Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
123 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . i 5 230- 240- 250- 260- 270- 280- 290234 244 254 264 274 284 294 300304 Csoportok (5 mm) 2. ábra. A hímivarú gardák hosszeloszlása standard hosszaik alapján a Balaton Keszthelyi-medencéjéből származó minta alapján (N = 31) ű a, ii a A 260264 270274 260284 290294 300304 Csoportok (5 mm) 3. ábra. A nőivarú gardák hosszeloszlása standard hosszaik alapján a Balaton Keszthelyi-medencéjéből vett mintában (N = 49) A halak törzshossz-testtömeg összefüggésének vizsgálatából látható: a tejesek azonos törzshossz elérésekor kisebb testtömeggel rendelkeznek, mint az ikrások (4. 5. 6. ábrák). 260 240 _ 220 a S> 20 0 | 18 0 1 160 140 120 100 220 260 280 Törzshossz (mm) 300 320 y = 26.686e 0 0 0"' R 2 = 0,428 4. ábra. A testhossz-testtömeg aránya a mintában, (N = 82) 240 220 200 180 160 140 120 250 260 270 Törzshossz (mm) y= 25,582e R* = 0.3444 5. ábra. A tejesek törzshossz-testtömeg aránya a mintában (N = 31) A mintában szereplő példányok korcsoportjaihoz rendelhető törzshosszak visszaszámítását követően az egyes életkorokhoz tartOozó elméletileg elérhető törzshosszakat Bertalanffy módszerével ábrázoltuk (7. ábra), a hossznövekedés függvényszerű leírására az L, = 34,324*(l-exp-0,2529*(t+ 0,1892)) formájú Bertalanffy egyenletet alkalmaztuk. Az ábrán jelen eredményeinket Perényi (1991) adataival összevetve látható, hogy méréseink alapján a garda hossznövekedése minden korcsoportban elmarad az 1991-ben mértekhez képest, és a 7+-os korosztálytól kezdve ez a különbség fokozatosan nő. 260 240 220 3 0 20 0 1 180 I 160 140 120 100 260 280 Törzshossz (mm) = 29,491e R* = 0.4513 6. ábra. Az ikrások törzshossz-testtömeg aránya a mintában44(N = 49) 400 7. ábra. A garda hossznövekedése 199I-ben ill. 2006-ban, Bertalanffy módszerével ábrázolva A garda korábbinál lassúbb növekedési üteme a Balatonban több okra vezethető vissza. Szerepe lehet az eutrofizációs folyamatok csökkenésének, s ezen keresztül a rendelkezésre álló táplálékkészlet alakulásának, de a tó halszerkezetében végbement változásoknak is, amelyek néhány halfaj állományával (busa, keszegfélék) kompetíció kialakulásához vezethettek. Az említett lehetséges környezeti hatások további vizsgálatához ezért elengedhetetlen a mostani alacsony mintaszám emelése, s a tó négy nagyobb medencéjére való kiterjesztése. A további okok feltárására több éven át tartó átfogóbb vizsgálatot tervezünk, végső célunk az állomány populáció-dinamikai elemzése, mely tartalmazza a táplálékvizsgálatokat és az állománynagyság becslését is. Irodalom Bagenal, T. B., F. W. Tesch (1978): Age and growth. Methods for assessment of fish production in freshwater. Blackwell, Oxford, England Bíró, P. (1986): A Balaton „látott hala": a garda. Halászat (1986. március-április) p. 59-63 Bíró, P.(1989): Food resource partitionong between bream ( Abramis brama) and razor fish (Pelecus cultratus ) in Lake Balaton, Hungary. S.I.L. Congress, Munich, 1989. Bíró, P., S. E. Sadek, G. Paulovits (1991): The food of bream in two basins of different trophic status. Hydrobiologia 209:51-58. Harka, A. (1984): A halak növekedésének vizsgálata. Halászat (1984. március-április) p. 45-48 Harka, A., Sallai, Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, p. 122-123 Keresztessy, K. (1998): Természetesvízi halfaunisztikai monitorozás. GATE, p. 109 Perényi, M. (1991): A garda (Pelecus cultratus L.) populáció-dinamikája és táplálkozási kapcsolatai a Balatonban. Kandidátusi értekezés, MTA BLKI Tihany, 1991. Growth analysis of razor fish (Pelecus cultratus L.) in Lake Balaton Staszny, Á. - Paulovits, G. Abstract : The razor fish has always occupied amongst fish species of Lake Balaton. The past two decades have brought significant changes for the lake affecting the razor fish population as well. Our population dynamic studies which are plant to be continued for several years describe the present status of the size-, age structure, growth and feeding of the stock. In summer 2006 length and mass data of 108 specimen from the Keszthely Basin were taken for growth analysis. Sampling was aided by the Balaton Fisheries Co. Lengths within age groups as well as ages of the specimens were determined by scale pattern analysis. Results of growth analysis were analysed by the Bertalanffy function and were evaluated by comparing them to data taken sixteen years ago. Keywords: razor fish, growth, Bertalanffy function
