Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

180 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. te, alegységekre osztott mintavétel, akkumulátoros EME, gázolva, a vízsodrással szemben, teljes szélességben, záró­háló használata és ismétlés nélkül. 3. típus: 500 m mintavé­tele csónakból, a víztest jellemző habitat-típusainak megfe­lelő arányban, több almintával, aggregátos EME-vel, a sod­rással egy irányban, lehetőleg sodródva. 4. típus: 1 000 m mintavétele csónakból a fentiek szerint. 5. típus: 2 500 m mintavétele 5 alegységre bontva, figyelembe véve az eltérő élőhely típusokat. A mintavétel során a helyszínen a halak határozását és számbavételét végeztük el. Az ivadék (0+) egyedek határo­zása szintén megtörtént, egyedszámukat elkülönítetten rög­zítettük, két korcsoportot elkülönítve. A halak meghatározá­sa Berinkey (1966), Harka (1988) és Miller (1990) szerint történt. A nevezéktan Kottelat (1997) munkáját követi. Né­hány vitás esetben Noble et Cowx (2002) javaslatait fogad­tuk el. A vizsgálatok során a kiegészítő adatok felvételéhez terepi jegyzőkönyvet dolgoztunk ki (ECOSURV 2005b). Kvantitatív eljárás Már a FAME program során problémaként merült fel, hogy a VKI szerint az abiotikus tényezők alapján alkotott víztípusok nem egyeznek meg a halegyüttesek által jelle­mezhető típusokkal. Ezért azok kialakításában a biotikus e­lemeknek is szerepet kell kapniuk (Noble et Cowx 2002). Az ECOSURV adatbázisát felhasználva elvégeztük a víztest tipológia validálását, elkészítettük a hal-együttes specifikus víztest tipológiát. A 193 mintavételi hely halegyüttes alapján történő cso­portosítását többváltozós módszerrel végeztük. A mintavé­teli helyeket fajösszetételük alapján a Rogers-Tanimoto-féle hasonlóság-függvénnyel számoltuk. A cluster-analízist Ward módszere szerint végeztük (Legendre et Legendre 1998). Többszörös lineáris regresszió-analízissel elemeztük, hogy a vizsgált környezeti változók közül melyeknek van szignifikáns kapcsolatuk a fajösszetétel alapján kialakított csoport-struktúrára (Kutner et al., 1996). Azaz melyek azok a környezeti változók, amelyeknek az értékei különböznek ezekben a víztípusokban. A referencia jellemzők meghatározása érdekében a víz­testekre vonatkozóan kiszámítottuk a funkcionális guildek szerinti összes és őshonos faj számot, valamint az összes és őshonos relatív gyakoriság értéket. Meghatároztuk az ada­tok átlagát, valamint szélső értékeit a halegyüttesek alapján számított víztípusokra. A származtatott adatok megfelelő információt biztosítottak a funkcionális guildek előzetes le­válogatásához. A funkcionális guildek antropogén degradá­cióhoz való viszonyát többszörös lineáris regresszió-analí­zissel elemeztük. A változók közötti kapcsolatot variancia­analízissel elemeztük. Eredmények Fogási adatok A mintavételek eredményeként a 193 víztestből 62 halfaj előfordulását igazoltuk. Ebből Magyarországra egy új faj (Neogobius gymnotracheitis KESSLER, 1857/ Mintahelyen­ként a fogott fajszám 1-25 (középérték: 11 faj) az egyed­szám 2-2754 között (középérték: 299 egyed) változott. A mintavétel során összesen 80 336 halegyed meghatározását végeztük el. Az EFI hazai vízfolyásokra történő validálása Az ECOSURV program keretén belül vizsgált víztestek minősítését a FAME projekt által kidolgozott EFI módszer szerint is elvégeztük (2. táblázat). 2. táblázat. Az ECOSURV program keretében vizsgált Mintahclyek száma (db) Kiváló 1 Jó 40 Közepes 64 Gyenge 50 Rossz 30 Az ECOSURV projektben vizsgált biológiai elemek e­redményeit figyelembe véve a halegyüttesek alapján végzett minősítés mutatja a legalacsonyabb ökológiai állapot-érté­ket. Az EFI kialakítása során követett alapelvek következ­ményeként ez a minősítési rendszer a hegy- és dombvidéki vízfolyásokat mutatja jobb állapotúnak, míg a Nyugat- és É­szak-Európában ritkább alföldi víztípusokat jelentősen alul értékeli. A rendszer ugyanakkor a vízterek egymáshoz vi­szonyított relatív környezeti állapotát valamivel pontosab­ban képes meghatározni. A hazai minősítő rendszer Figyelembe véve a hazai rendszerrel szemben támasztott kettős követelményt a halközösségekre alapozott ökológiai minősítési eljárás elfogadható módszertani alapját kézen­fekvő módon a biológiai integritás index modell módosított változata adja. A minősítési rendszer kidolgozásakor felállí­tottuk annak logikai ábráját (1. ábra). A vízfolyás adatok sokváltozós elemzése A fajösszetétel alapján a clusteranalízis segítségével nyolc csoportot (2. ábra) különítettünk el: 1. KÖZÉPHEGYSÉGI KISVÍZFOLYÁSOK (PATAKOK) 2. DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK, KIS FOLYÓK 3. KÖZEPES, ÉS NAGY FOLYÓK DOMBVIDÉK], NAGYOBB E­SÉSÜ, KAVICSOS MEDERANYAGÚ SZAKASZA 4. KÖZEPES, ÉS NAGY FOLYÓK DOMBVIDÉK], KISEBB ESÉ­SŰ, HOMOKOS ALJZATÚ SZAKASZA 5. ALFÖLDI KISVÍZFOLYÁSOK (ÉR) 6. ALFÖLDI KJS ÉS KÖZEPES FOLYÓK, CSATORNÁK 7. NAGY FOLYÓK ALFÖLDI SZAKASZA 8. DUNA Ezek közül voltak olyanok, amelyek határozottan elkülö­nültek. Más mintavételi helyek nem különböztek ilyen je­lentős mértékben. Ezek egy része külön csoportot alkotott a fa-diagramon. A 3,4 csoport az antropogén hatás miatt nem vált külön. Az X-szel jelölt cluster-ágba az erősen degradált víztestek kerültek, amelyek egyébként a halegyüttesek alap­ján nem alkotnak egy csoportot. A környezeti változók elemzése megmutatta, hogy a cso­port-struktúra kialakításához a környezeti állapotváltozók közül a legtöbb paraméter nem járult hozzá szignifikánsan. Az is megállapítható volt, hogy a cluster ágak kialakulását az antropogén hatás szignifikánsan befolyásolja. Ezt a ha­tást is figyelembe vettük a cluster vágása és a csoport-struk­túra kialakítása során. Funkcionális guildek A minősítési rendszer referencia jellemzőinek kiválasztá­sához a funkcionális guildeket irodalmi adatok, valamint sa­ját tapasztalataink alapján határoztuk meg (3. táblázat). A táplálkozási csoportok (trofikus guild) esetében az aduit e­gyedek táplálkozási szokásait vettük figyelembe. A táplál­kozási hely, valamint az élőhely típus csoportoknál a szak­irodalomban közöltektől kis mértékben eltértünk. Az előbbi esetben a csoportok kialakításánál a hazai környezeti adott­ságoknak megfelelően módosítást végeztünk, míg az utób­binál ez csak terminológiai különbséget jelent. A halfajok

Next

/
Oldalképek
Tartalom