Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Molnár Béla: A Maros folyó kialakulása és vízgyűjtő területének földtani felépítése

MOLNÁR B.: A Maros folyó kialakulása és földtani felépítése 29 nem talált. A hasonló elhelyezkedésű teraszok korát Magyarországon az utóbbi időben ugyan a pleisztocénbe átsorolták, a fejlődéstörténetét azonban ez nem módosítja, csak az idejét befolyásolja. 3. A harmadik szakasz az Erdélyi-medencén átfolyó Maros, amely a Kelemen- és a Görgényi-havasok elhagyásától Nagyenyedig tart, majd innen a medence peremén folyva Gyulafehérvár, Sászváros és Déva vonaláig. A medence aljzatát itt uralkodólag a kárpáti takarók anyaga és offiolitja adja. Ezekre több ezer méter vastag harmadidőszaki összlet következik. A Marosnak ezen a szakaszán öt terasz fejlődött ki, ami a területen a Maros pleisztocén kori jelenlétét bizonyítja (3. ábra). 4. A Déva és a Lippa közötti rész fejlődéstörténetével Pávai-Vajna F. (1914) részletesen foglalkozott. Vizsgálatai szerint ezen a szakaszon a Marosnak három terasza a holocén, a felső pleisztocén (vagy városi), és az alsó pleisztocén (vagy fellegvári) terasz fejlődött ki. A folyó itt igen változatos földtani felépítésű paleozóos kristályos, mezozóos jura és kréta üledékes, valamint harmadidőszaki vulkáni kőzeteken vágja magát át. A Maros folyót megelőzően Pávai-Vajna F. itt a krétától kezdve patakokat vagy kisebb folyókat képzelt el, amelyek hátravágódásukkal mind Ny, mind pedig K felé a hegységet átvágták, ezzel mintegy előkészítve az alsópleisztocénben megjelenő Maros medrét. A bevágódás bizonyítékát a Maros medrében a víz szintje fölé emelkedő, ma is kiálló sziklákban látta. c. Körös hordalékkúp m . • Körös folyó 4. ábra: A Nagyalföldi hordalékkúp kifejlődései. (Molnár B. 1990) 1. Bánsági delta előtér kifejlődés, felső pannnon felső része, 2. Ős Maros hordalékkúp, alsó-és középső pleisztocén, 3. Maros hordalékkúp, felső pleisztocén, 3/a. A hordalékkúp elágazó folyómedreinek lerakódása, 3/b. A hordalékkúp disztális legyezője, I. Os-Tisza-Szamos hordalék, alsó-középső pleisztocén, II.-III. Körös hordalékkúp, középső-felső pleisztocén. A/ A Duna hordalékkúp, felső pannóniai felső része és az alsó pleisztocén, B/ Ős Zagyva-Sajó hordalékkúp, alsó-középső pleisztocén. Cl Tiszai hordalékkúp, középső-felső pleisztocén, a A 100 m tengerszint feletti magasság vonala Á Bottonyo Maros hordalékkúp Maros' folyó 100 0 -loo H "200 -3-00 -ido -500 -600 uevavanya 5. ábra: É-D-i irányú elvi szelvény a Maros és a Körös hordalékkúpon át Dévaványa-Battonya között (Molnár B. 1990) 1. Bánsági delta előtér kifejlődés, felső pannon felső része, 2. Os Maros hordalékkúp, alsó-és középső pleisztocén, 3. Maros hordalékkúp, felső pleisztocén, 3/a. A hordalékkúp disztális legyezője, 3/b. A hordalékkúp középlegyezője, I-II. Os-Tisza-Szamos-Ös-Körös hrdalékkúp, alsó-középső pleisztocén, III. Körös hordalékkúp, felső péleisztocén 5. A Maros Lippa és a Tiszába torkolás közötti szakaszán a pliocént követően a pleisztocénben hordalékkúpokat épít (4. ábra). A felszínhez legközelebbi 80-100 km sugarú, legyezőszerüen szétterülő hordalékkúpja Radnánál kb. 130 m tszf.-i magasságban van. Az országhatárnál ez cca. 100 m tszf.i magasságra csökken, majd ElekPusztaottlaka-Tótkomlós környékén 95 m-re, a hordalékkúp E-i részén pedig már 85-95 m tszf.-i magasságra süllyed (5. ábra). A hordalékkúp határhoz közeli részén, Elek környékén gyerekfej nagyságú homok rétegek közé betelepült törmelékeket is megfigyelhetünk. Ez az összlet a Maros középlegyezőjének (hordalékkúpjának) legnyugatibb végét jelenti. A határtól kissé nyugatabbra (Nagykamarás-Kevermes vonalában) a homok között kavicsos homok és homokos kavics van. Ez a rész a disztális legyezőhöz tartozik. A hordalékszállítás itt uralkodólag a legyezőről leszaladó fő medrekben történt. A kifejlődés rétegzése az elülső réteglemezekből álló keresztrétegek és a teknő alakú keresztréteg kitöltéséből áll. A feltöltés jellege az Orosházától Ny-ra eső területen több dologban is megváltozik. Ezen a részen az elágazó medreket a felszínen már nehéz követni. Ennek az az oka, hogy a folyó szállítóképessége itt erősen lecsökkent, ezért a hordalék szemcsemérete sokszor a homokét sem érte el. A Maros folyó a felső pleisztocénben délebbre, a mai helyére való áthelyeződése után a területen már csak KaroaJ ;arvQ5