Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Molnár Béla: A Maros folyó kialakulása és vízgyűjtő területének földtani felépítése
30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. elhagyott folyómedrek maradtak. Ezekbe a nem aktív medrekbe finom szemű üledék főleg agyag és kőzetliszt rakódott le. A Tisza felé haladva a Maros elágazó medreinek lerakódását a Tisza kanyargós meanderező öveinek lerakódásai veszik át, a feltöltés jellege tehát teljesen megváltozik. A Maros felszínhez legközelebbi felső pleisztocén hordalékkúpja Békés megyében cca. 160 m mélységig tart (5. ábra 3/a, 3/b). Az alatta lévő alsó- és középső pleisztocén Maros hordalékkúp tengelye a felszínihez képest délebbre van. (4. ábra 2, 5. ábra 2). Ennek a mélységi kiterjedése Békés megyében 350 m körüli (Franyó F. 1982-1987). Az előzőnél tehát mintegy 30 mrel vastagabb kifejlődésü. Erre a második hordalékkúpra jellemző, hogy az előzőnél finomabb szemcse-összetételű és a vízadó homokrétegei vékonyabbak. Alsó részéből Franyó F. (1983) már tavi lerakódást írt le. A finomabb szemcseösszetétel nyilván az eltérő tektonikai helyzet eredménye. Ennek az Ős-Maros hordalékkúpnak a Tisza felé eső része már dunai folyóvízi rétegekkel érintkezik.(4. ábra A). Az alsó-és középső pleisztocén hordalékkúp alatt, vagyis 350 m mélységnél mélyebben a felső-pannon felső részében finom szemcseösszetételü, és annak különböző változataiból álló, egykori tóba ömlő folyó deltaelőtér lerakódására következtethetünk. Ennek anyaga Elek I. (1982) nehézásvány-összetétel vizsgálata alapján azonban a Maros lerakódásától eltérő, és a területre a Bánság felől érkezett, tehát nem a Maros lerakódása. (4. ábra 1, 5. ábra 1). A Maros hordalékkúpoktól E-ra eső területet a Körösök lerakódásai, hordalékkúpjai töltötték fel (4. ábra, 5. ábra). A két folyó hordalékkúpjai kiékelődnek egymásban. 3. Összefoglalás A Maros folyónak öt szakaszát különíthetjük el. A DK alföldi medencét egymás melletti hordalékkúpok kiterjedésüket változtatva, egymásban kiékelődve töltötték fel, amelyek a tektonikai változásokat tükrözik. A Maros nagyalföldi hordalékkúpjai, illetve annak egyes részei többé-kevésbé időben a Pávai-Vajna F. (1914) által kimutatott teraszoknak felelnek meg. A hordalékkúpok üledékeinek összetétele és kora a területen a Maros pleisztocén eleji megjelenését bizonyítja. Megállapítható tehát, hogy a Maros folyó hosszában, bevágódó és feltöltődő szakaszok váltogatják egymást. A téma kidolgozását az OTKA T 014895 sz. pályázaIrodalom A Maros-hordalékkúp felszín alatti védelme. Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont. (Kézírat), 1895. Andó M. (1995) The Geography of River Maros (Mures) and its River System-Tiscia. Monograph series: The Maros/Mures River ValleySzolnok-Szeged-Tiszcia-Mures pp. 7-23. Andó M.- Vágás I. (1973) The Great Flood in the Tisza basin. In 1970. Tiscia Szeged. Az ATIVIZIG működési területén áthúzódó Maros törmelékkúp vízminőségi vizsgálata. ATIVIZIG, 1979,1980,1981. Bazinul Hidrografic al Riului Mures (Catchment basisns of the Mures River). Monografia Hidrologica. Studii de Hidrologie VII. Inst. De Studii si Cercetari Hidrotehnice. Bucuresti 1963. Békés megye távlati vízgazdálkodás fejlesztési koncepciója. 19761990. KÖVIZIG. Bulla B. (1943): A Gyergyói-medence és a felső Maros-völgy kialakulása (Formation of the Giugen Basin and the Upper Maros Valley). Földtani Közlöny. DeákJ. - Nagy A. (1983): A Maros-hordalékkúp rétegvizeinek hidraulikai és vízminőségi vizsgálata. VITUKI témajelentés. Franyó F. (1978): Exporatory Drilling on the Great Hungarian Plan by the Hungarian Geological Institute from 1968 to 1975. Földrajzi Közlemények 108. pp 60-71. Jeneiné Jambrik R. (1979): A Maros törmelékkúp vízkészletének vizsgálata az újkígyósi vízműtelep üzemeltetési tapasztalatai alapján. Egyetemi doktori disszertáció. Miskolc Maros hordalékkúp vízkészletének előzetes vízvédelmi javaslata. Mélyéptev. Tanulmányterv. 1980. Maros hordalékkúp vízkutatása. Mélyépterv kutatási jelentés 1984. Molnár B. (1965): Ősvízrajzi vizsgálatok s Dél Tiszántúlon. Hidrol. Közi. 45. 9. pp. 397-404. Molnár B. (1966): Lehordási területek és irányok változásai a Dél Tiszántúlon a pliocénben és a pleisztocénben. Hidr. Közi. 3. pp. 121-. Molnár B. (1966): Pliocén és pleisztocén lehordási területváltozások az Alföldön. Földt. Közi. 96. 4. pp. 403-413. Molnár B. (1968): Sedimentationszyklen in den pleistozanen Ablagerungen des südlichen Ungarischen Beckens. Geol. Rundschau Stuttgart 57. 2. pp. 523-557 Molnár B. (1990): A Nagyalföld DK-i része harmadidőszak végi és negyedidőszaki feltöltődésének modellezése, in: Az arzéntartalom származása és alakulásának kérdései a Békés megyei vízmű kútjaiban. MTA Szegedi Bizottság Kiadványa, Szeged pp. 31-57. Molnár B. (1993): Evolution History of Alluvial Fan of the Körös and Maros in the Hungary. Univ. Din Timisoara Facultatea de ChimieBiologie-Geografie Catedra de Georafie, V. II. Timisoara pp. 3-20. Neppel F. (1981): A Maros hordalékkúp talajvíz-áramlási viszonyainak meghatározása a Lökösháza-Medgyesbodzás közötti térségre. VITUKI témajelentés. Pálfai I. (1983): A Maros hordalékkúpjának hidrológiai kérdései. Hidrológiai Közi. 63. pp. 89-96. Tótkomlós Il./P-jelű 500 m-es magfúrás és fúráscsoport földtani és vízföldtani vizsgálata. MAFI 1981. Újvári J. (1972): Geográfia apelor Romaniei (Hidrogeography of Romania) Bucaresti. VITUKI, Vízrajzi atlaszsorozata. 19. Maros (Hidrogeographical atlasseries 19. The Maros River). Budapest 1975. A kézirat beérkezett: 2007. január 9-én. MOLNÁR BELA Abstract: ta segítette. a földtudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék egyetemi tanára The evolution of the Maros river and the geological makeup of its watershed Molnár, B. University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, H-6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. The geological features and evolution of the Maros valley can be divided into several parts or reaches: 1. The first part is connected to the Gyergyó Basin in Transylvania, which is an alluvial plain. The evolution of this depression was coeval with the volcanic activities of the Hargita. 2. The second part is related to the andesitic tuff deposits of the Kelemen and Görgényi Havas, where the Maros river built up extensive terraces. 3. The third part is connected to the area transecting the Transylvanian Basin from the Kelemen and Görgényi Havas down through Nagyenyed reaching as far the Basin's margin at Deva. 4. The fourth part embeds the Paleozoic crystalline, Jurassic and Cretaceous sedimentary and Tertiary volcanic sequences between the cities of Deva and Lippa. 5. The final reach involving the mouth into the Tisza river is a complex of three slightly displaced alluvial fan complexes of various ages starting from the Pliocene and covering the entire Pleistocene. These alluvial fan complexes are interfingered with the alluvial fan sequences of the Körös river forming a special cog-wheel contact surface. Keywords: studies in river evolution, accretion and the formation of alluvial fan complexes.
