Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Szilágyi Endre: A Kebele-patakon megépíteni tervezett árvízvédelmi tározó hidrológiai alapja
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. Magyar területen a patak végig a mesterséges mederben folyik. Jelenlegi nyomvonalát a század elején építették ki. A vízfolyás régi nyomvonalán a napjainkban is előfordulnak árvízi elöntések. A patak vízszállító képessége a növényzet elburjánzása és a feliszapolódás miatt alacsony, ezért gyakoriak a jobb parti kiöntések. Szlovén területen sem kielégítő a vízszállító képesség. Itt is keletkeznek elöntések, melyek lakott területet is veszélyeztetnek. Ez történt az 1998-as árhullámnál az országhatárhoz közeli Kebeleszentmárton (Kobilje) községnél. 1. 3. A Szentgyörgyvölgyi patak torkolata és a déli országhatár közötti völgy Ebbe a széles, közel síkvidéki-jellegű völgybe, melynek vázlata az 1. ábrán látható, balról csatlakozik a 14 km 2 vízgyűjtő területű, alsó szakaszán ugyancsak közel síkvidéki jellegű Kandia patak völgye, majd határozottabb terepalakulat kíséri. Ezen a szakaszon két kis vízgyűjtő patak folyik még a Kebelébe. A völgy jobbpartját a Határ patak K-i vízválasztója képezi. Ez azonban alacsony, jellegtelen. Az egyértelmű helyzetet mesterséges csatornák is rontják. A völgyet a Szentgyörgyölgyi-Kebele találkozás alatt 2 km-re keresztezi a kiemelt Rédics-Gáborjánháza út. A Kebele patak feletti hídjának alsó élét nagyon mélyre építették. A híd felett kb. 450 m-re jobb parti árapasztó csatornát létesítettek, ez az út másik hídja alatt halad. A kiemelt út miatt a völgyben folyó árhullám egy része az út felett tározódik és késleltetve folyik le. A völgyi árhullám-részt a közúti híd alatt kb. 700 mre kiépített jobb és baloldali „bajusztöltések" terelik a szlovén területen árvédelmi töltések között haladó Kebele mederbe. Visszaduzzasztó hatásuk a közúti hídnál még jelentős lehet. 1. 4. Vízrajzi állomások A Szentgyörgyvölgyi patakon Nemesnépnél 1964-től működött vízrajzi állomás. A vízgyűjtő terület eddig 87 km 2. A vízmérce „0" pontja többször változott, ezeknek a változásoknak egy része ma már felderíthetetlen. Az időszak egy részében vízállásíró is működött. A regisztrátumok azonban nem mindig kielégítő minőségűek. 1977-91. között rendszeres vízhozam-mérés volt. Feladatunk szempontjából használható nagyvízi mérések nem voltak. Nagy vízi vízhozamgörbét 200 cm magasságig az 1980-84. és 180 cm magasságig az 1986-89. közötti időszakra lehet csak szerkeszteni. Az észlelési anyag tehát nagy vízi feldolgozásokra alkalmatlan. Az észlelés 1992-ben megszűnt. A kedvezőtlen körülmények miatt kb. 3 km-re feljebb új állomást építettek, amely 1999-ben kezdte meg működését. A Kebele patakon szlovén területen, Kobilje-nél van vízrajzi állomás, itt a vízgyűjtő 48 km 2. 1999-ben lépett üzembe a Rédics-Gáborjánháza közúti hídnál újjáépített állomás. A terv készítéséhez tehát nem adhatott segítséget. A híd alvízi oldalán lévő mércén azonban lehetett vízállást olvasni. 2. A tervezés alapjául szolgáló árhullám meghatározása Az 1. ábrából láthatóan a tervezett tározóba két vízfolyás árhulláma folyik be. El kellett dönteni, hogy a tervezés alapjául szolgáló árhullámot ezek összegezésével állítjuk elő, vagy eleve valamilyen „közös" árhullámot kívánunk meghatározni. Elvi és gyakorlati szempontból is az előbbi mellett döntöttünk. A Szentgyörgyvölgyi patakról ugyanis voltak legalább korlátozott ismereteink, a Kebele patakról azonban a tervkészítés folyamán semmilyen ismerettel nem rendelkeztünk. Úgy tekintettük tehát, hogy a fő vízfolyás a Szentgyörgyvölgyi patak, a Kebele patak pedig ennek mellékága. Nagyobb vízfolyásokon ilyen esetben a nagyvízi hossz-szelvények szerkesztésnél azt a tapasztalati szabályt érvényesítik, mely szerint az összefolyás alatti 1 % -os vízhozam a főág torkolat feletti 1 %-os vízhozama és a mellékág 10 %-os vízhozama összegeként becsülhető. Tározó tervezésről lévén szó, a hozamok mellé árhullám tömegeket is kellett rendelni. 2.1. A Szentgyörgy völgyi patak mértékadó árhulláma A fővízfolyásnak tekintett Szentgyörgyvölgyi patak torkolatára azt az árhullámot választottuk mértékadónak, melynek - tetőző hozama az NQ 1 %-os nagy vízhozam, - tömege az összegyülekezési időhöz tartozó 1 % valószínűségű csapadék lefolyó része. A lefolyási tényező megfelelő megválasztásával ez az árhullám az NQ 1 % tetőző hozamú árhullámok közül a legnagyobb tömegű. Az összegyülekezési időt meghaladó időtartamú, 1 % valószínűségű csapadékokhoz - azok kisebb intenzitása miatt -kisebb lefolyási tényező tartozik. Az ezekből keletkező árhullámok tömege ezért nagy valószínűséggel nem fogja meghaladni a mértékadó árhullámot. A kiemelt valószínűségű nagyvízi hozamok meghatározására az 1.4-ben közöltek miatt az észlelési anyag nem alkalmas. Ezért a szomszédos Kerka vízgyűjtővel reálisan feltételezhető hidrológiai hasonlóságot használtuk fel.Aaz NQ P% = B p % VÄ képletet elfogadva a Kerka, Lenti állomásra kapott B árvízi tényezőket (Szilágyi, 2001) használtuk fel a Szentgyörgyvölgyi patak nagyvízhozamainak becslésére, az alábbi megjegyzésekkel: - a két vízgyűjtő alakja eltérő, Lenti állomás felett a Kerka vízgyűjtő kerekdedebb, patakunké elnyújtottabb, ami az árvízhozam csökkentését eredményezi, - a Kerkán a nagyvízek levonulása során relatíve kisebb elöntések keletkeznek, mint patakunknál, ami ugyancsak a nagyvízhozamok csökkenése irányába hat. A Szentgyörgyvölgyi patak kisebb vízgyűjtőjéhez nagyobb B tényezőknek kellene tartoznia, mint Lenti állomáshoz, melynél 452 km" területű a vízgyűjtő. Reálisan feltételezhetjük azonban, hogy a felsorolt eltérések ellensúlyozzák a nagyvízhozamok relatív növekedését. Az eredmények Hely NQ 1 % 3 % 10 % Torkolat 68 57 43 Nemesnép 52 43 33 Annak igazolására, hogy a torkolatra kapott hozamok nem irreálisak, az 1987. augusztusi zalai árhullámra hivatkozunk (Szilágyi-Harkay 1989). Ennek a megfigyelések kezdete óta legnagyobb árhullámnak a tetőzés közeli vízhozammérés alapján megállapított tetőző hozama Zalalövőnél 87 m'/s volt. A zalalövői mércéhez tartozó, elnyújtott alakú vízgyűjtő területe 187 km 2. Az árvízi tényező B = 6,36, az általunk használt B 1 %-nál alig kisebb. Az összegyülekezési időt nemesnépi árhullámok tanulmányozása alapján próbáltuk meghatározni. Elsősorban
