Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

15 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . cm/s) a fajok vízrétegek szerint megoszlást mutatnak. Ebben az esetben a Rotatoria-k, valamint a Copepoda-k nauplius és copepodit fejlődési stádiumai inkább a felszín közelében tartózkodtak, míg a Cladocera rákok a mederhez közeli vízrétegben. Az 1. ábrán látható a fajok százalékos eloszlása a felszín és a meder közeli vízrétegekben kis áramlási sebességnél. Ennél nagyobb áramlási sebességnél, illetve a felszín és a meder közeli vízrétegekben uralkodó áramlási sebességek közötti nagy különbségnél (3,55-11,8 cm/s) három faj kivételével (Daphnia cucculata, Kelicottia sp., Keratella quadrata) a fajok felszín illetve meder közeli elhelyezkedésében nem volt számottevő különbség. A 2. ábra nagy áramlási sebességkülönbségnél mutatja be a felszíni és a meder közeli vízrétegekben a fajok százalékos eloszlását. 2. ábra: Százalékos fajeloszlás a felszín és a meder közeli vízrétegekben nagy áramlási sebességkülönbségnél A mintavételi helyek Zooplankton fajösszetétel és egyedszám alapján végzett Cluster analízise (5. ábra) adott mintavételi hely nagy áramlási sebesség különbséget mutató felszíni és meder közeli víztere szoros kapcsolatot mutatott egymással. A kis áramlási sebességnél a felszíni és a meder közeli vízréteg között csak távoli kapcsolat volt felfedezhető. A felszíni és a meder közeli vízréteg közötti kapcsolat az áramlás sebességének csökkenésével nőtt. adack » 8) 55 » ji 4) § » S» 25 2> 15 10 5 0 KT] Kai KH Sfl TTC Ta2 Tal Sal Sß Ka2 Ta3 Sa2 Tfl TO 3. ábra: Mintavételi helyek összehasonlítása Zooplankton fajösszetétel és egyedszám alapján (Jelmagyarázat: K = Keszthely, S = Siófok, T = Tihany, a = alsó vízréteg, f = felső vízréteg) Összefoglalás A Cladocera-k fokozottan ki van téve a turbulens áramlások zavaró hatásainak más plankton szervezetekhez képest nagyobb testméretük révén. Másrészről a Cladocera-k nagy többsége szűrő szervezet, a turbulencia élénküléséel csökken a szűrőlábak által keltett áramlások hatékonysága a táplálék részecskék gyűjtésében (Marrasé et al. 1990). A 4 m s '-nál nagyobb szélsebesség már az üledék felkeveredését, és esetenként 500-600 mg száraz tömegű lebegőanyag tartalom kialakulását okozza (Entz 1983, Somlyódy 1986). A magas ásványi lebegőanyag tartalom gátló hatása már bizonyított a Cladocerakhoz tartozó Daphnia-fajok táplálkozására, szaporodására, egyedfejlődésére és mortalitására (G.-Tóth 1984, 1992). A fentiekben felsorolt szakirodalmi adatok alapján a Cladocera-k mennyisége féléves kutatási időnk alatt a Balatonban a vártnak megfelelően alakult, egyedszámuk messze elmaradt a zooplanktont alkotó egyéb szervezetekétől, és nem fordult elő pl. nagy testméretű képviselőjük a Daphnia magna. Az adott időszakban a 15 planktonfaj sikerült fellelni, ebből a Cladocera-k 3 fajjal és az összesített egyedszámból 8 százalékkal képviseltették magukat. A Copepoda-k ezzel szemben 5 fajjal és 53 százalékkal (ennek mintegy 50,6 százalékát a nauplius lárvák tették ki), a Rotatoriak pedig 7 fajjal és 39 százalékos aránnyal vettek részt a Zooplankton felépítésében. A felszín és a meder közeli vízrétegek vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a két vízréteg fajösszetétele és egyedszáma az áramlás sebességétől függően eltérően alakult. Az analízis alapján megállapítható, hogy nagyobb áramlási sebesség (3,55-11,8 cm/s) a vízteret homogenizálja, a Zooplankton az adott vízoszlopban nem mutat számottevő rétegzettséget. Kis áramlási sebességnél (1,46-2,09 cm/s) a felszín és a meder közeli vízrétegek a fajok vízrétegek szerint megoszlást mutatnak. Ebben az esetben a Rotatoria-k, valamint a Copepoda-k nauplius és copepodit fejlődési stádiumai inkább a felszín közelében tartózkodtak, míg a Cladocerak a mederhez közeli vízrétegben. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Balogh Csillának, Dobos Gézának, Harmati Péternek, és Polgárdiné Klein Tündének a munkában nyújtott hathatós segítségüket. A kutatás a T-049365 sz. OTKA téma és az NKFP által támogatott 3B022 04 BALÖKO projekt keretében valósult meg. Irodalom ALCARAZ, M. and E. SAIZ, 1991: External energy and plankton: New insights on the role of small-scalen and turbulence on zooplankton ecology, OECOL. Aquat. 10: 137- 144. ENTZ, B.,1983: Windgeschwindigkeit, Schwebstoffmengen und Lichtverhältnisse im Balatonsee. - BFB-Bericht, Burgenland 42: 69-78. EINSLE U., 1993: Crustacea Copepoda Calanoida und Cyclopoida, Gustav Fischer Verlag Stuttgart Jena New York. FLÖßNER D., 2000: Die Haplopoda und Cladocera Mitteleuropas, Backhuys Publishers, Leiden. G.-TÓTH, L. (1984): Feeding behaviour of Daphnia cucullata Sars in the easily stirred up Lake Balaton as established ont he basis of gut content analyses. - Arch. Hydrobiol. 101: 531 -553. G.-TÓTH, L. (1992): Limiting effect of abioseston on food ingestion, postembryonic development time and fecundity of daphnids in Lake Balaton (Hungary). - J. Plankton Res. 14: 435 - 446. GULYÁS P., FORRÓ L. 1999: Az ágascsápú rákok kishatározója 2. bővített kiadás. Környezetgazdálkodási Intézet.