Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Vona Márton: A galgahévízi láprét vízháztartásának jellemzése
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. vannak e területeken (Vona és Falusi 2005, Vona és Penksza 2004). Célunk feltárni a galgahévízi láprét vegetációjában bekövetkező változások okait, feltérképezni a láprét vízháztartási mérlegének főbb tényezőit; feltárni ezen tényezők kapcsolatrendszerét, összefüggésviszonyait, kiszámítani a láprét vízháztartási mérlegét, a változás alapján értékelni a környezeti állapotát, elsősorban a vízellátás szempontjából. A láprét vízháztartásának, vízutánpótlásának megismerése, megértése megalapozhatja a revitalizációs terveket. Anyag és módszer A talajvízjárás vizsgálata A láprét talajvizeinek és vízháztartásának jellemzésére szükséges a lápréten és környezetében a talajvíz szintjének változását értékelni. Értékeléshez a VITUKI talajvíz észlelő törzshálózatának a térségben található kútjai adatsorait használtuk fel a 1961-2005-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A két talajvízészlelő kút Aszódon (nyilvántartási szám: 001080), és Túrán (nyilvántartási szám: 001084) helyezkedik el, mindkettő a Galga vízgyűjtőjében. Galgahévíz Aszód és Tura között helyezkedik el. Az elemzés során a két talajvíz észlelő kút vízállás adatsorait grafikonokon ábrázoltuk. A diagramok megjelenítésénél azonos beosztást alkalmaztunk mind az idő (x), mind az vízállás (y) tengelyen. Az azonos méretarány, illetve időlépték lehetővé tette a Tura- és Aszód-i talajvíz-észlelő kutak vízjárásának összevetését, a diagrammokat egymás alá rendezve (Molnár és Haján 2003). A láprét vízháztartása A galgahévízi láprét vízháztartási vizsgálatához szükséges tisztázni a láprét vízforgalmát meghatározó környezeti tényezőket. A vízháztartási mérleg felállítása során meg kell állapítani a vízforgalom bevételi (input), és kiadási (output) oldalának összetevőit, és egyéb esetleges környezeti biotikus és abiotikus tényezőket, amelyek a láprét vízháztartását, a víznek a vizsgálati helyszínen való tartózkodási idejét befolyásolhatják (Domonkos 2002). Az irodalmi adatok (Simonjfy 2003), alapján a területi vízháztartási mérleg elemei az alábbiak lehetnek: Csapadék, felszíni hozzáfolyás, elöntés, felszín alatti hozzáfolyás, evaporáció, transzspiráció, felszíni elfolyás, felszín alatti szivárgás mélyebb rétegekbe (leszivárgás), felszín alatti kiáramlás (interflow), kapilláris vízemelés, alaphozam. A helyszíni szemrevételezések, a talajtani, botanikai vizsgálatok, történeti térképek, irodalmi adatok vizsgálatok alapján a láprét vízháztartási mérlegét több abiotikus, biotikus tényező befolyásolhatja. A lápréten jelentős eltemetett tőzegrétegek találhatóak (Vona 2005), amelyek kiterjedése a 250 talajminta-vételi pont, valamint a sekély fúrások adatai alapján meghatározó szerepet játszhat a láprét víztároló képességében. A területen létesített, vízlevezetést szolgáló csatorna, az időszakos vízborítás időtartamát csökkenti, és ezzel befolyásolhatja a láprét vízháztartását. A terület felszín alatti vízutánpótlásában a Sósi-patak játszhat meghatározó szerepet. A történeti térképek (Katonaifelmérés 1782) tanulsága szerint a jelenleg a területet határoló Sósi-patak a láprét területén meanderezett és torkollott a Galga-patakba. A Sósi-patak medrének és torkolatának áthelyezése megszüntette a felszíni elöntést a lápréten, azonban feltételezhetően a felszín alatti áramlási viszonyok nem változtak meg gyökeresen. A Sósipatak vízgyűjtőjében összegyülekező víz a völgy felé áramlik, részben a felszínen, részben a felszín alatt, miközben az összegyülekező víz nagyobb hányada a talajba való beszivárgást és raktározódást követően evapotranszspiráción keresztül a légkörbe távozik. A Sósi-patak rész-vízgyűjtőjén a felszíni és felszín alatti elfolyás során a völgyfenék irányába távozó víz nagymértékben hozzájárul a láprét vízutánpótlásához. A Galga-patak föld-depóniák közé fogásával a térségben törekedtek a felszíni elöntések megakadályozására. E föld-depóniák kialakítása óta a Galga nem öntötte el a területet. 2005 áprilisában elvégeztük a láprét szintezési munkálatait. A szintezés során a láprétet határoló Sósipatak vízszintjeit, a Galga-patak, valamint a lápréten található és azt határoló csatornák vízszintjeinek relatív magasságát adtuk meg. A vízszintek relatív magasságaiból lehet következtetni a lápréten a felszíni vizek áramlási viszonyaira, a vízháztartási mérleg pontosabb feltérképezéséhez. Sekély fúrásokat végeztünk a területen. A fúrások alapján megállapítható, hogy milyen szerepet játszik a Galga-patak, mint a térség jelentős felszíni vízfolyása, és rész-vízgyűjtőjére hullott csapadékból származó felszíni lefolyás és beszivárgás a láprét vízellátásában. Vízmérleg elemei, számítási módszere Az egyszerűsített vízmérleget olyan évekre készítettük el, melyek jól reprezentálják az időjárásból adódó szélsőségeket. A vizsgált hidrológiai évek a 1995, 2002, 2003, 2004, 2005-os évek voltak. 1998 óta végzünk kutatásokat a területen, így a vegetációban történt változások, valamint a számított vízmérleg elemek értékei hatékonyan összevethetők. A láprét változásainak dinamikája, ok-okozati összefüggések feltárásához értékes adatokat szolgáltathat. A vízmérleget havi bontásban készítettük el 1995-re, valamint 2002-2005-ig terjedő időszakra (Országos Meteorológiai Szolgálat 2006b). 1. táblázat: A láprét hőmérséklet és csapadékviszonyai Ev Hőmérséklet ( QC) Csapadék (mm) Átlag 9,8 580 1995 10,2 636 2002 10,3 497 2003 9,61 354 2004 9,45 566 2005 8,87 667 Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált évek között hűvös, csapadékos (2005), meleg csapadékos (1995), meleg, de száraz (2002), átlagos hőmérséklet, de száraz (2003) és minden tekintetben átlagos év (2004). A fenti 5 év valamennyi lehetséges szélsőséget tartalmazza, így ezeknek az éveknek vízháztartási elemzése jól jellemezheti a galgahévízi láprét vízháztartás viszonyait.
