízfolyásokhoz kapcsolódó hidrológia tervezeti feladatok megoldására részletesen kidolgozott számítástechnikai rendszer áll rendelkezésre. A hiányosan vagy egyáltalában nem megfigyelt kisebb vízfolyások a hazai hidrológia elhanyagolt területei. Sem hazai fejlesztésű, sem a hazai viszonyokra adaptált külföldi lefolyási modelljeink nincsenek. Ezért az ország DNy-i részén megvalósítani tervezett Kebele pataki árvíztározó tervezésének alapjául ajánlott árhullám meghatározásához a hidrológiailag jól megvizsgált szomszédos Kerka és kissé távolabbi, de sok szempontból hasonló Zala-felső vízfolyásokról szerzett információkat használtuk fel, egyszerűsítő feltételezések alkalmazásával az 1990-es évek vége felé. Az 1998 novemberében levonult árhullám lehetőséget adott megállapításaink ellenőrzésére. Kulcsszavak: árvízvédelem, víztározás, árhullám-elemzés. A magyar-szlovén határtérségben folyó Kebele (Kobiljski) patak nagyvizei magyar területen két települést, szlovén oldalon hat települést veszélyeztetnek, magyar oldalon 700 ha, szlovén oldalon 1 000 ha mezőgazdasági területet öntenek el. A magyar-szlovén vízgazdálkodási egyezmény keretében működő vízgazdálkodási munkacsoport árvízvédelmi tározó építését javasolta magyar területen Resznek-Zalaszombatfa térségében a Kebele- és Szentgyörgyvölgyi-patakok találkozása felett. A tervezés az 1990-es évek végén kezdődött. Az előkészítő munka a szükséges engedélyek s az EU pénzügyi támogatás megszerzésére irányuló tevékenységgel jelenleg is folyik. Magyar részről a szerző feladata volt a tározó tervezése alapjául szolgáló árhullám előállítása. A tanulmányban e munkáról, és az eredményeknek az azóta eltelt időszak legnagyobb, 1998. november elején lefolyó árhullámával való összehasonlításáról számolunk be abban a reményben, hogy ötletekkel, tanulságokkal szolgál a nagyvízi szempontból gyakorlatilag nem megfigyelt vízfolyásokon felmerülő hasonló feladatok megoldásánál. 1. A vízfolyások és vízgyűjtők Tárgyunk szempontjából a Kebele patak D-i országhatár metszéke feletti szakaszát vizsgáljuk. Ennek fő vízfolyása a Szentgyörgyvölgyi patak. 1.1 Szentgyörgy völgyi patak A Szlovéniából északnyugati irányból érkező patak Vas és Zala megyék területén keresztül folyva nagyjából a Kerka völgy és az országhatár közötti terület vizeit gyűjti össze. Negyedkörnyi, „kifli" alakú, 113 km 2 területű vízgyűjtője a Kerka vízgyűjtővel határos. A vízgyűjtő „hossza" 29 km, legnagyobb szélessége 9 km. Enyhe dombvidék, tengerszint feletti magassága 170-330 m közötti. A domboldalak átlagos lejtése 3,5 %. A torkolat környékén azonban a táj alföldies jellegűvé válik. A vízgyűjtő talaja gyenge víznyelésű, igen rossz vízvezető képességű, erősen víztartó. Megjegyezzük, hogy a szomszédos Kerka vízgyűjtőt és a Zala vízgyűjtő Zalalövő feletti részét is ilyen talaj borítja. A terület kb. 30 %-án van erdő, kb. 20 %-a rét-legelő, a többi szántó. A széles völgyben folyó patak teljes hossza 31 km. Esése a torkolattól 9,5 km-re lévő Nemesnép felett 2,5-4,0 %c közötti, alatta 1-1,5 %c. Nemesnép felett az 1982-88. közötti mederrendezés folyamán eséscsökkentő műtárgyakat alakítottak ki. A rendezés célja külterületen az NQ 10 %, belterületen az NQ 3 % vízhozam kiöntés nélküli elvezetése volt. A fenntartás elmaradása miatt napjainkban a patak erősen benőtt, tervezett vízvezetésnek legfeljebb 60 %-ára képes. Ez alól csak néhány rövid szakasz, például a Nemesnép belterületi rész kivétel. A tervezés alapjául szolgáló nagyvízi hozamok jelenlegi ismereteink szerint alacsonyak. 1. ábra. Vízfolyás vázlatok 1. Kerka vízgyűjtő, 2. Szentgyörgyvölgyi patak, 3. Nemesnép, 4. Kebele p., 5. Kobilje, 6. Tervezett tározó, 7. Zalaszombatfa, 8. Árapasztó. 9. Kandia patak, 10. Vízválasztó, 11. Közút, 12. Terelőtöltések. 1. 2. Kebele patak A találkozásig kb. 70 km kiterjedésű, 25 km hosszú, 4 km legnagyobb szélességű vízgyűjtő a Szentgyörgyvölgyi pataktól DNy-ra terül el. Magassági viszonyai a Szentgyörgyvölgyi vízgyűjtőjéhez hasonlóak. A domboldalak meredekebbek, az átlagos lejtés 5,5 %. A patak hossza a találkozásig 28 km, átlagos esése 3,2 %c, a Szentgyörgyvölgyi torkolata feletti magyar szakaszon azonban csak 2 %c, a torkolat és a kifolyási határszelvény között pedig 0,8 %o-re csökken.
