Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
181 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. vándorlási szokásai alapján meghatározott guildek a FAME rendszerében referencia jellemzőként szerepelnek. Mivel a hazai halfauna túlnyomó része egyetlen - potamodrom kategóriába sorolható, ezért ezt a csoportosítást a rendszerünk kialakításánál nem vettük figyelembe. A halfajok toleranciájának mérése igen összetett, hiszen a különböző környezeti hatásokra az adott faj eltérő érzékenységet mutathat. Ezért a kialakítandó rendszerben a jobban meghatározható „ökológiai specializáció" guildcsoportot vezettük be. Az elterjedési jellemzőkre saját rendszerünkben két - őshonos és adventiv - kategóriát adtunk meg. Az adventiv fajok közé soroltuk mind az ember által behurcolt, mind a terjeszkedés útján az utóbbi évtizedekben megjelent fajokat. A hazai halfauna funkcionális guildek szerinti osztályozása során majd minden guildben több faj esetében is módosítást végeztünk, elsősorban a hazai jellemzőket véve alapul. Referencia jellemzők A referencia jellemzők kiválasztásánál több tényezőt szükséges figyelembe venni. Ezek elemzése részben az adatok rendezésével (pl. megfelelő számú elem tartalom), részben terepi tapasztalatok alapján (pl. természetes környezeti állapotváltozás), részben statisztikai elemzéssel (pl. humán stressz hatással való összekapcsoltság) végezhető el. Az elemzések eredményeként a hazai vízfolyások halegyüttesek alapján történő minősítéséhez az alábbi referencia jellemzőket javasoljuk alkalmazni (4. táblázat). 4. táblázat. A minősítéshez javasolt referencia jellemzők Referencia jellemző Mértékegység 1. Omnivor fajok relatív gyakorisága % 2. Nyílt vízi fajok száma db 3. Metafitikus fajok relatív gyakorisága % 4. Bentikus fajok száma db 5. Litofil fajok száma db 6. Fitofil fajok relatív gyakorisága % 7. Reofil fajok száma db 8. Stagnofil fajok relatív gyakorisága % 9. Specialista fajok relatív gyakorisága % 10. Őshonos fajok relatív gyakorisága % Értékelés Az adatok EFI módszerrel történő értékelése bizonyította, hogy a Nyugat-, valamint Észak-Európa vízfolyásai alapján kidolgozott módszer nem biztosít megfelelő eredményt a hazai vízfolyások minősítésére. Ennek okát egyrészt a vízfolyás típusok, illetve az adott vizek környezeti adottságainak eltérésében, másrészt a fajkészlet, valamint az előzőekkel összefüggésben a halegyüttesek struktúrájának különbözőségeiben látjuk. Az adatok statisztikai elemzése rámutatott arra a tényre, hogy az ökológiai vízminősítés nem váltható ki az abiotikus változók monitorozásával. Ugyanakkor a halegyüttesek struktúrája jól tükrözi az adott víztest ökológiai állapotát, mind a hidromorfológiai elváltozások, mind a szennyezőanyag terhelésre vonatkozóan. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a biológiai integritás index módszeren alapuló rendszer képes biztosítani a halegyütteseken alapuló ökológiai vízminősítést. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a rendszer csak abban az esetben működhet megfelelően, ha figyelembe veszi a hazai vízterek és halfauna sajátságait. A minősítés kidolgozása során felmerült elméleti és gyakorlati problémák önmagukban is szükségessé teszik a rendszer további pontosítását. Azonban a minősítési rendszer jellegéből adódóan is folyamatos fejlesztést igényel az adatok mennyiségi és minőségi javulásával és az ökológiai ismeretek bővülésével. Irodalom Berinkey, L. (1966): Halak. Fauna Hung., vol.79. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 136. ECOSURV Consortium (2005a): ECOSURV-Final Technical Report. EuropeAid/114951 /D/SV/2002-000-180-04-01 -02-02. KvVM Arcadis Co. ECOSURV Consortium (2005b): ECOSURV Manual for sampling and determinations. EuropeAid /114951 /D/SV/2002-000-180-0401-02-02. KvVM Arcadis Co. Halasi-Kovács, B. (2006): A hazai felszíni vizek halegyüttesek alapján történő minősítésének kidolgozása. In. A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. Kutatási jelentés. KvVM. Harka, A. (1988): Vizeink küllőfajai. Halászat. 81:180-181. Karr, J.R. (1991): Biological integrity: a long-neglected aspect of water resource management. Ecological Applications 1 : 66-84. Kottelat, M. (1997): European Freshwater Fishes. Biologia 52: 1-271 (Suppl. 5). Kutner M., Nachtschiem C., Wasserman W. and Neter J. (1996): Applied Linear Statistical Models. McGraw-Hill, Boston, Massachusetts, USA. Legendre, P. and L. Legendre. (1998): Numerical ecology. 2nd English edition. Elsevier Science, Amsterdam. Miller, P. J. (1990): Gobiidae. In: Fishes of the North-Eastern Atlantic and the Mediterranean. UNESCO, pp. 1019-1085. Noble, R.-Cowx, I. (2002): FAME Work package lb. Compilation and harmonisation of Fish species classification. Final report, pp. 51. Abstract: By the end of 2006 the monitoring system of the surface waters in Hungary should be ready for operation according to the local governmental regulation of the Water Framework Directive. Fishes are one of the components of the monitoring system. There were only limited number of data items regarding the fishes, which were collected according to a unified methodology and were suitable for the goal of EU Water Framework Directive. Based on the data set of ECOSURV project, finished in 2005, there are data from 193 water body to develop an evaluation system of the ecological status of the water bodies in Hungary. The Western-European water qualification system (FAME) do not really fit to the Hungarian water bodies. Our goal was to evaluate the water qualification based on fishes by quantitative methods, how to fit to the WFD specification, and also how accessible with the qualification used in the EU as well as take into consideration the specialties of the local fish fauna. Keywords: biomonitoring, functional guilds, fish assemblages, ecological water qualification.
