Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Újabb adatok a Hévízi Forrástó protozoon (ciliata) faunájához Szabó András, DE ATC MTK, Mezőgazdasági Mikrobiológiai Tanszék. 4032. Debrecen, Böszörményi út 138., szaboa@agr.unideb.hu Kivonat: A Hévízi forrástó rendszeres biológiai kutatása 1996-ban kezdődött meg. Ehhez a munkához kapcsolódva 2004-ben indult meg a tóban a protozoák (Ciliophora, Ciliata) kutatása is, mely csoportot ez ideig ebben a tóban még senki sem vizsgálta. Mintáinkat a forrástó öt (5) különböző pontjáról vettük. A szűrt mintákon kívül alkalmanként kaparék (élő bevonat) mintákat is vettünk a Nymphaea állományokból, illetve a fa- és a betoncölöpök algabevonataiból. A 2005-2006-ban végzett vizsgálatok eredményeit elemezve megállapítható, hogy a tó É-i mocsaras, makrovegetációval gazdagon benőtt részek kutatásba való bevonásával, újabb csillós fajok kerültek elő. A Ciliata fajok nagy része a növényes, növénnyel buján átszőtt mintavételi helyekről, kisebb részben pedig a planktonból, illetve az élőbevonatból kerültek elő. 2004-ben 60, 2005-ben 67, 2006-ban 57 csillós fajt találtunk meg a tóban. Az utóbbi három év vizsgálatait elemezve megállapítható, hogy az eltelt időszakban 33 olyan Ciliata faj került elő, amelyek a kezdeti (2004) évben nem voltak megtalálhatók, így a Hévízi forrástó különböző élőhelyeiről összesen már 96 csillós (Ciliata, Protozoa) fajt ismerünk. Ez eddigi tapasztalatok szerint a Hévízi forrástóban a jellemző vezérfaj a Disematostoma buetschlii, hiszen kisebb, vagy nagyobb számban de minden helyen és minden mintavételi időpontban jelen volt a víztérben. A forrástóban az ökológiai faktorok (pl.: hőmérséklet, vízminőség, pH) kiegyenlítettsége ellenére az aszpektuális változások a fajegyüttesek összetételében jól nyomonkövethetők. A különbségek egyes esetekben elérhetik az 50-85 %-ot is. A Ciliata fauna leggazdagabb a nyári és a késő őszi mintavételek idején. Fajokban leggazdagabbak a növénnyel (a Nymphea lotus és a Nymphea rubra) benőtt élőhelyek, míg a tó nyíltvize csillós fajokban szegényes. Kulcsszavak: termálvíz, Ciliata fauna, Nymphaea állomány Bevezetés A Hévízi Forrástó vize a közel 30 C°-os állandó hőmérsékletével, különleges kémiai összetételével nemzetközileg is ismert gyógyfürdőhely. Éppen ezért nem közömbös sem az üzemeltető (Hévízgyógyfürdő és Szt. András Reumakórház Kht.) kórház, sem a környezet és természetvédők számára, hogy a Hévízi tó vize, annak kémiai és biológiai minősége milyen, és az az évek során milyen változásokon megy keresztül. Az előzetes tanulmányok azt mutatják, hogy a forrástó vizében változatos összetételű növény, alga és Zooplankton együttesek tenyésznek (Hévízi Könyvtár 15. 2002). A protozoológiai (Ciliata) kutatások 2004-ben indultak meg a Hévízi tóban. Ezt az élőlénycsoportot korábban ezen a helyen senki sem kutatta, így nincsennek adataink a korábbi évek csillós faunájáról. A 2004 évben végzett kutatások során a Hévízi tóban 60 csillós (Ciliata) fajt találtunk meg. A fajok nagyrésze a növényzettel (Nymphea rubra) benőtt mintavételi helyekről kerültek elő (Szabó 2005). A plankton, valamint a cölöpök, oszlopok élőbevonata csillós fajokban meglehetősen szegényes volt. Az újabb vizsgálatok célja továbbra is a planktonikus, a bevonat-lakó és a metafitikus csillós (Ciliata) közösségek összetételének, illetve az abban bekövetkező változások kutatása volt. Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Hévízi-tóban 2005/2006-ban azokon a mintavételi helyeken folytattuk, ahol 2004-ben is a mintáinkat vettük. Mintáink a forrástó öt (5) különböző pontjáról származtak. A mintavételi helyek tradicionális számozásúak, így mi a 3-4-5-6-8 jelű mintavételi helyekről vettünk mintákat. 2005-ben - a Nymphea lotus állományát rendszeresen gyérítették (hiszen a Nymphae rubra állomány a Nymphea lotus térhódítása miatt visszaszorult) emiatt a tóban, illetve a tóparton a Nymphea rubra állomány is jelentősen megritkult. Mivel a korábbi évben (2004) azt tapasztaltuk, hogy a növénnyel benőtt területek (foltok) azok, amelyek a legkedvezőbbek a csillós fajok számára, ezért mintákat vettünk a tó É-i részén található faépítmény mögötti, illetve a kifolyó kiscsatorna közeli (a 3-as mintavételi helyhez közel eső) hínár és mocsárnövényzettel gazdagon benőtt területekről is. Az itt talált csillós (Ciliata) fajokat a 3-as mintavételi helyen talált fajokkal együtt említjük. A 3-as mintavételi helyen a Nymphae rubra nagy, zárt állománya a 2005-ös évben - az előbb említtet gyérítési munkálatok miatt - erősen megritkult. A többi mintavételi helyen a növényzet részben (4), vagy teljesen hiányzott (5, 6, 8). Ezeken a helyeken a nyíltvízből (planktonból) vettünk mintákat. 2006-ban a 3-as, 4-es mintavételi helyeken a Nymphaea rubra állomány már kissé erősödött, de az építmény felújító munkálatai miatt máshol a tündérrózsa állomány továbbra is ritkás. Mintavételeink során legalább 10 liter vizet szűrtünk át plankton hálón. A minták tömörítését kettős szűréssel (50 pm, illetve 10 pm-es Nytrell UGB. műanyagszita hálók segítségével) végeztük. A feldolgozás során mindkét szürletet mikroszkóp alatt átvizsgáltuk. A szűrt mintákon kívül alkalmanként kaparék (élő bevonat) mintákat is vettünk a Nymphaea állományokból, illetve a fa- és a betoncölöpök algabevonataiból. A fajok meghatározásához Stiller (1971, 1974), Foissner et al. (1991/92/94/95), Kahl (1930-35) munkáit használtuk. A nehezebben meghatározható fajokat festési (protargol, nedves ezüstözés, Bresslau opálkék) eljárások, illetve DIC technika segítségével identifikáltuk. Eredmények A kémiai analízisek szerint a Hévízi-forrástó vize CaMg-HC0j-S0 4 típusú. A víz pH-értéke közel semleges (7.0-7.3). A tó vizhőmérséklete kiegyenlített (30-33 C°). Kénhidrogén tartalma érezhető. Az oldott oxigén tartalom a felső 80 cm-es rétegben 2-3 mg/l-ra tehető. A 2004-es mintavételek során a különböző mintavételi helyekről összesen 60 csillós (Ciliata) fajt mutattunk ki (Szabó 2005). A növényes mintavételi helyek bevonásával 2005-ben 67 Ciliata fajt regisztráltunk, melyek közül 18 faj ( Blepharisma steinii, Coleps octospinus, Cothurnia crystallina, Didinium balbianii, Drepanomonas revoluta, Epistylis Iwoffi (rajzó), Euplotes eurystoma, Euplotes moebius, Frontonia leucas, Glaucoma scintilans Holosticha muscicola, Loxodes rostrum, Loxophyllum meleagris, Ophryoglena atra, Oxytricha falax, Prorodon teres. Urosoma longicirrata, Vorticella convalaria) az előző évben nem került elő. 2006-ban 57 csillós fajt tudtunk a mintavételi helyekről identifikálni. Az előkerült fajok közül 15 olyan fajt találtunk, amelyek az előző években nem voltak jelen a mintákban (Amphileptus claparedei, Aspidisca turita, Blepharisma longicaudata, Caenomorpha medusula, Colpidium colpoda, Homalozoon vermiculare, Lagynus elegáns, Nassula ornata, Ophrydium versitale, Oxytricha monilata, Oxytricha
