Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Az egyes Zooplankton fajok és fejlődési stádiumainak viszonya a könnyen felkeveredő Balaton turbulenciájával Baranyai Eszter 1' 2 - G.-Tóth László 2 'Pannon Egyetem, Biológiai, Föld- és Környezettudományi Intézet, Limnológia Tanszék, Veszprém 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Kivonat: Munkánkban a sekély, élénk hidrodinamikájú Balaton turbulenciáját, és a Zooplankton társulások szerkezetére gyakorolt hatását vizsgáltuk. A turbulenciát heti gyakorisággal mértük a tó különböző kinetikai sajátságú helyein 3D Doppler velociméterrel (SonTek). A Zooplankton mintákat különböző mélységekből 34 literes Schindler-Patalas mintavevővel vettük és mikroszkóppal vizsgáltuk. A tó nyílt vizének aktuális turbulenciája 0,0095-0,1881 ms 1 között változott, amit általában a 3 órával a mérést megelőző órás átlagos szélsebesség szabott meg. A különböző Zooplankton fajok vertikális eloszlását a 2-3,5 cm s '-nél nagyobb turbulencia kezdte befolyásolni. Kulcsszavak: Balaton, egyedfejlődés, turbulencia, Zooplankton. Bevezetés és célkitűzés A turbulencia zavaró hatását a Zooplankton fejlődésére, illetve a víztérben való vertikális elhelyezkedésére az utóbbi 10 évben kezdték vizsgálni a tengerekben, és néhány esetben tavakban is (Incze et al 2001, Lagadeuc et al 1997, Mackas et al 1993). Kimutatták, hogy a plankton szervezetek nagysága egy adott víztestben nem lehet nagyobb a felszíntől lefelé teijedő turbulens áramlások legkisebb átmérőjénél. Ellenkező esetben a plankton szervezeteket a rájuk ható nyíróerő összetörné (Margalef 1978, Reynolds 1998, O' Brien 2002). A tavi plankton méreteloszlása ezért tolódik el tartós turbulens hatásra a kisebb mérettartomány felé (Herzig 1979, Alcaraz and Saiz 1991, Moisander et al. 2002). Kutatásunk célja a turbulens hatások jelentőségének felmérése a sekély, élénk hidrodinamikájú Balaton Zooplankton társulás szerkezetére. A cikk a kutatás első fél éves eredményeinek tárgyalása. Anyag és módszer A Balaton Zooplankton állományát illetve turbulencia viszonyait 2006-ban április elejétől és augusztus végéig vizsgáltuk heti gyakorisággal. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) Kis-öblében két helyről hínaras, és litorális zónából (átlagos vízmélység előbbinél 55 cm, utóbbinál 220 cm volt), illetve az intézet előtti nyílt vízből (330 cm-es átlagos vízmélységgel) történtek mintavételek. Havi gyakorisággal pedig a Balaton hossz-szelvénye mentén a Sebestyén Olga (1960) által meghatározott E, A, G, K és M standard mérési szelvények tóközépi pontjain, azaz Siófok, Tihany, Zánka, Szigliget és Keszthely magasságában mértünk. A Zooplankton mintákat 60 |im lyukbőségü planktonhálóval ellátott Schindler-Patalas-féle mintavevővel gyűjtöttük az adott vízoszlop 0,5 méterenkénti mélységeiből. Egy mintavétel alkalmával a mintavevővel 34 liter tóvíz zooplanktonjának kiszűrése történt meg. Az egymást követő mélységekből gyűjtött Zooplankton mintákat külön taroló edényekbe 3,5 % végkoncentrációjú formaiinnal tartósítottuk. A 100 cm 3 térfogatba tömörített mintákat Zeiss-Opton fordított plankton mikroszkóppal dolgoztuk fel, minden esetben 500 (xl-es almintákat véve minimum három párhuzamos számolást végeztünk. A meghatározás GULYÁS és FORRÓ (1999, 2001), EINSLE (1993), FLÖßNER (2000) határozókönyvei alapján történt. Az egyedsűrüségeket egyed l" 1 egységben adtuk meg. A turbulencia mérése 3 D SonTek Akusztikus Doppler velociméterrel történt, a Zooplankton mintavétellel párhuzamosan egy adott vízoszlop 0,5 méterenkénti mélységeiből. Az adatok kiértékelése WinADV szoftverrel történt. Statisztikai elemzésként a tó rákfaunájának vizsgálatához Cluster analízist Podani (2000) Syn-Tax programcsomagjának segítségével, a szél és a turbulencia viszonyok összefüggésének megállapításához pedig korreláció végeztünk SPSS 11.5 szoftver használatával. Eredmények A szélsebesség és a vízáramlás sebességének kapcsolata A Siófoki Meterológiai Állomás rendelkezésünkre bocsátotta a mérések időpontját megelőző órás széladatokat egy napra visszamenőleg. Megállapítottuk, hogy 2006 áprilisától augusztusig teijedő időszakban a legnagyobb szélsebesség 8,6, a legkisebb 0,1 m s"' volt. A Balatonban uralkodó áramlási átlagsebesség 0,0095-0,1881 m s" 1 között változott. A korreláció analízis során a mérés órájában, illetve az azt megelőző 1, 2, 3 órával korábbi szélsebesség adatokat vetettük össze a különböző vízmélységben mért áramlási sebességekkel. A szél- és a vízáramlás sebesség kapcsolatának korreláció analízise szerint a mintavétel időpontjában mért turbulencia viszonyok alakulásáért a mérést megelőző három órával korábbi órás szélátlag mutatott a legszorosabb összefüggést (1, táblázat), A mintavételi helyek Zooplankton állományának összehasonlítása 120 100 • 1. ábra: Százalékos fajeloszlás a felszín és a meder közeli vízrétegekben kis áramlási sebességnél A kutatási idő alatt összesen 15 plankton faj, 7 Rotatoria, 5 Copepoda és 3 Cladocera faj fordult elő, amelyek már korábban ismertek voltak a területről. Az adott időben a különböző mintavételi helyeken Zooplankton állományának százalékos eloszlása a következőképpen alakult: legnagyobb mennyiségben a Copepoda-k képviseltették magukat 53 százalékkal (ennek mintegy 50,6 százalékát a nauplius lárvák tették ki), a Rotatoria-k aránya 39 százalék volt, a Cladocera-ké 8 százalék. A mintavételi helyek felszín és a meder közeléből vett Zooplankton mintáinak összehasonlitása alapján megállapítható, hogy az adott időszakban kis áramlási sebességnél (1,46-2,09
